Pesti Zsibongó

2024. március 28. csütörtök
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap arrow KÖZ-tér arrow Pesti kertek arrow Park a kertek között: A Bókay
Park a kertek között: A Bókay
Írta: Bogdán Éva   
A Herrich-villa
A több mint 130 éves ház eltörpül a hatalmas fák alatt

Pestszentlőrinc egyik legrégebbi negyede: a Bókay-telep. A kertes házak mentén egyszer csak egybefüggővé válik a kerítés, amelyet utcányi szakaszok után tör csak meg egy-egy bejárat. A fal mögött egy 16 hektáros park rejlik. Árnyas fáival a nyugalom oázisának tűnik, holott szinte észrevétlenül rengeteg sportolási és szórakozási lehetőséggel várja a tartalmasabb kikapcsolódásra vágyókat. A park patinásan hangzó elnevezése egyszerre kötődik egy nagynevű orvosfamíliához és Pestszentlőrinc várossá fejlődéséhez. Sőt, egy romantikus szerelemnek is része volt abban, hogy ezen a helyen egy ma is működő közpark jöhetett létre.

Amikor Pest még csupán a mai Belváros határáig terjedt, a város határától keletre hatalmas tölgyerdők, királyi vadászmezők zöldelltek. Bár Szent-Lőrincet a 14. századi iratok már templomos faluként említik, a törökdúlás azonban néptelen pusztasággá tette.

A Grassalkovich kápolna a Bókay-kert mellett
A Grassalkovichok hagyatéka - a 18. századi műemlékkápolna a Bókay-kert tőszomszédságában

Az 1700-as évek első felében I. Grassalkovich Antal gróf vásárolt hatalmas birtokokat Gödöllőtől egészen a Soroksári Duna-ágig. Ő hozta létre, főleg svábok betelepítésével, Soroksárt és Vecsés települést, míg Puszta-Szent-Lőrincen majorságot alapított. Hercegi rangra jutott örökösei a század végén szinte kizárólagosan Mayerffy Xavér Ferencnek adták bérbe Szent Lőrincet, Péteripusztát, valamint a róla elnevezett Ferihegyet. A német származású pesti polgár a bérelt területen mintagazdaságot működtetett, különösen híres volt a szőlészete, a méhészete és a tehenészete.

A Grassalkovichok kihalása után a család jelzáloggal terhelt birtokait Sina György macedón bankár vásárolta fel, akitől a fia, Sina Simon báró örökölte meg. 1860-ban az ő költségére létesült itt az ország első tanyai iskolája, ahol 50-60 gyermek tanult. A mecénás azonban továbbadta birtokát a Belga Bankháznak, amely felparcelláztatta a szentlőrinci birtokot, és hamarosan szintén továbbadta. Ekkor már nem volt érdemes mezőgazdaságba kezdeni ilyen közel Pesthez. A kiépülő vasútvonalak és a feláramló munkaerő inkább a betelepülőknek kedvezett.

 

Lőrinc és Kispest alapítása

A Sina-birtokból többen vettek nagyobb földterületet. Az Üllői úttól északra eső szentlőrinci földrészeket Lónyay Menyhért, az 1867-es Kiegyezés utáni kormány első pénzügyminisztere, későbbi miniszterelnök vásárolta meg és parcelláztatta fel. Ebből lett a lőrinci villanegyed. Az országúttól délre pedig Herrich Károly, a Tisza szabályozásában jeleskedő vízépítő mérnök, miniszteri tanácsos vett magának jó 550 holdat az 1860-as évek végén, majd maga is parcellázásba kezdett. Ő tervezte meg „sakktábla" formára a mai Kispest magvát a Rákóczi utca, Üllői út, Jáhn Ferenc utca és Ady Endre út között Itt építették földszintes családi házaikat az első betelepülők. Az ekkor Colonie Klein Pesth-nek nevezett település hamarosan elvált Vecséstől, 1871. június 11-én bírót választott, és Kispest néven ideiglenes szervezettel kisközség lett.

Herrich Károly és Deák Szidónia
A településalapító mérnök - Herrich Károly fiatal feleségével, Deák Szidóniával

A következő évtizedben a szintén Kispesthez tartozó Puszta-Szentlőrincen a Budapesti Családházépítő Egylet árusította a mai Üllői út – Batthyányi Lajos utca – Madarász utca közötti területet. Ezt szintén Herrich Károlytól vásárolták meg az úgynevezett Ezerház akció keretében. Az új tulajdonosok 1887-ben kezdték meg az építkezéseket, és hamarosan kezdett is körülrajzolódni a Kossuth és a Batthyány utca – az Ezerháztelep, vagyis a szentlőrinci település új magja.

 

Kúria és park

Maga Herrich a birtoka túlsó végén, a mai Bókay-kert területén épített magának igényes kúriát az 1870-es évek elején. A mérnök úr és szépséges fiatal felesége, Deák Szidónia Budán laktak, a Fő utca 1. szám alatt, az Ybl Miklós által frissen épített neoreneszánsz stílusú Lánchíd Palotában. A legjobb helyen, mivel Herrich egy időben az Alagút Társaság igazgatója volt. De a nyarakat, sőt minden szabad idejüket a pusztaszentlőrinci kúriájukon töltötték gyermekeikkel együtt. Gondosan tervezett kertjük kiválóan alkalmas hely volt arra, hogy művelt emberek találkozóhelye lehessen.

Ha arra gondolunk, hogy a belvárosi lakások többségében ekkor még fürdőszoba sem volt, Herrichék nyaralója valóban igényesnek mondható. A sárga falú, zsindellyel fedett épületegyüttes közepén volt a lakóház, amelyben veranda, előszoba, szalon, nappali, hálószoba, fürdőszobák, gyerekszoba és vendégszoba is helyet kapott. (Ez a ház ma a Bókay-kert központi épülete, és a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt istálló.) Körülötte cselédház és az úgynevezett Tantenburg állt, ebben volt a nagy könyvtár és a gazdasági épületrész, benne kocsiszín, présház és lóistálló. (A Tantenburgra később emeletet húztak, és szintén nyaraló lett; ma bérlakások vannak benne.)

 

Szerelem az első látásra

Bókay Árpád memoárja
A Búza Péter szerkesztésében 2003-ban megjelent memoár

Hiába volt húsz évvel fiatalabb a feleség, Herrich Károly mégis korán özvegyen maradt a három lányával és egyetlen fiával, Károllyal. A legidősebbik lánya, Szidónia mindössze 17 éves volt, amikor 1880 szeptemberében, a belvárosi Városház utcában, megpillantotta őt Bókay Árpád, a neves orvosdinasztia tagja. A később nagytekintélyű tudóssá vált orvos – akkor még 24 éves fiatalember – első látásra szerelembe esett, és miután kinyomozta a bájos leányka kilétét, a barátai révén kieszközölte, hogy a következő nyáron látogatást tehessen Herrichék lőrinci birtokán. Az udvarlást és a lőrinci látogatásokat a naplójában is megörökítette, így elég pontos képet alkothatunk a 19. század végi állapotokról. (Az élvezetes stílusban megírt emlékirat néhány évvel ezelőtt könyv formájában is megjelent „Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember” címmel. A lőrinci látogatásról szóló könyvrészlet itt olvasható.)

1883-ban tartották meg az esküvőt a Deák téri evangélikus templomban, Bókaynak ekkor már a zsebében volt a kolozsvári egyetemi tanári kinevezése. Így az ifjú pár nászút helyett mindjárt Kolozsvárra költözött, de nyaranta mindig visszajártak Szentlőrincre.

 

30 perc a Ludovikától

Bókay Árpád pipázik
Bókay Árpád legszívesebben a szentlőrinci nyaraló előtti padon pipázgatott (a XVIIII. Kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény fotóarchívumából)

1888-ban meghalt Herrich Károly. Egyszem fia, Károly sem élt már, így a lőrinci birtok egyenlő arányban a három Herrich-lányra maradt – Szidóniára, Leónára és Melániára.

Mindhárman jól mentek férjhez. Melánia férje Horváth Lajos huszárezredes volt, a 48-as Horváth Mihály leszármazottja. Leóna férje Kiss István, a kor híres építésze, aki többek között a János Kórházat és a Baross utcai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát is tervezte. A Herrich-birtokon lévő Tantenburg épületén ma is meglátszik, hogy ő építtette át az előző századfordulón, bár sajnos azóta a szép verandát ízléstelen módon beépítették.

Az örökösök képviselője Bókay Árpád lett, aki 1890-ben visszatért a budapesti orvosi karra. Sőt a család mellett az önállósulni akaró Szentlőrinc község érdekeit is képviselni kezdte a kispesti képviselőtestületi üléseken.

1898-ban csinos kis prospektus jelent meg a Pátria nyomda gondozásában: PARCZELLÁZÁS SZENT-LŐRINCEN, Budapest mellett. Kiderül belőle, hogy a Herrich-lányok kb. 500 holdnyi birtokukat telekkönyvileg mintegy 1850 parcellára osztják és eladják. Érdekes olvasmány ez a prospektus. Szent-Lőrinc minden előnyét felsorolja - a jó fekvést, a kedvező talajviszonyokat, a dús növényzetet, az olcsó élelmet, sőt még a jó közlekedést is! Például hogy bérkocsival 30 perc alatt lehetett kiérni a Ludovikától (tehát a mai Nagyvárad térről) az új parcellákig.


A vadonatúj tízablakos BLVV A BLVV mozdonnyal A lőrinci 50-es villamos
Nagyításhoz kattints a képre!

Telekadományok

A Bókay általános iskola
Pestszentlőrinc legpatinásabb általános iskolája - természetesen Bókay Árpád nevét viseli

Bókay kiválóan gazdálkodott a rábízott birtokkal. A telkek olcsók voltak, részletre lehetett megvenni őket, úgyhogy könnyen elkeltek. Kispest-Szent-Lőrinc a századfordulón jelentős fejlődésnek indult. Sorra alakultak a gyárak, üzemek. Megindultak a munkásjáratok. 1887-től már működött egy keskenynyomtávú kisvasút a Ludovika és Kispest között. Aztán megindult a villamosközlekedés. A Budapest-Szentlőrinci helyiérdekű villamosvasút (BLVV) 1900. augusztus 1-jétől szállította az utasokat az Üllői úton - a Ludovika katonai akadémiától, Kispesten át, a lőrinci Szarvascsárdáig.

1900 júliusában a szentlőrinciek elhatározták, hogy iskolát kell építeni a megszaporodott gyermeknépesség számára. Bókay 1901-ben felajánlott egy telket az iskola céljára. 1903-ra fel is épült az akkor még kétszintes épület a Wlassich Gyula utcában – a mai Bókay általános iskola elődje 1905-től itt tartották a katolikus istentiszteleteket is.

1910. január elsejétől a község elszakadt Kispesttől, templomot kellett építeni. Ehhez szintén Bókay adta a telket. 1911-ben szentelték fel a Batthyány utcában az első kisebb templomot, mely egybeépült a paplakkal. Az épület ma plébániahivatalként szolgál. A jelenlegi nagy plébániatemplomot ugyanitt 1925-ben szentelték fel. 1912-ben a reformátusoknak is ingyentelket adtak Bókayék a katolikusokéval szemben, a Wlassich utcában.

 

A történelem viharai

A Batthyány utcai plébánia és templom
A katolikus egyháznak adott ingyentelken épült fel a Batthyány utcai plébánia és templom - fotó: Bárdosi László

A telkek tehát elkeltek, a Lajosmizsei vasútvonaltól egészen az Iparvasútig. A lőrinci nyaraló azonban a Herrich-lányok családjainak kedvelt tartózkodási helye maradt. A hatalmas kertbe teniszpályát építettek és különleges növényeket ültettek. Itt nőttek fel a Herrich-unokák.

Bókay Árpádnak és Szidóniájának négy gyermeke született. Zoltán, a legidősebbik, apja hivatását követve gyermekgyógyász, majd egyetemi tanár lett. Két lányuk, Nadine és Judit egy másik orvosdinasztia, a Verebély család két tagjával (két testvérrel) házasodott össze. A legkisebb fiú, Árpád viszont Herrich nagypapa mesterségét folytatta, és többek között az asszuáni gát vezető főmérnökeként öregbítette a család hírnevét.

Szidónia 1914-ben kivásárolta két húgának megmaradt birtokrészét, így a Bókay család lett a Herrich-birtok kizárólagos tulajdonosa. Az első világháborúban Bókay Árpádné is részt vállalt a bevonult katonák gyermekeinek istápolásából – tizenhét gyerek napközi ellátását vállalta, miközben a férje a kispesti Vöröskereszt-fiók választmányi tagjaként az itt működő hadikórház működését segítette. A Tanácsköztársaság idején a professzort eltiltották a tanítástól. Utána viszont a szegény sorsú medikusok ellátására szolgáló menza és diákotthon létrehozásán szorgoskodott. Már a pénzt is megszerezte hozzá, ám 1919. október 20-án, hatvanhárom éves korában váratlanul elhunyt. Ezt követően nevezték el az általa parcellázott területet Bókay-telepnek.

Az özvegye többé nem hagyta el Pestszentlőrincet. A II. világháború idején a házát előbb a német, majd az orosz katonák foglalták le, neki csak egy szobát hagytak. De hamarosan még ennyi sem maradt a család kezén.

Szidónia 1947-ben hunyt el. A halála után Árpád fia a Bókay család nevében aláírta azt a bérleti szerződést, amelyben az egész Bókay-kertet a benne lévő épületekkel együtt évi egy forint (!) jelképes bérért a lőrinci ifjúság rendelkezésére bocsátotta. Hogy ebben mennyi volt a kényszer, az idők szellemének megértése, vagy a családban mindig is meglévő közösségi, gyermekpártoló érzület – nem tudjuk. Mindenesetre ifj. Bókay Árpád a családjával Budára költözött. Ide utalta át a kerületi tanács minden év decemberében a bérleti díjat. Árpád pedig a januári első bridzs-partin szétosztotta a pénzt. Mindenkinek 25 fillér jutott – ami már akkor sem ért semmit, de mókának jó volt.

 

Utóélet

Tavacska a Bókay-kertben
A nyugalom szigete

Aztán 1951-ben államosították az egész Bókay-birtokot. De a szerződéshez hűen továbbra is gyerekek tanyáztak a kertben. Évtizedekig itt működött az úttörőház a maga számtalan szakkörével, nyaranta meg a kerületi úttörőtábor. Az úttörőmozgalom megszűntével ezt átkeresztelték napközis táborra, a létesítmény a Diákcentrum nevet kapta, majd 2003-ban Bókay Kert lett a neve.

Igazából inkább ligetnek vagy parknak lehetne mondani. Árnyas fák, padok, pingpongasztalok, tavacskák, néhány babakocsit tologató anyuka, esetleg sakkozó – nem nagy a forgalom, mintha a nyugalom szigetén lennénk. Pedig rengeteg létesítményt zsúfoltak bele. Van itt fedett uszoda és strand, nyitott és fedett teniszpályák, műanyag sípálya felvonóval, kerékpáros crosspálya, szabadtéri színpadok, büfé, kerthelyiség, aerobic center, konditerem, futballpálya, lőtér, sőt újabban egy kalandpályának is otthont ad a kert.

Az egykori nyaraló 100 négyzetméterre növelt nagytermében ma társastánc, hip-hop, néptánc-oktatás folyik. Herrich papa szobáiból kézműves műhely lett, amely néha játszóházzá, máskor gyermekmegőrzővé vagy gyerekzsúrok hangulatos helyszínévé vedlik át.

Persze itt is nagyot változott a világ. Ma már minden kibérelhető. Céges rendezvényekre, tréningekre, termékbemutatókra, családi és baráti összejövetelekre, bankettek, esküvők helyszínéül ajánlják a termeket, a parkot, a kétszintes kerti házat, sőt még az uszodát is. De a hagyományos nagy népünnepélyeken, május elsején, a gyereknapon vagy a szeptemberi fesztiválokon a kerület apraja-nagyja itt nyüzsög. Nyaranta nyolc héten át még mindig a gyerekeké a kert, és néhány szakkör is működik még.
Úgyhogy reménykedjünk benne – a park a kertek között a következő generációknak is megmarad.


PezsiLexikon: A Bókay orvosdinasztia

Id. Bókai János (1822–1884), a neves gyermekgyógyász, még Bock János Tóbiás néven született Iglón, egy evangélikus családban. 1847-ben avatták orvosdoktorrá. A szabadságharc idején Pesten önkéntes nemzetőr egyenruhát öltött, és a Schöpf-Mérei Ágoston által alapított Pesti Szegénygyermek Kórházban dolgozott segédorvosként. 1849-ben a külföldre menekülő Schöpf-Mérei rábízta az intézmény vezetését, amelynek 1852-től a főorvosa lett. 1861-től haláláig gyermekgyógyászatot oktatott a pesti egyetemen. A Pesti Orvosi Iskola és az Országos Közegészségügyi Tanács tagjaként nagy szerepet játszott a magyar orvostudomány európai színvonalra emelésében és az 1876-os közegészségügyi törvény megalkotásában. Az általa vezetett gyermekkórház lett az orvosi kar gyermekklinikája. Magánbetegei voltak a pesti társasági élet neves személyiségei, a Nemzeti Színház művészei, sőt Ferenc József Budán megszületett kislányának, Mária Valériának is ő volt a gyermekorvosa. Barátja, Jókai Mór tanácsára választotta a magyarosabb hangzású Bókai nevet. Két fia, Árpád és János is orvos lett, sőt tudományos munkásságuk elismeréséül 1896-ban nemességet is kaptak a királytól. Azóta írják Bókaynak a nevüket.

Bókay Árpád
Bókay Árpád
Bókay Árpád (1856-1919) belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1879-ben avatták orvosdoktorrá, utána tanársegéd a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken, majd 1881-től a budapesti belklinikán. 1883-tól a Kolozsvárott az egyetemen az általános kórtan és gyógyszertan tanára és a Karolina közkórház főorvosa. 1890 és 1919 a gyógyszertan tanára a budapesti egyetem orvosi karán. Mindkét egyetemen dékáni tisztséget is betöltött. A Magyar Orvosi Archívum című tudományos folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. Számos élettani, gyógyszertani, patológiai és belgyógyászati tanulmány szerzője. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve című sorozatot. 1889-ben az ő szerkesztésében jelent meg a több kiadást megélt Vénygyűjtemény, amely akkoriban a gyakorló orvosok és gyógyszerészek nélkülözhetetlen alapkönyve volt. Sokat tett a hazai gyógyfürdők elismertetéséért, az orvosi karon balneológiát is oktatott. Ismeretterjesztő kiadványt adott ki az egészséges táplálkozásról, közreműködött egy orvostörténeti múzeum létrehozásában.
1902-ben csatlakozott a budapesti Pátria szabadkőműves páholyhoz. Később a magyarországi páholyok nagymestere lett. Ebben az időben a magyar szabadkőműves páholyok belügyminiszteri engedély alapján működtek olyan nemes célok jegyében, mint a közerkölcsösség, a művelődés vagy a felebaráti szeretet terjesztése, illetve a jótékonyság gyakorlása.

Ifj. Bókay János (1858–1937), az első nemzetközileg elismert magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár. 1880-ban doktorált, 1883-tól a Stefánia Gyermekkórház főorvosa. 1885-től a gyermekgyógyászat magántanára, 1907-től, a gyermekgyógyászati tanszék megszervezésétől 1929-es nyugdíjazásáig nyilvános rendes tanár a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az 1891-ben Budapesten megalakult Balneológiai Egyesület első elnöke (az alelnök a bátyja, Árpád volt). Bókay János vezette hazánkban a rettegett torokgyík (diftéria) inkubációs kezelését, majd szérumgyógyítását, és nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavó oltás hatását. Sokoldalú munkásságából kiemelkedik az övsömör és a bárányhimlő közti kóroktani összefüggés kimutatása. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekorvostan az újszülött kortól a serdülőkorig a belgyógyászat és a sebészet területét is felölje. Közreműködött a gyermekbénulás kórtanának tisztázásában. Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben. Évtizedeken át használták az egyetemi oktatásban 1912-ben megjelent művét, A gyermekorvoslás tankönyvét, melyet 1920-ban unokaöccsével, Bókay Zoltánnal és Flesch Árminnal átdolgozva újra kiadtak.

Bókay Zoltán (1885–1955), gyermekgyógyász, egyetemi tanár (Árpád fia). 1908-ban doktorált, előbb a kórbonctani intézetben gyakornok, majd tanársegéd. 1909-től nagybátyjánál a Stefánia-gyermekkórházban működött. 1916-tól magántanár, 1918-ban az egyetemi gyermekklinikára került. 1926-ban egyetemi rendkívüli tanár, 1930-tól 1947-ig a debreceni egyetem rendes tanára és a gyermekklinika vezetője. 1951-től haláláig Budapesten a IX. kerületi Poliklinika gyermekgyógyász főorvosa. Könyvet írt a veleszületett szívbajokról, és több magyar és idegen nyelven megjelent tanulmányt az agyhártyagyulladásokról.


A parkban Strand a parkban Fogadó
Nagyításhoz kattints a képre!

Kapcsolódó cikkek
Olvasta: 18060
Hozzászólások (4)Add Comment
Bérpark
Írta: Aurora, 2009.08.30. 20:30
hát épp ez az!!!
a park a kertek között van és nem a Hajógyári szigeten!
itt emberek laknak a szomszédban és nem tudnak pihenni ha bömböltetik a zenét a parkban.
most már bárki kibérelheti?
...
Írta: anett, 2010.02.08. 20:09
lörinci vagyok nem rég költöztük ezér semmit se tudtam hogy mi volt itt jó hogy ezt olvastam érdekes még ovasnék több ilyeneket
...
Írta: ata, 2010.06.15. 18:02
a foci VB délutáni kivetítőjét máshová kéne tenni
...
Írta: Dani, 2011.05.31. 22:52
Régebben egész kedves hely lehetett ez a Lőrinc. Már ahogy nézegetem ezeket a villanyosokat, az is megindítja a fantáziámat. Jó levegő, csend, hangulat. De lehet, hogy kicsit túl van idealizálva. Viszont hogy félóra alatt ki lehetett kocsizni a Nagyvárad térről már akkor? Ezt nem gondoltam volna. Igaz, hogy csúcsforgalom biztos nem volt még. De autó se.

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

Találkozás a Népliget örökös főkertészével

Filmséta Pesti Laci bácsival a Népligetben
E hangulatos rövidfilmen Pesti Lászlóval, a Népliget legendássá vált nyugdíjas kertészével járjuk be a legnagyobb pesti parkot. A háttérben zajló 2010-es SzeptEmber Fesztre is bekukkantunk - épp csak az íze kedvéért. No meg azért is, hogy elültessünk néhány fát a Ligetben. Száz százalék Pesti Laci bácsi 20 percben... Mozicikkünkben minderről >> bővebben...

Legfrissebb hozzászólások >>

Télvégi saláták
Imádom az almás feketeretek-salátát. Hetente megcsinálom, és a férjemmel együtt élvezzük, ...
Aranykönyves Júlia
Most tudtam meg, hogy Júlia meghalt 76 évesen. Nagyon szerettem a könyveit és az elképzeléseit...
A nagypénteki hal
Szerintem is butaság ez a nagypénteki ünnep. Akiknek ez fontos, azok megünneplik. Akiknek meg ne...
Illemhely-TUDOMÁNY
Ma már nemcsak Santa Monicában, hanem a tőlünk nyugatra lévő városok egy részében is elindu...
Az Állami lakótelep
Jó estét mindenkinek, remélem még működik ez az oldal, és olvassák is. Önökhöz képest e...
Búcsú Laci bácsitól
Most olvastam a réges-régen leírt sorokat Pesti László temetéséről. Annyira szép volt és m...
Szolnokon is "Kész a leltár"
Makón éltem át és örömmel a másfél órát vele a Hagymaházban.
Az Állami lakótelep
Még annyit szeretnék mondani, hogy néhai "LACI" bácsit természetesen jól ismertem, hiszen éde...
Támogatom a Pezsit >>
PayPal számlán keresztül
PayPal - a biztonságos és egyszerű módja az online fizetésnek!
Amennyiben cikkeink, vagy akár csak egyetlen anyagunk is tetszett, az hasznosnak bizonyult, örömöd lelted benne, vagy egyszerűen csak értékazonosságot érzel lapunk szellemiségével, és valamilyen szimbolikus, de anyagai értelemben vett módon szeretnéd támogatni a kiadvány megmaradását, az ilyen fajta közlésformák kiteljesedését, akkor megteheted ezt egyszerűen és biztonságosan, a PayPal globális internetes banknál létesített "Pesti Zsibongó támogatói számla" javára, a PayPal biztonságos fizetőkapuja segítségével, tranzakciós költségektől mentesen.
Bankkártyával is!
Ha nem rendelkezel PayPal számlával és nem is szeretnél nyitni, de támogatnád a Pezsit, akkor ugyancsak a PayPal biztonságos felületén >> PPal számla nélkül is utalhatsz bankkártyával.

Kapcsolódó cikkek

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Exkluzív

Billy Cobham >>
Kattints a képekre!
Nagyításhoz kattints a képre! Nagyításhoz kattints a képre!

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Pesti László írásai

Az első sorozat >>
Kattints a képekre!

Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...

Képforgó

zelnik_ht2.jpg