Pesti Zsibongó

2024. április 24. szerda
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap
Kuba zenéi

A kubai zenék lenyűgöző hatása a világ tánczenéjére a huszadik század első fele óta tart. A Buena Vista világsikere csak újabb impulzust adott ennek a fel-fellángoló érzelmi viszonynak.

Kubai kongák
Nemzeti öntudat...

Fidel Castro nagy bánata, az Egyesült Államok fizikai közelsége döntő szerepet játszott abban, hogy éppen Kuba lett a latin-amerikai zene központja. Miután a szigetország a 20. század első felében az amerikaiak üdülőparadicsoma volt, innen terjedtek át a latin zene legfontosabb impulzusai a karibi világgal szomszédos országokba – elsősorban Mexikóba és az Államokba. Az összes kubai újítás szinte azonnal megjelent az amerikai zenei piacon, majd az amerikaiakat majmoló Európában is. Kezdve a század elején a danzón (a tánczene) mexikói benyomulásával, folytatva a harmincas években a rumba diadalmenetével Floridától New Yorkig. A latin ritmusok a negyvenes években egyre inkább teret nyertek a jazzben is, ekkor alakultak meg az ún. latin big-bandek, míg a Kubából átszármazott mambó-ritmusok Pérez Prado révén Mexikóban váltak nemzetközileg is ismertté és közkedveltté. 1955-ben egyik napról a másikra lett sláger New Yorkban a danzónból származó, lassúbb ritmus: a csacsacsa. Ez volt a táncpaloták és a nagy latin tánczenekarok virágkora.

Az 1959-es kubai forradalommal megszakadt a kontinens és a szigetország közötti zenei liezon, bár a kubai emigránsok egy darabig még megtermékenyítő hatással voltak Amerikára. De aztán megjelent a Beatles, és a rockzene végleg feltartóztathatatlanná vált. Persze a latinok sem hagyták magukat, és hamarosan létrejött a fúzió a latin-amerikai és a rockzene között is. Ennek első verziója a hatvanas években a twist előfutára, a boogaloo volt. Nem bizonyult hosszú életűnek, viszont zenetörténetileg ez volt a salsa közvetlen előzménye.

 

SALSA

Salsado...
Salsa pintate...

A salsa az 1970-es években a New York-i Bronx negyed Spanyol Harlemjében fejlődött ki több dél-amerikai zenei stílusból (csacsacsa, mambó stb.), sőt a szving is felfedezhető benne. Nem véletlen, hogy a salsa szó jelentése spanyolul – szósz. A kubai, puerto rico-i és egyéb latin gyökerekkel rendelkező bevándorlók ötvözték benne a kubai és a fekete zenét a rockzenével és bizonyos folklórelemekkel. Volt némi lázadó jellege is a dolognak, ami tovább erősödött, amikor a kései 80-as években salsa alapokon kialakult a latin-rap műfaja is. A salsa ritmusa 4/4-es, nagyon gyors, szinte rohanó, és jellegzetes ütőhangszerek – a clave és a kolomp – teremtik meg a tipikus ritmusmenetét. Megjelennek benne olyan hangszerek (például az elektromos keyboard) is, amelyek eltérnek a karibi hagyományoktól. Mindenesetre a salsa hamarosan meghódította Dominikát, Kubát, Puerto Ricót, Venezuelát és Mexikót, majd a 80-as években már Európában és Ázsiában is elterjedt.

De bármilyen közkedvelt is a salsa, a kubai zene nem csupán ebből a „szószból” áll. Kukkantsunk kicsit bele a tradicionális zenei étlapba, amelynek legelső helyén vitathatatlanul a kubai son áll.

 

SON CUBANO

A Son Cubano a kubaiak számára a zene őse, minden ritmusok anyja. Ez már a jelentéséből is következik, mivelhogy a „son” egyszerűen azt jelenti, hogy „hangzás”. És valóban, olyan jelentős latin-amerikai zenei stílusok vezethetők vissza a sonra, mint például a standard tánccá fejlődött rumba és a mambó. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy a fehér és a fekete zenészek egyaránt a követőivé váltak.

Az öregek már mind elmentek, csak Ochoa maradt meg – és Compay Segundo dalával örökre a
Buena Vista Social Club

Történelmi gyökerei a 19. századba nyúlnak vissza, és lényegében a sziget keleti vidékein élő spanyol parasztok gitárzenéjéből fejlődött ki. A spanyol gyarmatosítók tánczenéje (a menüett, a kontratánc, a boleró és zapadeado) olvadt össze benne az afrokubai dobritmusokkal egységes zenei stílussá. Sajátos eleme a kérdező-felelgető éneklés, amikor az első hang (általában a tenor) improvizálva váltakozik a segundóval (ez pedig bariton), többnyire hétköznapi témákról „beszélgetve” – ezért is hasonlítják a sont gyakran az észak-amerikai blues-hoz. A stílus a huszadik század elején jutott el Havannába.

A havannai utcákon zenélő trubadúrok eleinte többnyire trióban játszottak, a három hangszer a gitárhoz hasonló tres, a csörgődobnak is nevezhető maracas és a két kemény ritmusverő fából álló ütőhangszer, a clave volt. Ez a szerény hangszerelés hamarosan nagybőgővel, gitárokkal, bongókkal és trombitákkal szextetté vagy szeptetté bővült. A negyvenes években pedig már komplett tánczenekarokká váltak zongorával, énekesekkel és fúvósokkal, ezeket nevezték conjuntos-oknak. Az újfajta zenei stílus hamar népszerűvé vált a korabeli szalonokban, sőt még az arisztokrácia köreiben is.

A forradalom után azonban veszített a jelentőségéből a son, egyrészt mert a Fidel Castro előtti rendszer szalonzenéjével azonosították, másrészt elavultnak, „az öregek zenéjének” titulálták. Bár a son sohasem tűnt el, a divatos salsa, a pop vagy a reggae erősen háttérbe szorította. A Buena Vista Social Club sikere után azonban ismét felvirágzott a műfaj, és egyre több új együttes szentelte magát a son cubano stílusának.

 

Virág konga
A zene - élet

 

GUAJIRA

A sonnal rokon másik kubai zenei stílus a spanyol eredetű guajira (ejtsd: gvahíra), amely a Kanári-szigeteken alakult ki. Ez a „fehér zene” a gyarmatosítással egyidőben érkezett Kubába, ahol az afrikai rabszolgák zenei kultúrájával elegyedve fejlődött tovább. Az egyik leghíresebb guajira-darab a Buena Vista repertoárján is szereplő El Carretero, a másik – talán még ismertebb – a Guajira Guantanamera, amelyet a hatvanas-hetvenes években nálunk afféle mozgalmi dalként énekeltek a KISZ-esek. Ritmusában a guajira a klasszikus csacsacsára emlékeztet, bár kissé feszesebb és titokzatosabb hangzású. Máig igen népszerű a zeneszerzők és az előadóművészek, főleg az ún. latin jazz képviselőnek körében (lásd Santana).

 

 

GUARACHA

A guaracha a 18. században Kubában kialakult táncdalforma. A dalok gyakran kétértelmű, humoros vagy példálózó szövegeit a szólóénekes nem egyszer improvizálva adja elő, míg a refrént a kórus ismételgeti. A számok általában 3/4-es, 6/8-os vagy 2/4-es üteműek, és a sonhoz képest valamivel gyorsabbak és élénkebbek.

 

BOLERÓ

Tres

A boleró a legnépszerűbb lírai műfaj a latin-amerikai zenében. A 18. században a spanyol királyi udvar egyik táncosa találta ki a kontratánc és a sevilliana kombinációjaként. A mérsékelt sebességű, 3/4-es táncot kasztanyettával és gitárokkal kísérték. A komolyzenében Ravel bolerója a leghíresebb, de Chopin és Debussy is írt stilizált bolerót, és Bizet Carmenjében is felcsendül. A kubai bolerónak nem sok köze van a spanyol eredetihez. Ezt a 2/4-es tánczenét a 19. században Santiago de Cuba utcai muzsikusai terjesztették. Jellemzői a gyakori ritmusváltások. A szövegek többnyire líraiak, a szerelemről vagy a mindennapi élet filozófiájáról szólnak. Talán a boleró az első nagy kubai zenei és vokális szintézis, amely nemzetközivé vált. Mexikón át az egész latin-amerikai zenei repertoár része lett.

 

DANZÓN

Cubano
Fel-fel az égig...

A danzón a francia kontratáncból fejlődött ki, amely viszont az angol country dance-re vezethető vissza. Amikor 1791-ben Haitin lázadás tört ki a francia gyarmatosítók ellen, a feketék közül sokan a szomszédos Kuba szigetére menekültek, és magukkal vitték a franciás tánczenéiket is. Ebből alakult ki a 19. században egy előkelő szalonzene - a danza. A zenekarokat, amelyek ezt játszották, charangának nevezték, és nagyon hasonlítottak az európai zenekarokra – hegedű, brácsák, csellók, nagybőgő, fuvola. Csak az ütőhangszerek tértek el – kreol üstdobot használtak, azután a lopótökből készült guirót, valamint tumbadorát – más néven kongát. A 19. század végén jelent meg e tánczene sokkal ritmikusabb változata: a danzón. A danzón zenekarokban már egyre gyakoribb volt a zongora, a klarinét, a trombita, a pozan és a bombardinó (a tuba egy kisebb fajta változatát). A danzón táncmozdulatai nyugodtak, elegánsak és kifejezőek voltak, hasonlók a tangóhoz. Tipikus sémája az AB-AC-AD-AE, tehát a refrénként megismételt bevezető (A) után különböző témák jelentek meg, gyakran ismert dalokból, himnuszokból, operákból való idézetek variálásával, ami nagyon sokoldalúvá tette a danzónt. A darabok általában élénk fináléval, ún. montunóval zárultak. A gyarmati időkben a danzónt csak a fehérek exkluzív havannai klubjaiban játszották és táncolták. A húszas évek vége felé aztán a feketék is átvették és a zenei hangsúlyokat áthelyezve egyre szinkópásabbá tették. A kubai forradalom után a danzón sokat veszített a jelentőségéből, de ma is vannak zenekarok, amelyeknek ez a fő stílusa.

 

RUMBA

Guiro
Tipikus kubai ütőhangszer a rovátkált lopótök, a guiro

A rumba több kubai páros tánc összefoglaló neve. A tangóval együtt az uruguay-i eredetű habanérából fejlődött ki.. A közbülső állomás a rumbánál a boleró volt. Zenéjét az afrokubai ritmusok jellemzik, üteme 4/4-es. A 19. században már szenvedélyes, csábító táncként említik, amelyben a nő arra törekszik, hogy kihívó csípőmozgásával elcsábítsa a férfit. A zenét vagy lassan játszották, mint később az Európában népszerű rumba-bolerót, vagy gyorsabb tempóban, mint a rumba-guarachát és a „kubai rumbát”. Divattáncként 1914-ben jelent meg New Yorkban, majd ritmikailag egyszerűsített változatában 1930-ban hódította meg Európát. A gyorsabb kubai rumba 1964 óta versenytánc a latin táncok kategóriájában. A legutóbbi években csökkentették a sebességét (25-27 ütemre percenként), aminek következtében művészibbé és kifejezőbbé vált.

 

MAMBÓ

Conga tropical
Conga tropical

A mambó egy kreol szó, és feltehetően „imát” vagy szent cselekedetet jelent. A mambónak nevezett zenei stílus a danzón és a son keveredéséből keletkezett Kubában 1930 táján. De az első igazi mambót Pérez Prado szerezte a son-montuno (a keleti hegyvidéki son) felhasználásával. A negyvenes években aztán, amikor sok kubai települt át az Egyesült Államokba, magukkal vitték ezt a stílust is, amely a jazz hatása alá kerülve némileg megváltozott, és azóta is ezt a sajátos dzsesszes jellegét őrzi. Az ötvenes években rövid ideig Európában is igen népszerű volt, amikor Pérez Prado „Que rico el Mambó“ című nótája vezette a slágerlistákat. Mivel azonban a zene és a hozzá kötődő tánc is túl bonyolult volt, hamar kiszorították az olyan egyszerűbb zenei és táncstílusok, mint a csacsacsa és a rumba. Évtizedekig tartó elfeledettség után 1987-ben tért vissza a köztudatba a Dirty Dancing című hollywoodi filmsiker révén. 1999-ben pedig Lou Bega aratott rendkívül nagy nemzetközi sikert Pérez Prado 1952-es „Mambó No. 5” című instrumentális számának lemezre éneklésével. A nóta felkerült a legtöbb ország tízes listájára, Franciaországban például 20 hétig vezette a slágerlistát, ami máig egyedülálló rekord.

 


HANGSZEREK
Tres
Tres

 

 

Tres

A tres a kubaiak nagyon kedvelt, kis méretű, duplán háromhúros gitárja. A guajira és a son stílusú dalok kísérő hangszere, de szólóhangszerként is használják. Három oktávos (ezért hívják tres-nek, ami spanyolul hármat jelent). A son modernebb leágazásaiban, mint pl. a salsában, többnyire zongorával helyettesítik, amellyel pontosan lemásolható a tres jellegzetes kísérő figurája, a montuno. Ez úgy jön létre, hogy a középső oktáv az akkord alaphangjára hangolva unisonót képez, míg a terc vagy kvint lépéssel elhangolt szélső oktávokat megduplázzák, úgy, hogy az alaphangot alá vagy fölé játsszák. A hangszer eredetileg D-moll akkordra volt hangolva, de Arsenio Rodríguez óta a C-dúros hármashangzás terjedt el, amelynek transzponálása is alaphangzásnak számít.

 

Clave

Az egyik legegyszerűbb ütős hangszer neve. Két hosszabb-rövidebb, különböző alakú keményfa rúdból áll, melyet összeütögetnek. Gyakran az énekes játszik rajta. A havannai kikötőben „feltalált" hangszer - egyszerűsége ellenére - a zenekar fontos része. A clave egyúttal a latin zenék jellegzetes afrikai eredetű ritmusképletének is a neve. Ez adja a zene ütemét és tempóját, az egész zenekar rá támaszkodik. A latinok előszeretettel lépik az alapot aszimmetrikusan a clave ritmusára.

 

Konga

Nagytestű dob, a salsa együttes állandó tagja. A földre helyezve, állva játszanak rajta, és kézzel ütik. A rajta játszott ritmusképlet neve „tumbao", mely a salsa alapja. A kongával mindig a clave ütemében játszanak, vagyis a profi kongás a clave ütemében gondolkodva játssza a konga-ritmusokat.

 

Bongó

A bongó egy egymembrános kis dob, amelyet mindig párosával használnak. A hangszert többnyire ülő helyzetben, a két térd között tartják, és ujjakkal játszanak rajta. Ritkábban állványra helyezve, állva bongóznak, szintén ujjakkal, vagy kis ütővel. Az állványra erősítik fel a kolompokat is, melyek szintén a latin zene részei. A bongó Kubában és az egész karibi térségben a zenekarok elengedhetetlen hangszere, nélkülözhetetlen a sonnál, a salsánál, a szambánál és a rumbánál. Magas hangja miatt szólózásra alkalmas, kíséretül inkább kongát használnak.

 

Claves
Szárba szökkent clave

Maracas

A csörgődobnak, shakernek vagy rumba-töknek is nevezett maracas egy lopótök formájú ütőhangszer. A teste üreges, amelyben magszerű anyagok csörögnek. Eredetileg valóban lopótököt használtak, ma inkább fából, műanyagból vagy bőrből készül, és szárított növényi magvakkal, törekkel vagy kis kavicsokkal töltik meg. A maracast többnyire párban használják, és vagy a nyelénél megfogva különböző variációkban ritmikusan rázzák, vagy ujjheggyel ütögetik. Ritkábban egy kézben tartanak egyetlen maracast, amelyet a másik kéz tenyerével ütnek. A hangszer formájától és a felhasznált anyagoktól függően a maracas hangja lehet halkabb vagy öblösebb. A töltelék mérete is fontos: az apróbb szemcsékkel gyorsabb ütem érhető el, de a hangzás halkabb lesz. Két különböző csörgődob használata esetén a mélyebb és erősebb hangút a jobb kézben, a magasabb hangút a balban tartják (balkezesek természetesen fordítva).


További videók
Kapcsolódó cikkek
Olvasta: 28389
Hozzászólások (6)Add Comment
...
Írta: risha, 2009.03.16. 18:50
kimentem a tube-ra és most mégjobban imádom a kubai zenét mint eddig! biztos jó volt az Ochoa is. Viva la Cuba!!!!!!!!!!!!!!!!
Fáin
Írta: Áron, 2009.04.02. 23:16
ejha ez jól esett!! illen summázatot nemigen es találni a neten.
...
Írta: Alfi972, 2009.04.11. 21:59
Jó cikk, de a hangszerek közül kimaradt a lant, amin a Barbarito Torres játszik. kiválóan. Úgy tudom hogy a kubai lantot másként hangolják mint pl. a spanyolt.
Fűszer
Írta: valdez77, 2011.12.11. 16:38
A lant nem tipikusan kubai hangszer, persze sokan használják, de szerintem más zenékben is. Amúgy én is majmolok, de nem szégyellem. Nekem a salsa a kedvencem, imádom, Ez a tánc és ez a ritmus az élet fűszere, ezért érdemes beimportálni hozzánk.
...
Írta: Balázs, 2012.06.12. 12:20
A kubai lant neve laúd, ez a lant kubai verziója, amit a spanyol gyarmatosítók vittek be a szigetországba, ha jól tudom. Az is igaz, hogy ritkábban tűnik fel a színpadon mint a tres, a timbales, vagy a nagybőgő.
Tudom, hogy nem tipikusan kubai hangszer, de elengedhetetlen a muzsikában a trombita és a zongora (sőt, az elektromos gitár is gyakran megjelenik) is, ezt azért meg lehetett volna esetleg említeni, illetve több kubai stílust is hiányolok, mint például a descargat és a tumbaot.
Ugyanakkor remek írás, nagyon örülök, hogy elolvashattam, több ilyen cikk kellene, fontos, hogy minél többekhez eljusson más népek kultúrája is!
Érdemes megtanulni
Írta: Adri, 2015.02.01. 18:34
A salsa a legjobb alkalom kifejezni a saját szexualitásunkat, imádom én is ezt a táncot. Érdemes rendesen megtanulni. Úgy tudom, hogy március elején indul egy tanfolyam a Kispesti Művelődési Házban.

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

A Beatles, az Ethervox és Peter Pringle...

The Long and Winding Road.....
A teremint egy szovjet kiskatona fedezte fel rádiósként 1918-ban a lövészárokban. Lev Szergejevics Thermen a róla elnevezett hangszerrel lett világhírű. Robert Moog az ötvenes években nagyszerű teremineket gyártott, majd kifejlesztette belőle a Moog-szintetizátort. A filmen a csodálatos Peter Pringle a Beatles egyik utolsó számát adja elő (1970) a Bob Moog által halála előtt készített utolsó bámulatos Erthervox nevű hangszerrel. Amit látunk, nem bohóckodás ám, az valódi hangszerjáték! A zongorakíséret természetesen előre felvett. És várjuk ki a szám végét, ha sírni is szeretnénk.
Köszönjük Peter, hogy megráztál bennünket (katarzis)... Együtt volt most minden: Theremin-papa, Bartók, a Beatles, ki is az a Paul McCartney?, Isten nyugosztalja szegény Lennont és Harrisont is. Köszönjük Bob (Moog), hogy megalkottad a szintetizátort (ugye az mégis egy hangszer!). R.I.P. Keith Emerson (EL&P).
Köszönjük, hogy veletek lehettünk. A dal már örök: akik olvassátok, küldjétek el szeretteiteknek. Igyekezzetek ezen az úton járni, emelt fővel: valamit hozzátenni... Erről szól ez a megszólalás, és erről szól a Pezsi is.
[A film lejátszásával elfogadod, hogy a YouTube >> sütiket helyez el a böngésződben.]

Cikkajánló

 

REPUBLIC: Pozitív élmények sorozatban

Koncert-benyomások egy 15 perces filmetűddel...

 

A bor csodája

Zelnik József A NAGY SZERTARTÁS című megkerülhetetlen kötete, mely egy mély titkot is feltár...

 

Kepes András iskolái

Egy vérbeli újságíró szellemes önvallomása. Lehet tanulni tőle...

 

Libasültek

Márton-napra és azután...

 

Sütőtökszezon

A sütőtök a legolcsóbb téli vitaminforrásunk, de ha mindig sült tök formájában fogyasztjuk, hamar rá lehet unni...

 

Tök jó!

Sima vagy rücskös, kolbász vagy bunkó, repülő csészealj? Mindegyik tök, és mégis tök más...

 

Itt a világvége...

A világvége illemtana. Kell ez nekünk? A Meszlényi könyv kritikája...

 

Kelta zene, ír sztepp

Mi ez a tánc, fiatalok? Az 1994-es Eurovíziós fesztivál legnagyobb szenzációja...

 

Kisfarsangolunk

A hagyományos ünneprend szerint három farsangos időszakunk van: a kicsi, a nagy meg a zöld...

 

Ne köpd ki a szőlőmagot

A szőlőszem csodáit nagyrészt még ma is titok fedi...

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Legfrissebb hozzászólások >>

Télvégi saláták
Imádom az almás feketeretek-salátát. Hetente megcsinálom, és a férjemmel együtt élvezzük, ...
Aranykönyves Júlia
Most tudtam meg, hogy Júlia meghalt 76 évesen. Nagyon szerettem a könyveit és az elképzeléseit...
A nagypénteki hal
Szerintem is butaság ez a nagypénteki ünnep. Akiknek ez fontos, azok megünneplik. Akiknek meg ne...
Illemhely-TUDOMÁNY
Ma már nemcsak Santa Monicában, hanem a tőlünk nyugatra lévő városok egy részében is elindu...
Az Állami lakótelep
Jó estét mindenkinek, remélem még működik ez az oldal, és olvassák is. Önökhöz képest e...
Búcsú Laci bácsitól
Most olvastam a réges-régen leírt sorokat Pesti László temetéséről. Annyira szép volt és m...
Szolnokon is "Kész a leltár"
Makón éltem át és örömmel a másfél órát vele a Hagymaházban.
Az Állami lakótelep
Még annyit szeretnék mondani, hogy néhai "LACI" bácsit természetesen jól ismertem, hiszen éde...
Az Állami lakótelep
Én csak most fedeztem fel ezt az oldalt, de remélem, hogy még ma is sokan olvassák. Én is a tel...
Búcsú Varga E. Árpádtól
Hihetetlenül szép képeket találtam a cikk végén lévő: "Egy kert képei" című linkből. Min...
Az Állami lakótelep
Üdvözlet Mindenkinek! Dévai Attila vagyok. Édesapám Dévai Dezső, netán ismerős vkinek az ő...
A nagypénteki hal
Szerintem nem jó ötlet, hogy nagypénteket ünnepnappá tették. Utána meg jön a szombat, ami ne...
Csillaggyerekek
Kedves Szabri, eltelt már 11 év, nem tudom eljut-e hozzád ez a pár sor, biztos vagyok benne, hog...
Az Állami lakótelep
Kedves volt Állami lakótelepiek! Nagyon megörültem, hogy végre , kicsit későn ugyan, de ráta...
Meddig tart a kullancsszezon?
Érden lakom mellettünk nincs erdő de kullancs van volt a kutyámba,most már mindenhol vannak kul...

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Kultur-dzsem

Beszélgetés Boros Csabával, a Republic basszusgitárosával

A név magáért beszél. A Republic együttes nagyjából egyidős a mai Magyar Köztársasággal. Tagjai együtt élték végig a „rendszerváltott” Magyarország két évtizedét, de nem a semmiből jöttek. Már húsz évvel ezelőtt is megvolt mindegyiküknek a saját zenei előélete. Ám hogy pont ők lesznek a következő évtized sikercsapata, azt talán maguk sem gondolták volna. A „köztársasági” zenekar lelkes karmesterével, a basszusgitáros Boros Csabával a változásokról és az állandóságokról beszélgettünk koncert előtt a Pestszentimrei Sportkastélyban, 2009. október 30-án.

Bővebben...
 

Képforgó

cekla_ht.jpg