Csendes éj |
Egy karácsonyi dal karrierje A Salzburg közelében fekvő kis oberndorfi kápolna minden karácsonykor zarándokhellyé válik. Ezen a helyen hangzott fel először a kereszténység legismertebb karácsonyi éneke, a „Csendes éj”.Itt majdnem mindig fehér a karácsony. A gyorsan leszálló sötétségben az emberek meleg kabátokba burkolózva igyekeznek a Salzach folyó partján álló festői kápolna felé. Nem fognak beférni, annyian vannak, így a szabadban tartják meg a misét. Ezen a helyen énekelte el először, 1818 szentestéjén az oberndorfi segédlelkész, Joseph Mohr, és az orgonista, Franz Xaver Gruber közösen szerzett karácsonyi dalukat, amelyet azóta megtanult az egész világ: „Stille Nacht, Heilige Nacht” – „Csendes éj, szentséges éj…” Szenteste, öt óra tájban ma is minden évben felhangzik a dal, immár sokezer torokból és több nyelven, hiszen a világ minden tájáról érkeznek ide az emberek, hogy az oberndorfi Csendes Éj kápolnánál tartott kis emlékünnepségen közösen énekeljék el a kereszténység legszebb énekét. És ilyenkor néhány varázslatos percig úgy tűnik, hogy végre békesség uralkodik ezen az egész Földön. A dal története 1818 karácsonyán kegyetlen hideg volt Oberndorfban. A folyó befagyott, a hajósok munka nélkül maradtak, az emberek éheztek. Még az ódon hajóstemplom, a Szent Miklós-plébánia orgonája is elromlott. Szomorú karácsonynak néztek elébe. A 26 éves segédlelkész, Joseph Mohr úr ekkor adta oda az egyik versét a szomszédos Arnsdorf község kántortanítójának, Franz Grubernek, aki mellékesen orgonistaként is szolgált az említett plébánián. A 31 éves komponista – állítólag egy óra alatt – megírta a dallamot a Csendes éj című költemény szövegére, amit Szenteste, az éjféli mise végén gitárkísérettel adtak elő a híveknek. A refrén ismétlődését már együtt énekelte velük a gyülekezet. Azt mondják, ezen az éjszakán megkönnyebbülve mentek haza az emberek. Az egyetértés és a béke, a melegség és a fény egyszerű, vigasztaló üzenetét kapták meg egy bölcsődal formájában – ez valahogy visszaadta nekik a karácsony értelmét abban az ínséges időben. Pontosan az történt, amit a két szerző el akart érni. Arról azonban álmodni sem mertek volna, hogy közös művük egyszer majd valóságos “világslágerré” válik. A segédlelkészt hamarosan áthelyezték. A dal szövege és kottája az oberndorfi orgonában maradt. Ott akadt rá javítás közben Carl Mauracher, a zillertali orgonaépítő mester. Azonnal felismerte a dal rendkívüli erejét. A tiroli Rainer és Strasser családok énekesei mindjárt fel is vették a repertoárjukba. Rajtuk keresztül jutott el a dal 1832-ben Lipcsébe, sőt 1839 karácsonyán már New Yorkba is. Ettől kezdve feltartóztathatatlanná vált az időtlen karácsonyi üzenet világkarrierje. Persze az oberndorfiak és a környékbeliek is hamar megkedvelték és megtanulták a Csendes éjt. Karácsonykor mindenfelé ezt énekelték, anélkül, hogy ismerték volna a két szerző nevét. Miután a kántor és a plébános más falvakba került, ott is ugyanez történt. A salzburgi egyházi énekeskönyvbe azonban csak 1866-ban került be a Stille Nacht, vagyis a Csendes éj. A századfordulón aztán a katolikus és a protestáns misszonáriusok az összes kontinensre elvitték. Ma már valamennyi nyelven és dialektusban, több mint 300 fordításban ismeretes – Kínától az ausztrál őslakosokig, az Északi-sarktól a dél-tengeri szigetekig, mindenütt, ahol csak megünneplik a karácsonyt.
Az ősbemutató helyszíne Oberndorf ma 5600 lakosú osztrák kisváros. Salzburgtól kb. 17 km-re északra fekszik, a Salzach folyó partján. A híd túlsó partja már Németország. A Csendes éj keletkezésének idején ezek a folyóparti települések még elég jól profitáltak a virágzó sókereskedelemből. Oberndorf meg különösen, mivel a folyókanyar és a veszélyes hullámzás miatt itt át kellett rakodni az egész hajórakományt. De aztán a 19. század második felében megjelent a vasút, és a hajózás elvesztette jelentőségét. A szeszélyes, kanyargós folyó viszont maradt, és gyakran kiáradt. Különösen az 1890-es árvíz okozott nagy pusztításokat, aminek következtében 1906 és 1913 között le kellett bontani a Szent Miklós-templomot is. A helyén egy évtizeddel később egy emlékkápolna alapkövét helyezték el. A teljes egészében a hívek adományaiból épült Csendes Éj kápolnát végül 1937. augusztus 15-én szentelték fel ünnepélyesen, és azóta évente ezrével zarándokolnak ide a dal eredetét kutató emberek. Jönnek amerikaiak is, már akik nem érik be a kápolna azonos méretű másolatával, amely a Michigan állambéli Frankenmuthban található. Oberndorfba a salzburgi HÉV-vel is eljuthatunk fél óra alatt. Ezek szenteste is félóránként járnak, illetve este 10 után óránként. Sőt még gőzmozdonyos nosztalgiavonat is indul, amelyen a Mikulás is velünk utazik. A festői kápolnán kívül az ideutazó családok szeretnek benézni a karácsonyi vásárba és a szomszédos múzeumba is. A 260 nm-es kiállítóterületen a helytörténet emlékei és a régi karácsonyi díszek mellett megtekinthetik a két szerző életútját és a Csendes éj keletkezésének körülményeit, sőt mindjárt meg is hallgathatják a dalt legkülönbözőbb nyelveken és előadásokban. A "Csendes éj" egy eredeti nyomata - a teljes kottalaphoz kattints a képre!
Kapcsolódó cikkek
Támogatom a Pezsit...» [ Bővebben ] További Csendes éj videók
E-mailben elküldöm
Olvasta: 11714 Hozzászólások (5)
Cenzura
Írta: Eszter, 2009.12.24. 17:39
Hihetetlennek hangzik, de Svàjc legnagyobb lélekszàmu kantonjàban, Zürichben az idén a vallàsi tolerancia àldozata lett a Csendes éj, valamint a többi keresztény karàcsonyi ének is. A tanfelügyelöség szerint ugyanis ezek sértik a muzulmàn gyerekek vallàsos érzelmeit, mivel olyan kitételek fordulnak elö bennük, hogy Jézus az Isten fia. No comment.
Hú de pécé
Írta: icababa, 2009.12.24. 22:57
Szóval már Svájc is az EUzüllés útjára tévedett a fene nagy politikai korrektség jegyében? Pont az volt bennük a szimpi, hogy mertek kicsik maradni és önmaguk. Most meg schengen, veszéyles csendes éj, muzulmán érzékenység. Hó de frankó. Jobbak má mint a németek. Még szerencse hogy nálunk nincs a dal betiltva, bár itt nem is kell, mert a maygarok már nem szórakoztatják magukat ilyesmivel. Szegény Svájc, ha így meggyengült. Egyébként pardon egy kérdsét: miértis maradt ki a végre nagy kínkeservevl elfogadott EU alkotményból a keresztény gyökerei Európának?
Mi az hogy no comment, pont hogy comment, állítólag itt a pezsin szólásszabadság van, nem csak a magyar 1-en volt.
...
Írta: lara2002, 2010.12.21. 00:27
Idén mar nem csak a Csendes éj lett a tolerancia aldozata, hanem az összes olyan karacsonyi dal amelyikben Jezus születésére van valamilyen utalas , többek közt az Es ist ein Ros entsprungen c. 16. szazadi karacsonyi ének is. Ez a tiltas a zürichi kanton iskolaira vonatkozik.
Bravó Európa
Írta: icababa, 2010.12.21. 18:19
EU konform Jézustalanítás Svájcban, ez már döfi, köszi az infót, mégiscsak lehet abban valami hogy Svájcot nem is a svájciak lakják (be) hanem az amúgy pont Zürichben (fedett szállásokon) dekkoló (székelő) templomosok, lásd szabadkőműves székház, FIFA főhadiszállás (több emelet mélységben a föld alatt is!) stb, és na persze ne feledkezzünk meg az ő bankjaikról. Csak azt nem értem: mi a jó istenért zavarja őket Jézus, meg a Karácsony????? Kérem aki tudja, válaszoljon...
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...