Bioetika és "költség/haszon" az egészségügyben |
Írta: Vörös Éva | |
Egy mindenkit érintő, fiatal tudományág, a bioetika aktuális kérdéseiről beszélgettünk Dr. Kovács József egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Bioetikai részlegének vezetőjével.
Az orvosi tevékenységek finanszírozás szempontjából pontrendszerbe vannak sorolva. A gyógyításnak költségvetési korlátai vannak. A szükséges sokszor eltér a lehetségestől. Hogyan éli ezt meg az esküjében és az etikában hívő orvos? Ez ma az egyik legnehezebb orvosetikai dilemma. A hagyományos orvos–beteg viszonyt az jellemezte – s ezt sírjuk vissza mindannyian –, hogy az orvos mindent megtehet a betegért, amit csak szakmailag szükségesnek és lehetségesnek vél, a beteg pedig el is várja, hogy mindent kapjon meg, ami az állapotában valamiféle haszonnal kecsegtet. A modern medicina azonban – egyre drágább volta miatt – költséghatékonyságra kell, hogy törekedjen. Egyre kevésbé tartható az az elv, hogy mindenki kapjon meg mindent, ami számára akár csak csekély mértékben is, de hasznos, s egyre inkább az az elv kerül előtérbe, hogy azokat a beavatkozásokat kell támogatni, amelyek kedvező költség/haszon aránnyal rendelkeznek, vagyis az adott pénzből a lehető legtöbb hasznot, például egészségnyereséget produkálnak. A költségtudatosság a hagyományos orvosi etikától idegen, s még ma is nagyon nehezen tudjuk elfogadni, akár orvosként, akár betegként ezt a szemléletet, noha naponta megtapasztaljuk ennek érvényesülését. A drága vizsgálati módszerekhez nagyon nehéz hozzájutni, sokszor hónapokat kell várni. A drága gyógyszerek viszont azonnal hozzáférhetőek. Lehet, hogy a "Legfőbb érték az ember" elvet mára felváltotta a "Legfőbb érték a pénz"? A "legfőbb érték az ember" kifejezés továbbra is érvényes maradt a gyógyászatban, bár inkább ennek hagyományos megfogalmazására szoktak hivatkozni, ami úgy szól: "A beteg érdeke legyen a legfőbb törvény!" Míg azonban a hagyományos medicinában a fenti mondatban szereplő "beteg" szó az egyedi beteget jelentette, akivel az orvos éppen találkozott, ma egyre inkább az összes beteget jelenti. Vagyis azért kell a betegek kezelése során költségszempontokat is figyelembe venni, hogy minél több betegnek jusson megfelelő színvonalú kezelés. A régi filozófia tehát az volt, hogy néhány betegnek mindent, ami lehetséges, míg a mai talán az, hogy minél több betegnek kell legalább egy tisztességes minimumot biztosítani, ahol nem a minimumon, hanem a tisztességesen van a hangsúly. Ez komoly szemléleti változás. Ön szerint hogyan nézne ki a bioetikának tökéletesen megfelelő egészségügy? A tökéletesség számomra maximalista kívánság. Ahogyan Bruno Bettelheim írta, ne akarjunk tökéletes szülők lenni, hanem reálisabb, ha elég jó szülők akarunk lenni, ez sem könnyű. Hasonlóképpen, reálisabb cél, ha elég jól működő egészségügyi rendszert és elég jól funkcionáló bioetikát alkalmazunk. A bioetika mindig kritikus, igyekszik az egészségügyi rendszert betegközpontúvá tenni, s az ehhez szükséges fogalmi apparátust megteremteni. A bioetika már eddig is nagy szerepet játszott a hagyományos, paternalisztikus orvos–beteg viszony helyességének megkérdőjelezésében, egy egyenrangúbb, az orvos és a beteg egyenjogúságán alapuló modell kialakításában, s a betegjogok megfogalmazásában. Mit kellene tenni ennek elérésére? A bioetika még fiatal tudomány, s mint minden fiatalnak, támogatásra van szüksége. Magam azt gondolom, hogy a bioetikai kutatások nagyon fontosak, mert mindannyian vagy potenciálisan, vagy aktuálisan betegek vagyunk, s így a bioetika mindannyiunkat érintő, alapvető kérdésekkel foglalkozik. Vajon orvosok és politikusok hogyan mérik az élet értékét? Példának okáért ha az óraátállítással megspórolunk több millió forintot, de abban az időben többen halnak meg az utakon balesetben, akkor mi az a mérték, amikor azt mondják, hogy már nem éri meg? Azt gondolom, hogy az életnek valóban értéke van, de nincs pénzben kifejezhető ára, s az ilyen vizsgálatok tévútra vezethetnek. Ezért inkább azok a költség-hatékonyság vizsgálatok az elfogadhatók, amikor nem árazzuk be az élet értékét, hanem alternatívák által létrehozott egészségnyereségeket hasonlítunk össze. Véleményem szerint ez etikailag jóval védhetőbb megközelítés, mint azok a költség-haszonelemzések, melyek az emberi élet pénzbeli értékét próbálják megállapítani. A medicinában az ilyen közgazdasági megközelítés csak nagyon sok korláttal alkalmazható. Cikkajánló
Vörös Éva a Pezsin
E-mailben elküldöm
Olvasta: 8366 Hozzászólások (0)
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...