Pesti Zsibongó

2024. április 24. szerda
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap arrow Címlap
Véresen komolyan gondolták
Írta: Bogdán Éva   

Beszélgetés Boros Csabával, a Republic basszusgitárosával

A név magáért beszél. A Republic együttes nagyjából egyidős a mai Magyar Köztársasággal. Tagjai együtt élték végig a „rendszerváltott” Magyarország két évtizedét, de nem a semmiből jöttek. Már húsz évvel ezelőtt is megvolt mindegyiküknek a saját zenei előélete. Ám hogy pont ők lesznek a következő évtized sikercsapata, azt talán maguk sem gondolták volna. A „köztársasági” zenekar lelkes karmesterével, a basszusgitáros Boros Csabával a változásokról és az állandóságokról beszélgettünk koncert előtt a Pestszentimrei Sportkastélyban, 2009. október 30-án.

Boros Csaba a Sportkastélyban
Twin Peaks-hangulatban

– Más világot éltünk akkor, és más világot élünk ma. Én 47 éves leszek, és kb. 30 éve gitározom. Győrben kezdtem amatőrként. Elég jó zenekarunk volt. Akikkel elindultam, gyakorlatilag mind Budapesten vannak és más zenekarokban játszanak.

Amikor itt a rendszerváltozás zajlott, az előző zenekarommal, a Kanguruval a Szovjetunióban turnéztunk. Épp Moszkvában voltunk a szállodában, és haza akartam telefonálni a feleségemnek. A telefonközpontos meg röhögve mondta, hogy nem ad vonalat, mert mi már kapitalisták vagyunk. Hozták az újságot, és mutatták, hogy mi történt nálunk. És veregették a vállunkat, hogy gratulálnak. Szerintem tiszta szívből örültek, hogy most valami másfajta dolog fog formálódni, de azóta ők is biztos rájöttek, hogy nem sok minden változott. Azt gondolom, hogy a vezényszavak diktatúrájából most a pénz diktatúrájába mentünk át. És nem tudom, hogy melyik a durvább az emberek számára. De akkor hihetetlen lelkesedéssel indult neki az ország.

A Republic nagyon jó időben, jókor került elő. 1990 februárjában alakultunk, és 1989-től volt valami pezsgés a levegőben. Azt hiszem, akkor senki sem tudta ebben az országban, hogy mi lesz. De hogy ez lesz, azt meg pláne nem.

Ha most indulna egy Republic?

Ha 2009-ben próbálna egy Republic együttes elindulni, biztos, hogy nem futna be. Nem hiszem, hogy volna rá lehetőség. Mások a viszonyok. Szinte egy időben indultunk a Danubius rádióval. Most megköszönték nekik, hogy 21 évig ilyen jól szolgáltak, de távozniuk kell. A szintén most megszűnő Sláger rádióból meg a Boros Lajos, aki a kiadói igazgatónk volt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál, annak idején műsorvezető volt az akkor formálódó Danubius rádióban. Nekünk olyan szerencsénk volt, hogy hétfőnként volt a Lajos műsora, és mi minden második hétfőn bementünk a Cipővel, és órákon keresztül elemeztük a Republic együttest. Ilyesmire ma már nem lenne lehetőség. Értem én, hogy nem szép dolog a kéz kezet mos, ami a régi rendszerben volt szokásban, de nekünk is csak így sikerült akkor bejutni a Danubius rádióba.

És hogy lett nektek a Boros Lajos?

Boros Csaba: A folyó ölel tovább
A folyó ölel tovább című számát énekli

Boros Lajost már sokkal régebbről ismertem, még az amatőr zenekari mozgalomból, a Poptojás tehetségkutatótól fogva. Aztán a kiadói igazgatónk lett. Akkoriban az egyetlen hanglemezgyártó vállalatnak két márkamenedzsere volt – a Wilperté volt a Start, és a Borosé a Bravo-Pepita.

Miért hagytátok ott az MHV-t?

Mert ezeket az embereket kirúgták. Jött Ella István orgonaművész, az MDF pártszinten odahelyezte, ő nekilátott a söprögetésnek, és egyik napról a másikra lecserélte vezetőséget. A lemezünk bent volt az ajtó mögött az irodában, és az ajtót leragasztották egy szalaggal, hogy ne lehessen bemenni. Mi meg álltunk a Borossal az ajtó előtt. Ezért nem tudott megjelenni 1991-ben az első Republic-album, csak 92-ben. És 92-ben ezért jelent meg két albumunk. Ezek után mi mentünk a kirúgott stábbal az első magyar magánkiadóhoz, a Quinthez, aminek az MHV menesztett vezérigazgatója, a Bors Jenő volt az igazgatója. Később EMI-Quint lett belőle, majd simán EMI.

És azóta az EMI-nél minden évben kiadtok egy lemezt.

Nagyjából igen.

Amikor kezdtetek, ti ezt halál komolyan gondoltátok, vagy volt egy kis irónia a dologban, némi paródia-jelleg is?

Véresen komolyan. Annyira már nem voltunk fiatalok, én 28 éves voltam. És annyira viccelődni sem volt már kedvünk. Inkább szövegileg volt az egészben egy kis fricska. Egy kis polgárpukkasztás. Mindannyian játszottunk már zenekarokban korábban, és azt gondolom, hogy már akkor is elég jó dolgokat csináltunk. Most is vannak olyan zenekarok, akik sokkal fiatalabbak nálunk, és nagyon jól gitároznak. Ma már korábban válnak jó zenésszé a gyerekek szerintem.

Az azért még kevés a jó zenéhez – vetem közbe, és próbálom tartalmi síkra terelni a beszélgetésünket. Úgy vélem, hogy a Republic kezdeti sikereinek egyik forrása a népdalokra emlékeztető egyszerűség és szellemesség volt. Annak ellenére, hogy ez akkor még egyáltalán nem jelentett népzenei formákat is.
Népzene

Amikor a Republic megjelent a színen, eléggé zenei egyenkaja ment éppen, és a ti hangotok olyan üdítően frissnek hangzott.

Egy beszélgetés képei
Kattints a képekre! Egy beszélgetés képei... Kattints a képekre! Egy beszélgetés képei... Kattints a képekre!
Kattints a képekre!

Mikor mi megjelentünk, még diszkós világ volt Magyarországon. Elektronikus programokkal megspékelt diszkózene ment. Most meg azt a világot éljük, amit még mi kezdtünk el csinálni, tehát rengeteg gitározó zenekar van. Ez egyrészt örömteli, mert a gyerekek gitárt fognak a kezükbe és játszanak, nem csak a kütyük felé irányulnak. Másrészt már dömping lett belőle, és mivel mindent fel lehet rakni az internetre, az emberek megnézik ezt, megnézik azt, de ez már nem egy ügy. Egész más, ha neked el kell menned valahova, hogy egy koncertet meghallgass...

De hozzátok még eljönnek. Pont ti vagytok az egyik legtöbbet koncertező zenekar. Hány koncertetek is van egy évben?

Nyolcvan-száz között.

Többnyire nyáron koncerteztek. És télen mit csináltok?

Télen lemezt. Most látunk neki a következőnek. Meg termekben játszunk télen, amit nem annyira szeretünk, mint a szabadtéri koncerteket, mert akusztikailag nem olyan jó. Bár úgy hallottam, hogy ennek a Sportkastélynak nem rossz az akusztikája. Beálláskor nem is volt gond.

Vendégetek a mai koncerten Balázsovits Edit, akinek egy lemezre való dalt írtatok. Ez nektek lehetőséget jelentett, hogy valami mást csináljatok?

Igen. Ki lehetett próbálni más dolgokat. Egy nőnek írni más, mint egy férfinak. Én hármat írtam a lemezre. Az Elkésett vallomást például, aminek a Wéber Ferenc írta a szövegét. Ezt nem tudta volna egy férfi elénekelni, annyira női szám.

A Balázsovits Edittel készített lemezt Republic-lemeznek tekintitek?

Megoszlanak a vélemények. Én azt gondolom, hogy ez a Republic szerzői által Balázsovits Editnek írt számokból készült lemez. De amíg nem a Bódi László énekli ezeket a dalokat, addig nem lehet 100 százalékosan Republicnak nevezni.

És ha te énekelsz?

Én csak egy-egy számot éneklek.

Miért nem többet?

Nem is gondoltam rá. Írogatok magamnak számokat, egy lemezre általában egyet, és annak megírom a szövegét is. De nem garantálom, hogy a most készülő lemezre fogok szöveget is írni. Egyébként is pocsék szövegíró vagyok, és ha nincs valami közlendőm, akkor képtelen vagyok az írásra.

Zenét viszont írsz. Költő meg van a zenekarban kettő is. Ott van ugye a Cipő, aki viszont nem önmagát konferálja be költőként, hanem a Zolit. Apropó. Jelentenek valamit azok a foglalkozások, amiket Cipő a koncertek elején bekonferál? Tehát a légtornász, a költő, a mélytengeri búvár. Például te miért lettél az állatidomár?

Valamilyen szinten mindenkihez kapcsolódik, amit mond, de már nem tudom pontosan, hogy hogyan. Én világéletemben szerettem az állatokat, sok állatom volt..

Jó voltál biológiából?

Abból is. Meg a lepkegyűjteményem is elég szép volt... A mai napig imádom a természetfilmes tévécsatornákat, egyszóval otthon vagyok az állati témákban. Így lettem én állatidomár. Az Attila meg úgy lett mélyvízi búvár, hogy a Mályi-tónál volt egy búvártanfolyam, mikor épp ott próbáltuk a Disco című lemezünket. Egy barátunk panziójában laktunk, és zörögtünk, mint az őrültek. A tónál meg ott volt a búvártanfolyam, és az Attila valahogy összeismerkedett velük, és levitték a víz alá. Kapott egy nagy palackot, lement, és pont egy baromi nagy harcsával találkozott. Miután ezt elmesélte, ráragadt a név, hogy ő a búvár. Légtornász lehettem volna én is. A Tóth Zoli meg valószínűleg azért lett a költő, mert régebben írogatott olyan poénos, hülye verseket, amiken mindannyian röhögtünk.

És honnan jött a népzene?

A népzenei dolog véletlenül jött létre. Valamelyik számba kellett egy hegedű. Én ott sem voltam a stúdióban. Azt hiszem, a Tamás hozta el Szabó Andrást. Zoli szeretett csinálni olyan népzenei ihletésű dolgokat, hogy kiragad egy motívumot, hogy abból csináljunk valamilyen instrumentális dolgot. Ez nem konkrét népdalok beépítését jelenti, mint amilyen az Érik a szőlő, hanem inkább motívumok felhasználását. Aztán jöttek olyan számok, mint például az Erdő közepében járok, amelyen a CD-n nincs is hegedű.

Pedig kívánkozik, mivel így teljesen úgy hangzik, mint egy népdal.

Holott ez egy műdal, egy Republic-dal. Aztán koncerten belecsúszott a hegedű, és most már így szól. Persze a harmóniamenete és a kísérete is népdalszerű.

Talán a népzenei hatások miatt hasonlítják gyakran a Republicot az Illés együtteshez. Voltatok már „a 2000-es évek Illés zenekara”, igaz, hogy korábban meg a „90-es évek Beatricéje” is. De ezek valószínűleg nem is zenei hasonlóságot jelentenek, mint inkább azt, hogy hasonló szerepet töltötök be a közönség számára, mint az említett zenekarok a korábbi évtizedekben.

Zeneileg ha hasonlítunk, akkor ez csak egyes dalokra vonatkozhat. De hát egy komplett Republic-lemez sem homogén. Nagyon sokféle szám van rajta. A zenekarban négy szerző van: a Zoli, a Cipő, a Tamás meg én. Ezért négy különböző látásmód is. Átadunk egy témát, előadunk egy akkordmenetet vagy egy dallamot. Leülök a Cipővel, ő ír rá egy szöveget. Hoppá, lehet hogy kellene bele egy hegedű, próbáljuk meg. Ha nem tetszik, ne tegyük bele.

Cipőt inkább szövegírónak tekintik.

Kicsit most háttérbe szorította magát, de a legelején csak ő írta zenével és szöveggel együtt az összes számot. Zoli most már a szövegírásba is egyre jobban besegít.

A 20. évfordulóra mivel rukkoltok ki?

Bogdán Éva és Boros Csaba
Riporter és alanya, perfekt harmóniában

Karácsonyra jelenik meg egy dupla lemezválogatás az elmúlt tíz évből. 10 év, 40 dal. Aztán március 15-én lesz a budapesti Arénában a húszéves jubileumi koncertünk, és arra készül majd egy új Republic-lemez. De erre még egy szám sincs meg. És most nagyon sok a kérdőjel. A Sláger rádió volt a hivatalos támogatónk, amely november 18-án megszűnik. Már év elején meg szoktunk állapodni velük, hogy hány reklámszpotunk lesz, például a március 15-i nagykoncertekig. Most tavasszal már másfél éve lesz, hogy utoljára jelent meg új önálló lemezünk. Ezt egyébként így is akartuk csinálni, át akartuk tenni tavaszi megjelenésre. A nagy nyári hajtásban lemezt csinálni baromi nehéz dolog. Egy héten három koncert, közben berohanni a stúdióba, bepakolni a dobokat, a technikusok beszerelnek, elkezdünk játszani. Hopp, mire volt ez elég? Már pakolhatnak is ki, és mehetünk megint koncertezni. Évek óta próbáltunk ebből kibújni. Most hetente egy koncert van, így neki tudunk állni, és szépen nyugodtan, november-december-januárban megcsinálhatjuk. És márciusra meg tud jelenni egy normális album.

Nem mintha az előző nem lett volna normális...

Csaba itt váratlanul, de nagyon szimpatikusan elnézést kér, és már rohan is. Kezdődik a koncert, amelyet szokás szerint teljes testbedobással vezényel le, amúgy számunkra a legendás YES zenekar basszusgitáros-énekes örökmozgóját, lelkét, Chris Squire-t is megidézve vitalitásával, a minden dramaturgiai szegletet személyiségével belakni képes habitusával, végtelenül pontos játékával, kezében a különösen változatosan és szépen csengő basszusgitárjaival.
„Meglepetésemre” (ahogy azt a beszélgetésünk során előre jelezte is) most nem a Sose ébressz fel, hanem a Folyó ölel tovább című számát énekli el nekünk, de ezt egyáltalán nem bánjuk. Ez a dal is az egyik bensőséges pillanata volt a koncertnek, amelynek azonban még oly sok felemelő mozzanata volt, hogy
» külön cikkben fogunk visszatérni rá.


Biztos alapok Emelkedés Átmegy az üzenet... Fényviharban
Filmajánló

Pezsi-film: Republic a Sportkastélyban - 2009. október 30.
2010 © Pesti Zsibongó
Pezsi Interjúk
Kapcsolódó cikkek
Nagyításhoz kattints a képekre! Komoly dolgokról is oldottan Riporter és alanya, egy hullámhosszon Nagyításhoz kattints a képekre!
Egy igazán jó hangulatú beszélgetés... Nagyításhoz kattints a képekre!

Olvasta: 24781
Hozzászólások (3)Add Comment
:)
Írta: hoppa, 2009.12.01. 11:07
Jó volt egy ilyen tartalmas, összeszedett (és végre nem sablonos) interjút olvasni!
Sokatmondóak a képek, jók a kérdések - és persze a válaszok ;-) -.

KÖSZÖNÖM!
Sirály
Írta: cmoll, 2010.01.16. 14:25
Sirály a cikk...Több republikot kérünk!!!!!
Isten éltesse őket
Írta: Vadász Ági, 2010.03.08. 19:44
Helyes fiú ez a Csaba, nem is gondoltam volna :)) Ez nem bántás... Szeretem a Republicot de eddig főleg a Cipőre figyeltem nagyon oda , meg a Tomi gitárhangjaira. Valójában a Csabát is szerettem, de őt nagyon markáns egyéniségnek éreztem,csak az utóbbi időben veszem észre hogy milyen romantikus tud lenni, igaz hogy közben mind a ketten kicsit öregebbek is lettünk ,talán ezért van... de azért még jól tartjuk magunkat szerencsére. Hiszem és remélem, hogy a Republic a következő 20 évben is ugyanolyan jó zenekar marad, amilyen az első 20-ban volt. Isten éltesse őket sokáig!

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

A Beatles, az Ethervox és Peter Pringle...

The Long and Winding Road.....
A teremint egy szovjet kiskatona fedezte fel rádiósként 1918-ban a lövészárokban. Lev Szergejevics Thermen a róla elnevezett hangszerrel lett világhírű. Robert Moog az ötvenes években nagyszerű teremineket gyártott, majd kifejlesztette belőle a Moog-szintetizátort. A filmen a csodálatos Peter Pringle a Beatles egyik utolsó számát adja elő (1970) a Bob Moog által halála előtt készített utolsó bámulatos Erthervox nevű hangszerrel. Amit látunk, nem bohóckodás ám, az valódi hangszerjáték! A zongorakíséret természetesen előre felvett. És várjuk ki a szám végét, ha sírni is szeretnénk.
Köszönjük Peter, hogy megráztál bennünket (katarzis)... Együtt volt most minden: Theremin-papa, Bartók, a Beatles, ki is az a Paul McCartney?, Isten nyugosztalja szegény Lennont és Harrisont is. Köszönjük Bob (Moog), hogy megalkottad a szintetizátort (ugye az mégis egy hangszer!). R.I.P. Keith Emerson (EL&P).
Köszönjük, hogy veletek lehettünk. A dal már örök: akik olvassátok, küldjétek el szeretteiteknek. Igyekezzetek ezen az úton járni, emelt fővel: valamit hozzátenni... Erről szól ez a megszólalás, és erről szól a Pezsi is.
[A film lejátszásával elfogadod, hogy a YouTube >> sütiket helyez el a böngésződben.]

Cikkajánló

 

REPUBLIC: Pozitív élmények sorozatban

Koncert-benyomások egy 15 perces filmetűddel...

 

A bor csodája

Zelnik József A NAGY SZERTARTÁS című megkerülhetetlen kötete, mely egy mély titkot is feltár...

 

Kepes András iskolái

Egy vérbeli újságíró szellemes önvallomása. Lehet tanulni tőle...

 

Libasültek

Márton-napra és azután...

 

Sütőtökszezon

A sütőtök a legolcsóbb téli vitaminforrásunk, de ha mindig sült tök formájában fogyasztjuk, hamar rá lehet unni...

 

Tök jó!

Sima vagy rücskös, kolbász vagy bunkó, repülő csészealj? Mindegyik tök, és mégis tök más...

 

Itt a világvége...

A világvége illemtana. Kell ez nekünk? A Meszlényi könyv kritikája...

 

Kelta zene, ír sztepp

Mi ez a tánc, fiatalok? Az 1994-es Eurovíziós fesztivál legnagyobb szenzációja...

 

Kisfarsangolunk

A hagyományos ünneprend szerint három farsangos időszakunk van: a kicsi, a nagy meg a zöld...

 

Ne köpd ki a szőlőmagot

A szőlőszem csodáit nagyrészt még ma is titok fedi...

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Legfrissebb hozzászólások >>

Télvégi saláták
Imádom az almás feketeretek-salátát. Hetente megcsinálom, és a férjemmel együtt élvezzük, ...
Aranykönyves Júlia
Most tudtam meg, hogy Júlia meghalt 76 évesen. Nagyon szerettem a könyveit és az elképzeléseit...
A nagypénteki hal
Szerintem is butaság ez a nagypénteki ünnep. Akiknek ez fontos, azok megünneplik. Akiknek meg ne...
Illemhely-TUDOMÁNY
Ma már nemcsak Santa Monicában, hanem a tőlünk nyugatra lévő városok egy részében is elindu...
Az Állami lakótelep
Jó estét mindenkinek, remélem még működik ez az oldal, és olvassák is. Önökhöz képest e...
Búcsú Laci bácsitól
Most olvastam a réges-régen leírt sorokat Pesti László temetéséről. Annyira szép volt és m...
Szolnokon is "Kész a leltár"
Makón éltem át és örömmel a másfél órát vele a Hagymaházban.
Az Állami lakótelep
Még annyit szeretnék mondani, hogy néhai "LACI" bácsit természetesen jól ismertem, hiszen éde...
Az Állami lakótelep
Én csak most fedeztem fel ezt az oldalt, de remélem, hogy még ma is sokan olvassák. Én is a tel...
Búcsú Varga E. Árpádtól
Hihetetlenül szép képeket találtam a cikk végén lévő: "Egy kert képei" című linkből. Min...
Az Állami lakótelep
Üdvözlet Mindenkinek! Dévai Attila vagyok. Édesapám Dévai Dezső, netán ismerős vkinek az ő...
A nagypénteki hal
Szerintem nem jó ötlet, hogy nagypénteket ünnepnappá tették. Utána meg jön a szombat, ami ne...
Csillaggyerekek
Kedves Szabri, eltelt már 11 év, nem tudom eljut-e hozzád ez a pár sor, biztos vagyok benne, hog...
Az Állami lakótelep
Kedves volt Állami lakótelepiek! Nagyon megörültem, hogy végre , kicsit későn ugyan, de ráta...
Meddig tart a kullancsszezon?
Érden lakom mellettünk nincs erdő de kullancs van volt a kutyámba,most már mindenhol vannak kul...

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Kultur-dzsem

Beszélgetés Boros Csabával, a Republic basszusgitárosával

A név magáért beszél. A Republic együttes nagyjából egyidős a mai Magyar Köztársasággal. Tagjai együtt élték végig a „rendszerváltott” Magyarország két évtizedét, de nem a semmiből jöttek. Már húsz évvel ezelőtt is megvolt mindegyiküknek a saját zenei előélete. Ám hogy pont ők lesznek a következő évtized sikercsapata, azt talán maguk sem gondolták volna. A „köztársasági” zenekar lelkes karmesterével, a basszusgitáros Boros Csabával a változásokról és az állandóságokról beszélgettünk koncert előtt a Pestszentimrei Sportkastélyban, 2009. október 30-án.

Bővebben...
 

Képforgó

cekla_ht.jpg