Pesti Zsibongó

A Váralja Szövetség kulturális estje

Meghívott előadók:

• Kubik Anna – színművész,
• Koltay Gábor – filmrendező és
• Makovecz Imre – építész.

A rendezvényen a Váralja Szövetség elindítja új meghatározó kezdeményezését: a kollektív műemlékvédelem bevezetéséért indítanak petíciót. Az aláírásgyűjtésre a szerte az országban tapasztalható rossz építkezési szokások késztették a szervezőket. Elfogadhatatlannak tartják, hogy régi épületeket bontsanak le Budapest szívében, s a helyükön modern, a műemléki környezetbe nem illő üvegpaloták kapjanak helyet. Az a céljuk, hogy a műemléki jellegű épületek egysége megmaradjon, ezzel a történelmi belvárosok a jövő generációi számára is láthatóak maradjanak.

Az aláírásgyűjtés „hagyományos”, tehát papír-alapú lesz, így az interneten nem lehet csatlakozni hozzá. A kiáltvány címzettje az Országgyűlésen kívül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), továbbá Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke.

A kollektív műemlékvédelem nem pusztán egy-egy kiragadott épület védelmét jelenti, hanem az egységes műemléki atmoszféra védelmét. Ennek csak azokon a területeken értelmezhető, ahol ún. „műemléki környezet" valósul meg, tehát kimutatható a műemléki épületek dominanciája.

Ezeknek a közterületeknek az egységét nevezzük „kollektív zónáknak". A kollektív zónákon belül kötelezően érvényesülne a kollektív műemlékvédelmi gyakorlat, ami lényegében nem más, mint az aktív városképmegőrzés.

A Váralja Szövetség útmutatója szerint: „E területeken belül a meglévő műemléki jellegű épületek homlokzati (köztérről is látszó) részein nem lehet változtatni. Új épület csak a már meglévő, a műemléki környezetbe nem illeszkedő épületek helyén emelhető. Az új épületek kizárólag a történelmi városrészbe illeszkedő, a műemléki atmoszférát nem zavaró stílusjegyeket és formákat hordozhatnak magukon."

A kollektív műemlékvédelem bevezetése nem a modern építészeti normák elleni fellépés, hanem a történelmi örökség aktív megőrzése. A Váralja Szövetség a modern épületek részére elsősorban külvárosi modern városrészeket képzel el.
A kollektív zónák kijelölése a szakhatóság, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) feladatkörébe tartozna, ugyanakkor a Váralja Szövetség bejelentette, hogy dolgozik egy javaslat kidolgozásán, amelyben a budapesti védelmi övezet kijelöléséről való elképzeléseit terjesztené elő. A fővároson kívül a kollektív műemlékvédelmet még körülbelül 15 vidéki városban mindenképpen szeretnék bevezetni. Győr, Székesfehérvár, Sopron, Kőszeg, Szeged és még sok más város biztosan élhetne ezzel a gyakorlattal. Ideális esetben más határon túli magyar városokban is meghonosodhatna ez a koncepció. A kollektív műemlékvédelem – mint általános gyakorlat – természetesen a kollektív zónákon kívül is alkalmazható.

Helyszín: Budapest, a Szent Margit Gimnázium Díszterme
(Villányi út 5-7; a Móricz Zsigmond körtér mellett)

A kollektív műemlékvédelem célja nem más, mint a többek között a budapesti Kálvin téren is megvalósult történelmi városképpusztulás megakadályozása. Ezeken a területeken a műemléki környezet megcsorbult, a régi épületek dominanciája megtört.

• Kepes András iskolái
• KádÁRKÁDIA
• Színház a csillagok alatt
• Egy nyári este a 19. század végi villatelepen
• Látogatás Puszta-Szent-Lőrincen
• A szentimrei kápolnaterv
• Az Állami lakótelep
• Park a kertek között: A Bókay
• Bomba a fejbe
• A zöld herceg
• Klímagyilkosok
• Ne csomagolj!

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése