Pesti Zsibongó

Útvonal: Pilismarót – Hirsch-orom – Égett hárs – Pilisszentlélek – Két-Bükkfa-nyereg
Táv: a szokottnál kicsit hosszabb, 15 km, emelkedő is van...
Találkozó: Újpest-Városkapu Volán pu.-on (hármas metróval lehet odajutni), az esztergomi busz megállójában. A busz 8.35-kor indul. Érdemes időben érkezni. A jegyet Pilismarótig kell megváltani (jegyváltás kizárólag a pénztárban).
Várható költség: teljes áron mintegy 1700 Ft oda-vissza.

Pilismarót a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek keleti lábánál, a Dunától mintegy 2,5 kilométerre elhelyezkedő dunakanyari település. A környék jó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelíthetők meg a faluból. Tavasszal és ősszel a természeti szépségekben gazdag erdők. A piros jelzésű útvonalon a Miklós deák-völgy érintésével jutunk el a Hirsch-oromhoz (451 m), amely a Maróti-hegycsoport teljes körkilátást adó magaslata. Ugyanezen a jelzésen tovább haladva az Égett hárs nevű hajtűkanyar érintésével Pilisszentlélekre érkezünk.

A kolostor a bejárat felől

Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek több kolostora is volt a környéken. Özséb esztergomi kanonok, a pálos rend alapítója, a Tatárjárás pusztításainak hatására 1246-ban lemondott javadalmairól, és a Pilisbe vonult remetetársai közé. A Csévi-szirtek alatti „hármas-barlangnál” egy forrás mellé leszúrta a szent keresztet, és itt telepedett meg, Egy éjjel, imádság közben, az erdõ mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül Özséb atya keresztje elõtt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. Özséb úgy érezte, hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy a szétszórtan élõ remeték lángjait össze kell gyûjtenie egy közösségbe.

Néhány esztendővel később (1250 körül) ezen a helyen megalapították az első templomot a Szent Kereszt tiszteletére. A csúcsíves kis templomhoz észak felõl négyszögletes monostor csatlakozott az együtt lakó remeték számára, magas fallal körülvéve.

A pilisszentléleki Szent Kereszt-monostor maradványai

A 13. század végén az utolsó Árpád-házi király, III. Endre Pilisszentlászlón is alapított egy pálos rendházat (1290). Későbbi királyaink pedig birtokadományokkal gyarapították a pálosok kolostorait, de a mohácsi csata és a közel 150 éves török megszállás a Pilis összes történeti emlékét eltüntette.

A törökök kiüzése után ugyan a pálosok visszatértek a Pilisbe, de a romos kolostorba már nem költöztek be. Létesítettek viszont egy üveghutát a mai Pilisszentlélek területén, és Nyitra vidékéről tót jobbágyokkal, zsellérekkel, később német telepesekkel népesítették be a környék községeit. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendet, a pálosok pilisi birtokai is a Magyar Királyi Vallásalapba kerültek.

A Szent Kereszt-monostor helye sokáig bizonytalan volt. Először a jelenlegi Pilisszentkereszten lévő cisztercita apátság romjait gondolták annak. Mígnem Méry István régész az 1960-as években Pilisszántótól kb. 6 km-re nyugatra, a kesztölci völgyben föltárta egy 26 m hosszú, 8 m széles csúcsíves templom alapfalait, a hozzá csatlakozó monostor falaival együtt. Ezt egy 1393-ból származó oklevél alapján sikerült azonosítani az ősi szentkereszti monostorral. A Pilisszentlélek falu közvetlen közelében található, konzervált romok és környezetük ma is idézi a középkori természeti adottságokat.

Jelentkezés, információk:
Farkas Ferenc, 06/70-321-1648, Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

• Az agancs
• A zsugás Basa
• Zenés irodalomóra
• Republic - új Pezsi-film!
• Gólyalábas lovasoktól a 4 for Dance-ig
• Látogatás Puszta-Szent-Lőrincen
• A szentimrei kápolnaterv
• Télvégi saláták
• Pesti erdők
• Madarak a hóban
• Japáncseresznye

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése