Pesti Zsibongó
| Örök fiatalság? |
 A fiatalság és az öregség titka a sejtmagban rejlik. Az a probléma, hogy minden sejtosztódással csökken a sejt életereje Ha nem is akarunk örökké élni, de fiatalok maradni - annál inkább. Fiatal szívet, fiatal bőrt, energiát, életkedvet, fantáziát szeretnénk egészen öregkorunkig. Mivel az átlagéletkor emelkedik, még fontosabbá válik, hogy öregen se legyünk gondozásra szoruló emberi roncsok, hanem szellemileg frissen, vidáman, és ha Isten is úgy akarja, egészségesen ünnepelhessük meg a nyolcvanadik születésnapunkat. Hogy ez csupán vágyálom? A tudósok szerint semmiképpen. A fiatalság és az öregedés rejtélyét kutatva meglepő felfedezések születtek az utóbbi években. A várható átlagos életkor, amely az előző századfordulón még negyvenhét éves kor körül volt, erősen megnövekedett. A védőoltásoknak, az antibiotikumoknak, a nagyobb tisztaságnak és a szociális gondoskodásnak köszönhetően manapság az a gyermek, aki a fejlett világ egészségügyileg jól ellátott országaiban világra jön, átlagosan arra számíthat, hogy hetvenhét évig fog élni. Korunk kutatói azonban már nemcsak a betegségeket akarják leküzdeni. Ők az öregedést egyfajta biológiai tévedésnek tekintik, amely korrigálható, amennyiben megfejtik az egyes sejtek elhalásának titkát. E rejtély kulcsát keresve néhány fontos felfedezés született. Szervezetünk minden egyes sejtjében hurkolt gyöngysorként helyezkednek el az örökítő anyag parányi hordozói. Minél fiatalabb a sejt, annál nagyobb a képessége az osztódásra és a szervezet öregebb „építőköveinek" fiatalabbakkal való pótlására. Ezért gyógyulnak sokkal gyorsabban a kisgyermekek sebei, mint az idősebbekéi. Csakhogy a gyöngysorokban van egy „mérőszalag" is, amely a sejt minden osztódásával valamivel rövidebb lesz. Kb. ötven osztódás után azonban a szalag a végére ér, és a sejt életidejének órája is lejár. Csak a ráksejtek tűnnek halhatatlannak, amelyekre nem érvényes ez a biológiai önmegsemmisítő program. Úgyhogy van mit tanulni tőlük. Mindenesetre az öregségkutatók jelenlegi ismeretei szerint 130 év az a határ, ameddig az ember elélhet.  Miközben az öregségkutatók a biológiai „életóra” meghosszabbításán fáradoznak, mások a sejtek anyagcseréjére szakosodtak. Sikerült bebizonyítaniok, amit eddig is sejtettek: azért sem halhatatlanok a sejtek, mert energiafejlesztés közben károsítják őket az oxidánsok és azok a „radikális" sejthulladékok, amelyek a környezeti szennyeződés és a mérgező anyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása következtében keletkeznek a testünkben. Ezek DNS-másolási hibákat okoznak a sejtosztódáskor, és minél többet kell kimosni belőlük a sejtekből, annál inkább károsodnak és annál hamarabb halnak el a sejtek. Egyes kutatók véleménye szerint azonban éppen ebben a felismerésben rejlik az első lehetőség az öregedési folyamat lelassítására és meghosszabbítására. Bizonyos gyógyszerek (ezek közé tartozik a C-vitamin is) elpusztítják ezeket az úgynevezett „szabad gyököket”, és újra lélegzethez juttatják a sejteket. Azonban a tudomány még nem képes ezt biztonságosan megoldani, így egyelőre magunknak kell a fiatalság megőrzésén fáradoznunk, még ha igénybe vehetjük is az orvosok és a táplálkozás-kutatók segítségét. Itt van mindjárt testünk vázrendszere, a csontozat. A fiatalos fizikum megőrzéséhez talán a csontritkulás megelőzése a legfontosabb. Jól ismerjük az öregember riasztó ábrázolásait: púpos hát, előrehajtott fej, botra támaszkodó test. Mindezek az öregedés tipikus következményére: a csontritkulásra, más néven osteoporózisra vallanak. A hormonterhelés lassú elszunnyadásával, a helytelen táplálkozás és a testmozgás hiánya következtében a csontoknak nincs lehetőségük, hogy az állandó sejtleépülést új sejtek képzésével egyenlítsék ki, és mésszel stabilizálják azokat. Ha ugyanis csökken a csontozat szilárdsága, ez elsősorban a hátgerinc csigolyáinak besüllyedéséhez vezet. Ennek következtében erős fájdalmak léphetnek fel, és fennáll a veszély, hogy egyes idegek becsípődjenek. A másik tipikus hely, ahol a csontok könnyen törnek: a comb. A betegség következtében az érintettek gyakran járóképtelenné válnak. Ezért nagyon fontos a betegség időben történő kezelése. A csontképződés legfontosabb előfeltétele a csontozat állandó mozgással történő terhelése.
A CSONTOZAT STABILIZÁLÁSÁNAK ALAPSZABÁLYAI 01Kelj fel az irodai székből és az otthoni fotelből. Mivel nem sok felnőttnek van kedve az ugrókötelezéshez (pedig ez volna a csontritkulás megelőzésének legjobb módszere), naponta legalább fél órát kell gyalogolni, vagy negyed órát tornázni. A terheletlen csontozat rögtön elveszíti a szilárdságát. 02A napi táplálkozásnak, főleg ötven felett, 1000 mg kalciumot kell tartalmaznia. Ez származhat tejtermékekből vagy még inkább kalciumban gazdag növényi étrendből. Kiegészítésül vehetsz kalciumtablettát a gyógyszertárban. Vesekőre hajlamosak azonban kérjék ki az orvos tanácsát. 03Hetente legalább egyszer fogyassz tengeri halat. A csontépítéshez igen fontos D-vitaminból különösen a heringben és a szardíniában van sok. 04Ötvenéves kortól kezdve a nők szervezetében radikálisan lecsökken az ösztrogénszint. Ezután célszerű csontsűrűségmérést végeztetni. Ha osteoporózis fenyeget, az orvos a kalcium és a D-vitamin mellé ösztrogénkészítményt is felírhat. 05Kávét és alkoholt csak igen mértékletesen fogyassz. Ezek az élvezeti szerek D-vitamin-hiányhoz vezetnek. 06Ugyanez vonatkozik a dohányzásra is. Ha képtelen vagy teljesen leszokni róla, csökkentsd a minimálisra, és közben különösen ügyelj rá, hogy a szervezeted elegendő kalciumhoz jusson. 07Megjelentek olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a csontok leépülését és az osteoporózisos betegeket védik a csonttöréstől. 08Elsősorban azok a nők veszélyeztetettek, akiknek az édesanyja is erős csontritkulásban szenvedett. Nekik különösen javallott, hogy rendszeresen járjanak kontrollvizsgálatra az ortopédiai szakrendelésre.
gyermekbetegség? Hogy mikortól kell védekezni a csontritkulás ellen? Bármilyen meglepően hangzik is, a csontritkulás alapjában véve „gyermekbetegség". Bár többnyire csak a változás korán túl jelentkezik, a gyökerei azonban a gyermek- és ifjúkorban erednek, ezért már ekkor meg kell előzni. A csontépítés legfontosabb időszaka hat és tizenhat éves kor között van. Ezután lelassul a csontképződés, de nem szűnik meg, egészen a harmincötödik életévig, amikor eléri a csúcsértéket. Az ezután következő évtizedekben az eddig megszerzett csontvagyonból élünk, miközben fokozatosan veszítünk valamennyit a csontállományból.  A rendszeres testmozgás minden életkorban elengedhetetlen az egészséges csontozathoz Mindezek ismeretében érthető, hogy az orvosok miért javasolják, hogy csontépítő táplálékot adjunk a gyermekeknek. Abban viszont már vita van, hogy mi legyen ez a táplálék. Hosszú ideje egyértelmű álláspont volt a klinikai orvoslásban, hogy elsősorban a kalciumban gazdag tej és a tejtermékek fogyasztása szükséges az egészséges csontozathoz. A napi ezer milligramm kalciumra gondolva: egy liter tejben 1200 mg, 10 deka ementáli sajtban 1020 mg, 10 dkg camembert sajtban 600 mg, 1 dl joghurtban kb. 120 mg kalcium van. Az utóbbi időben azonban számos kritikus tanulmány kérdőjelezi meg a tejivást. Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy a tejben levõ kalcium a szervezet számára hasznosíthatatlan környezetben van. Másrészt a felesleges állati eredetű fehérjemennyiség lebontása megnöveli a szervezet kalcium iránti szükségletét, ezáltal felemészti a csontokat. Magyarán: épp ez okozza a csontritkulást. Ezért kizárólag kalciumdús növényi étrendet ajánlanak (pl. zöld leveles növényeket, dióbelet, mazsolát, brokkolit, hüvelyeseket, káposztaféléket, retket, barna rizst, főtt burgonyát, paradicsomot, bogyós gyümölcsöket, almát, szőlőt stb.). A kalciumon kívül D-vitaminra is szükség van, ez gondoskodik róla, hogy a szervezet a kalciumot beépítse a csontokba. D–vitaminhoz mértékletes napozással, illetve tengeri halak, vagy lehetőleg organikus gyógykivonatok formájában juthatunk. Azonban nemcsak táplálék kell az egészséghez, hanem sok testmozgás is. És ez vonatkozik minden korosztályra, a gyerekekre, a serdülőkre és a felnőttekre egyaránt. Rég rossz, ha a csontritkulásra öreg napjainkban gondolunk először. Kapcsolódó cikkek
E-mailben elküldöm
Olvasta: 9795 Hozzászólások (1)
Tej vagy nem tej? Írta: Andy, 2010.01.18. 19:34
Eddig azt mondták,hogy igyunk tejet, most azt mondják,hogy a tej mégsem olyan egészséges. Plusz még nem is tudja felvenni belőle a szervezetünk a kalciumot. Nem tudom, hogy adjak-e és mennyit a gyerekeimnek egyáltalán. Hiányzik a hiteles magyarázat, de valami igazság biztos van a növényi kálcium bevitelben és azok a növények amiket itt felsorolnak amúgyis egészségesek, és ezeket eddig is ettük legfeljeb majd ezután többet eszünk.
Szólj hozzá Te is!
|
A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése
| < Előző cikk |
|---|
 |