Pesti Zsibongó

A házigazda VANCOUVER

Vancouver a magasból

Kanada nyugati kapuja, Észak-Amerika legforgalmasabb tengeri kikötőjével. Hatszázezer lakosa van, de az agglomerációt is beszámítva Nagy-Vancouver népessége eléri a két és félmilliót. Az 1960-as évekig szinte kizárólag brit bevándorlók leszármazottai éltek itt, ma viszont kb. a lakosság fele már nem angol anyanyelvű. Többségük távol-keleti származású (kínai, indiai, filippínó, japán, koreai vagy vietnami). Nyilván ezért szurkol olyan hangosan az olimpián a közönség az ázsiai versenyzőkért.

Vancouver fekvése híresen szép. Egy félszigeten fekszik, a Csendes-óceán egyik tengeröble mellett, két folyó torkolatánál. Közvetlenül a várossal szemben három hegy emelkedik (egy 1200, kettő pedig 1400 m feletti magasságú).

A dimbes-dombos város tele van zölddel (területének 11 százaléka), és itt találjuk Kanada legnagyobb parkját, a természetes eredetű Stanley-parkot is.
Félórás autóúttal pedig már ott is vagyunk a Cypress Mountain síparadicsomában, amelyet nyáron a hegyikerékpárosok és a kalandparkok hívei vesznek birtokukba.

Az első nemzet

A város nevét George Vancouver brit tengerésztisztről kapta, aki a legendás Északnyugati Átjárót keresve 1792-ben tárta fel a britek számára Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékét. (Életében ezért nem sok dicséretet kapott, sőt politikai és személyes támadások célpontjává vált. 1797-ben, 40 évesen pajzsmirigytúltengésben meg is halt, és a térképészeti feljegyzéseit a fivére fejezte be.) A Vancouver név azért nem brit hangzású, mert eredetileg egy holland nemesi családról van szó, amely a 17. század végén települt át Angliába.

Az európaiakat először a hatalmas, fakitermelésre alkalmas óriástuják, majd az aranyláz vonzotta a kontinens északnyugati partvidékére. Tízezrével érkeztek a Fraser-kanyonban található aranyérc megszerzése céljából. Végül annyian voltak, hogy összecsaptak az őslakosokkal, az itt halászgató-vadászgató indián törzsekkel. De a legnagyobb csapást a behozott betegségekkel mérték rájuk, amelyek ellen az indiánok szervezete védtelen volt. Akik életben maradtak, azokat nevezték a betelepülő európaiak „első nemzetnek”, és ezt a jó szokásukat azóta is tartják.

A városi könyvtár

Vancouver viszonylag fiatal város, ezért modern épületek uralják a városképet. Építészetileg kimagaslik közülük a városi könyvtárnak a Colosseumra emlékeztető főépülete, vagy a Canada Place nevű, sátrakat vagy vitorlákat formázó vásár- és kongresszusi központ (eredetileg az Expo kanadai pavilonja). A város egyik jelképe az 1930-ban épült, art-déco stílusú Marine Building (az Empire State Buildingre emlékeztet), de a város legmagasabb épülete 1972-ig, több mint három évtizeden át, a Hotel Vancouver volt. A legszebb kilátás viszont a kikötői irodakomplexum 130 méteres tetőteraszáról nyílik a városra.

Miután Vancouver kapta meg az 1986-os Világkiállítás megrendezésének jogát, hatalmas építési hullám vette kezdetét. A házak pedig egyre magasabbak lettek. A legmagasabb épületek listáját 2001-től a 48 emeletes, 150 m magas One Wall Centre vezette, az alsó 27 emeletén egy Sheraton-szállodával, fent magánlakásokkal. De ma már ezt is meghaladja a 2009 januárjában átadott, 62 emeletes és 201 m magas Living Shangri-La. Az alsó 15 emeleten itt is egy ötcsillagos szálloda található, feljebb pedig magánlakások, természetesen uszodával és üzletekkel.

A „Csillagkapu” nézői egész otthonosan érezhetik itt magukat, tekintve, hogy ezt a tévésorozatot (is) Vancouver belvárosában forgatták.

Vancouveri panoráma - jobb szélen a fehér tetős BC Place stadionnal

A téli olimpia nyitó- és záróünnepségének helyszíne. Kanada első fedett rögbi-stadionja az 1986-os Expóra épült. Érdekessége, hogy a világ legnagyobb felfújható tetőzete borítja. A stadion most azzal is bevonult a sporttörténelembe, hogy először rendezték fedett helyen egy téli olimpia megnyitóját.

A vékony teflonrétegekből álló tető egyébként 2007 januárjában megrepedt a rajta összegyűlt sok nedves hótól. A hó elolvasztására meleg levegőt pumpáltak a felső rétegek közé, ami tovább növelte a repedést, és a tető beszakadt. Szerencsére senki sem tartózkodott az épületben. Két hét alatt kijavították a tetőt, és újra felfújták. De 2010 áprilisától, tehát az olimpiai játékok és a téli paralimpia befejezése után az egész stadiont renoválni fogják. A felfújható tetőt is tolótetőre cserélik.

False Creek olimpiai falu - itt laknak a sportolók

A vancouveri False Creek tengeröbölnél, egy lepukkant kikötői negyed helyén létesült olimpiai falu tágas szobáit lelkesen vette birtokba a 2700 sportoló. Van itt fitneszterem, internetcafé, társalgó asztalifocival, számítógépes játékokkal, van egy bár is, meg posta, utazási iroda, szuvenír- és sportbolt, és persze egy hatalmas étterem is, ahol a sült kolbásztól a sushiig kb. 300 ezer fogás kerül asztalra a 2 hét alatt. „Sok játékot megélt sportolók mondták nekem, hogy ez a legjobb olimpiai falu, amelyet eddig láttak” – mondta Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.

A sikernek persze ára van. A létesítmény végül olyan sokba került, hogy a városnak tartományi kölcsönt kellett felvennie rá Brit Columbiától. Talán megérte, mert az egész építkezést igen környezetbarát módon valósították meg, másrészt a 16 épületből álló komplexum az olimpia után ezeregyszáz lakásos lakónegyedként szolgál a vancouveriek számára.
A téli olimpia többi helyszínéről itt olvashatsz...

Téli olimpia - esernyővel

Aranyeső az aranyásók városában. Az olimpiai érmek mellett a virágfakadás sincs kizárva, mivel az utóbbi tíz év legmelegebb telét sikerült kifogni Kanada nyugati partjainál a vancouveri olimpiai játékok idejére. Napközben gyakran 10 fokot mértek február közepén.

De ezen nem nagyon lehet csodálkozni. A meleg Kuroshio-áramlatnak köszönhetően Vancouver éghajlata a kanadai átlaghoz képest szokatlanul enyhe. A tenger közelsége egy sajátos mikroklímát alakít ki. A tél általában 2-4 fokkal, a nyári hőmérsékletek pedig 3-8 fokkal melegebbek, mint az ország belsejében. Ezenkívül Vancouver kimondottan esős város, évi átlagban 166 napon esik az eső. Sőt, november és március között gyakran húsz napig eshet egyfolytában, ha a Hawaii felől jövő szubtrópusi széláram épp erre tart. A magasabban fekvő keleti és északi környéken inkább a havazás gyakori, de a tenger közelsége miatt a hó nagyon nedves. Ez különösen a városhoz közeli Ciprus-hegyen érződik. Odafenn, a Whistlerben viszont a magashegyi időjárás okozott gondot.

Végül is a vancouveri téli olimpia legnagyobb problémája az időjárás lett. Hol az eső, hol a köd, vagy a szél, netán egy váratlan hószakadás kényszerítette műsorváltozásra a szervezőket.

Vancouver a magasból - a félszigetre épült belváros a tengeröbölben, a zöldellő Stanley Parkkal

A megnyitó helyszíne a BC Place Stadium - egy felfújható tetővel fedett rögbipálya

• A 2010-es téli olimpia helyszínei
• Norvégia
• Karácsony előtt New Yorkban
• Kepes András iskolái
• Kelta zene, ír sztepp
• Télvégi saláták
• Kezdődik a síszezon
• Kalandpálya Pestlőrincen
• Gyerünk, Marszi!
• Ugyanolyan sport, mint a többi
• Madarak a hóban
• Velencei Karnevál 2011
• Műkorcsolya-VB 2011 >> Tokiótól Moszkváig
• Műkorcsolya-VB 2011 >> Az eredmények – ÉRTÉKELÉS

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése