Pesti Zsibongó

A háttérben feltáruló látvány is érdekes. Az olimpiai tévéközvetítéseket nézve kíváncsiak lettünk rá, hogy hol is zajlanak a versenyek.

Nemhiába mondják Vancouvert a világ egyik „legélhetőbb” helyének. Egyik nagy előnye, hogy lábánál ott a tenger, és minden oldalról kirándulóhelyek veszik körül. Most ezek közül kettő a téli olimpiának adott otthont.

Ha köd üli meg az öblöt, a Cypress-hegyen még süthet a nap

Ez a népszerű télisport-központ Vancouver központjától északnyugatra, mindössze 20 kilométerre fekszik. A 910 m tengerszint feletti magasságban lévő állomás parkolóját elhagyva, már a hegyekre és vizekre nyíló körpanoráma kedvéért is érdemes felszállni valamelyik síliftre.

Összesen hat sílifttel lehet feljutni az 1454 m magas Mount Strachan és az 1193 m magas Black Mountain lejtőin kialakított 38 sípályára. A leghosszabb közülük több mint 4 kilométeres. Ezen kívül 19 kilométernyi sífutópálya áll a síelők rendelkezésére. Nyáron a mountainbike-osok veszik birtokukba az ösvényeket, és persze van kalandpálya is a mozogni vágyóknak.

A téli szezon általában decembertől április végéig tart, de az időjárás nagyon kiszámíthatatlan. Ezért fordulhatott elő, hogy az olimpia előtti enyhülés és az eső elmosta a havat a Ciprus-hegyen, és csak az utolsó pillanatban megindult havazás (meg a Whistlerből helikopterrel és teherautókkal tonnaszám leszállított hó) tette lehetővé a versenyek megrendezését.

A csúcsok közötti ingázó kabin menet közben

Kanada legnagyobb sícentruma Vancouvertől kb. 120 km-re északkeletre található. Egy csodálatos tengeröböl mellett vezet fel hozzá az út, amely a Tengertől az égig – Sea to Sky – nevet kapta.

Whistler üdülőfaluja 670 m magasan fekszik két hatalmas hegy, a Whistler (2182 m) és a Backcomb (2440 m) között. A két hegy még össze is van kötve egymással a Peak 2 Peak (Csúcstól Csúcsig) kötélpálya révén. A 4,4 km-es utat 11 perc alatt tehetjük meg, olykor a felhők felett utazva, tiszta időben viszont lélegzetelállító látványban részesülve.

A sílifttel elérhető legmagasabb pont a Blackcombon van, 2284 m magasan a tengerszint felett. Összesen 24 sílift szállítja az utasokat. Észak-Amerika legnagyobb magasságkülönbségű sípályája is itt van (1609 m).

Kilátás a kabin ablakán

Mindkét hegyen számtalan különböző nehézségi fokú sípálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére, összesen 280 km hosszan. Itt mindig garantált a hó, néha túl sok is van belőle. 2010 januárjában majdnem összejött a havi tíz méternyi (február másodikára sikerült). De az időjárás nagyon változékony, és sokszor van rossz idő – köd, hószakadás vagy hóvihar. Nem véletlen, hogy a Whistler-hegyet eredetileg London-hegynek hívták az itteni bányaterület elnevezése után, amely viszont a gyakori sűrű köd és eső miatt kapta a nevét. Ennek ellenére a sírajongók Amerika legjobb síközpontjának tartják.

• Whistler Olympic Park: a sífutás, sílövészet, síugrás és északi összetett versenyek helyszíne. A Callagan-völgyben lévő Olimpiai Parkot kifejezetten a 2010-es olimpiára építették egy rekultivált bányatelep helyén. Az építkezésnél igyekeztek a környéken lakó indián népek vállalkozóit alkalmazni, és az erdő idősebb fáinak megőrzésére is ügyeltek. A létesítmény premierje 2009 januárjában a Síugró Világkupa megrendezése volt. A síguráshoz két új sáncot építettek - egy 106 méteres normál sáncot és egy 140 méteres nagysáncot.

Átadás előtt a gyilkos szánkópálya - az olimpia alatt kicsit korrigálni kellett

• Whistler Sliding Centre – a műjeges szánkópálya a Whistler-hegy peremén, a Fitzsimmons Creek völgyben. Ez a szánkó-, a tobogán- (vagy szkeleton) és a bobversenyek helyszíne. Sajnos már tragikus esemény kötődik a hozzá. Néhány órával az olimpia megnyitása előtt egy grúz szánkós, Nodar Kumaritasvili edzés közben kirepült a pályáról és életét vesztette. Egy héttel később egy svájci bobversenyző sérült meg annyira, hogy kórházba kellett szállítani. A jégcsatorna őrületesen gyors, a legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat.

Az olimpiai falut Whistlertől 8 kilométerre, a Cheakamus-völgy újonnan épült házaiban alakították ki, amelyek a versenyek után üdülőként szolgálnak. Az épületeket már meg is vásárolták a tulajdonosok, és nemcsak a fotóik függenek kint a falakon, hanem még vendégkönyveket is elhelyeztek, hogy az olimpikonok megörökítsék bennük a kézjegyüket.

Itt nem olyan magas az életszínvonal, mint a vancouveri olimpiai faluban. A szobák kisebbek, némelyik kicsit huzatos is, a falak vékonyabbak, többen osztoznak a fürdőszobán, az étkezéshez műanyagtányérokat adnak. De a legtöbb sportoló élvezi a „cserkészhangulatot”. Itt is vannak közösségi helyiségek, fitneszterem, biliárd, sőt zeneterem is, élő koncertekkel. A kanadai indiánok alkotásait kiállításon mutatják be. „1984 óta minden szállást ismerek, de ilyen szép olimpiai falut még nem láttam” – állítja a német szánkószövetség sportigazgatója.

VANCOUVERI ARÉNÁK

A fedett jégpálya olimpia-mentes időkben a General Motors Place nevet viseli, mivelhogy az óriáscég építtette 1995-ben. Ezért is becézik a helyiek „garázsnak”. A 18 ezer férőhelyes aréna a Vancouver Canucks hokicsapat otthona, de kosárlabdameccseket és koncerteket is rendeznek benne.

A hely specialitása a 2006-ban ötmillió dolláros beruházással felépített, rendkívül nagy a képfelbontású és színmélységű 4 oldalú óriásképernyő, amelynek hatalmas (411 x 732 cm-es) felületein mindössze 10 mm-es pixelek jelenítik meg 4,4 milliárd betáplált színárnyalatot.

Az 1967-ben épült fedett aréna 1968-ban a Csendes-óceáni Nemzeti Kiállítás egyik pavilonja volt, majd 1995-ig a Canucks hokicsapat vette bérbe, emellett koncertek helyszínéül szolgált. 2001 óta a junior ligában játszó Vancouver Giants jégkorongcsapat otthona. Az olimpiára némileg felújították, a lelátókon 14 ezer néző foglalhat helyet. A világverseny után a hoki mellett általános rendezvényközpontként működik tovább.

A szabadidőpark területén több sportlétesítmény is található. Itt van a Curling Club sporttelepe is, ahol 2009-ben adták át a minden elvárásnak megfelelően átépített, új curling-központot. A 8 csúszókorong-pálya eseményeit egyszerre hatezer néző tekintheti meg. A létesítményt az olimpia után többfunkciós közösségi központtá alakítják át.

A Brit Columbiai Egyetem területén található, 13 kilométerre az Olimpiai falutól, de tömegközlekedéssel könnyedén elérhető. A 2008 nyarán átadott, 7500 nézőt befogadó arénában három műjégpálya is van, az egyik kizárólag edzésekre használható.

Vancouvertől délre, az agglomerációs övezetben fekszik Richmond városa, ahol a vancouveri nemzetközi repülőtér is található. Itt nyitották meg 2008 decemberében azt az érdekes sport- és rendezvényközpontot, amely kívülről egy gém kiterjesztett szárnyát formázza. Az építők ezzel tisztelegtek az őslakos salish-indiánok előtt, akiknek ez a madár volt a jelképük.

A csarnok különlegessége a bődületes méretű (kb. 200x100 méteres) tetőzete, amely a legnagyobb fafödém egész Észak-Amerikában. Ráadásul egy bizonyos bogárkártevő által okozott ökológiai katasztrófából megmentett faanyagból építették meg. A létesítmény belülről is impozáns – a 8 ezer főt befogadó csarnok területe 33 ezer négyzetméter, a jégpályák hossza 400 méter. Az olimpia után ezt az épületet is átalakítják – többfunkciós sportközpont lesz két műjégpályával, futópályával és edzőtermekkel.

Cikkajánló

A két hegycsúcs közötti kötélpálya egyik végén

• A téli olimpia házigazdája - VANCOUVER
• Norvégia
• Karácsony előtt New Yorkban
• Kepes András iskolái
• Kelta zene, ír sztepp
• Farsangi fánk
• Mélyizomtorna
• Kezdődik a síszezon
• Kalandpálya Pestlőrincen
• Mi lesz veled, karate?
• Ugyanolyan sport, mint a többi
• Madonnától az Apostolokig
• Velencei Karnevál

• Az agancs
• Műkorcsolya-VB 2011 >> Tokiótól Moszkváig
• Műkorcsolya-VB 2011 >> Az eredmények – ÉRTÉKELÉS

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése