Kisfarsangolunk |
Írta: Bogdán Éva | |
Ahogy komorul az időjárás, úgy szaporodnak az ünnepek. Miután már eleink is megragadtak minden alkalmat a munkák félbehagyására meg a vigadozásra, így kisebb megszakításokkal tulajdonképpen szürettől pünkösdig farsangolhatunk. A hagyományos ünneprend szerint három „farsangos” időszakunk van. Az első a szüretet, a második a karácsonyt, a harmadik pedig a húsvétot követő másfél-két hónap. Vagyis a kisfarsang, a nagyfarsang és a zöldfarsang. Akkor csapjunk is bele! A szeptember végétől november végéig, azaz Szent Mihálytól Katalin napjáig tartó „kisfarsang” jeles napja november 11-e. Márton napja régebben afféle gazdasági határnap volt. Ekkor fejeződött be az állatok behajtása a legelőkről, ekkorra kellett beszolgáltatni a földesúrnak járó tizedet, és a pásztoroknak is ekkor fizették ki a járandóságukat. Miután megtörtént az elszámolás, lehetett ünnepelni, éppen volt is mivel, hiszen ekkorra kerültek vágósorba a libák. „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" – szólt a mondás. Ezért aztán országszerte libatorokat rendeztek, nehogy már éhen maradjanak a következő esztendőre. ( Libasült-receptjeink itt találhatók .) További lakomákra adott okot, hogy erre az időszakra tartogatták a lakodalmakat és a bálokat. A szerencsés véletlennek köszönhetően Márton-napra általában kiforrt az újbor is, így mindjárt volt mivel meglocsolni a libapecsenyét. A kicsit még csípős ízű nedűt sok helyütt Szent Márton boraként is emlegetik. Merthogy a gazdasági praktikumok mellett ezen a napon emlékeztek meg az egyik legnépszerűbb szentről is.
Szent Márton köpenye Szent Márton, az egykori toursi francia püspök, valós történeti személy. Egyik legendája szerint – melyet az általa alapított franciaországi Marmoutier kolostor tartott fenn – hun származású volt. Pannóniában született, a mai Szombathely környékén, 317 körül, ahol apja a Római Birodalom századosaként szolgált. A család néhány évvel később a mai Paviába költözött. A tizenkét éves fiú itt a szülei tiltakozása ellenére „hitújonc” lett (ami akkoriban a pogányok keresztény hitre térésének első lépése volt). Tizenöt évesen besorozták a római hadseregbe, és mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték. A legenda szerint 334-ben a mai Amiens városkapuja előtt találkozott egy didergő koldussal. Erre a kardjával kettéhasította a köpenyét, és egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva - mert ő volt az, akit koldusnak vélt. Márton ezek után kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett, majd téríteni indult kelet felé, egészen a Dunántúlig. Hazatérve az édesanyját is megtérítette. 359-ben Poitiers közelében telepedett le, 371-ben Tours városának polgárai püspökké választották. A város mellett kolostort alapított, ami a középkorban Franciaország egyik vallási központja lett. Hívei és szerzetesei tiszteletétől övezve halt meg 397-ben. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává. Ugyanis hamarosan szentté avatták, miután számos csodát tulajdonítottak neki - gyógyításokat, halottak feltámasztását, az ördög legyőzését, rablók megtérítését, vad kutyák megszelídítését. Szent Márton volt a nyugati kereszténységben az első olyan szent, aki nem mártírként halt meg. (A görögkeletieknél Miklós volt az első.) Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védőszentként tisztelték a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, segítségét kérték gyermekbetegségekben és orbánc vagy gennyes betegségek esetén. A frank-meroving királyok Franciaország védszentjévé emelték. Márton kultusza hazánkban is virágzott. Az ő tiszteletére épült születésének feltételezett helyén a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek. István király és számos utóda Szent Márton képét festette a zászlaira. A szabolcsi zsinat 1092-ben Magyarország védőszentjének nyilvánította.
Márton lúdja Hogy a Márton-nap miért függ össze a ludakkal, arra két magyarázat is létezik. Az egyik legenda szerint Róma védői elaludtak, és csak az mentette meg a várost a gallok támadásától, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen ered az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars volt a római mitológiában a hadisten.) Később, a keresztény hitvilágban a ludakat is átkeresztelték, és lett belőlük Avis Martinus, azaz Márton lúdja. Ehhez persze Márton püspök is hozzájárult. Szent Mártont gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel a legendája alapján. De még ennél is közismertebb „védjegye” a liba. A legenda szerint Márton túl szerény volt ahhoz, hogy püspök legyen, ezért amikor meg akarták választani, bebújt egy ólba a libák közé. Csakhogy a szárnyasok hangos gágogásukkal elárulták a rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés. Így aztán a szentség és a libapecsenye végül szépen összekapcsolódott a hagyományban. Márton püspök emlékét máig libasülttel és újborral ünneplik Európa-szerte. Nyugatabbra Márton-napkor a gyerekek előadják a köpenyes és a libás legendát, este lámpás felvonulásokat tartanak, otthon pedig elfogyasztják a finom libasültet. A Márton-nap nálunk is alkalmat teremt szerte az országban évről évre szaporodó, kisebb-nagyobb helyi rendezvényeknek, melyeken fontos szerepe van a bornak, a libalakomának, a szórakoztató hagyományőrző programoknak.
küszöbön az advent A kisfarsang a karácsonyt megelőző mulatozás ideje volt, amellyel a gazdasági év lezárulását ünnepelték. Ez idő alatt tartották a lakodalmakat és a bálokat is. (Utána egészen nagyfarsangig tilos volt esküvőt tartani vagy bálozni.)
E-mailben elküldöm
Olvasta: 15363 Hozzászólások (1)
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Saul Bellow, a városlakó A modern nagyvárosi életforma látszólag nagy szabadságot ad az egyénnek, de megszünteti azt a biztonságot, amelyet a csoportokhoz való tartozás jelent a kisebb településeken. Az ember egy nagyváros nyüzsgésében a legszabadabb és a legmagányosabb. Ám az ezzel járó nagyobb felelősséget nem mindenki akarja vállalni. Ennek az infantilis, állandó támogatásra szoruló, ugyanakkor önmegvalósításról álmodozó, emberi kapcsolatokban szegény, tipikusan nagyvárosi létezésnek adja egyedi, mégis egyetemes megfogalmazását Saul Bellow, az éppen száz éve született és tíz éve elhunyt Nobel-díjas amerikai író Seize the Day (Napjaid gyümölcse) című kisregénye. |
|
Bővebben... |