Pesti Zsibongó

Az igazi ecetfa

A Főkert épületénél találkozunk a Mutatványos-téren. A növényzet itt egy botanikus kertre emlékeztet. Már szeptemberben kiszúrtam magamnak egy tüskés bokrot. Most megtudom Laci bácsitól, hogy ez a vadcitrom. Nem igazi citrusféle, de a termése, sőt még a megdörzsölt levelének az illata is a citromra emlékeztet. – Ehető ez is, és magas a C-vitamin tartalma. Lekvárt és kellemes aromájú italt lehet belőle készíteni – jegyzi meg a kertész.

Újra elmegyünk a szeptemberben megismert >> igazi ecetfa előtt. Most, hogy a koronája vörösbe csavarodott, talán még szebb ez a ritka kis fa, de ahogy az lenni szokott, a szépség veszéllyel jár. Laci bácsi figyelmeztet is: – Tudni kell, hogy az ecetfaféleségek enyhén mérgezők, a levelükben lévő cserzőanyag miatt. Ezért oktatási, szociális és gyermekintézmények kertjébe nem ültethetők. Hogy mi a hatása? Allergiát okoz. Így aztán jobban is illik rá a másik neve, a torzsás szömörce. Az első világháborúban a hozzátartozók küldtek a leveléből a katonáknak, akik bedörzsölték vele a karjukat, majd mentek az orvoshoz, mert kiütést kaptak tőle. Erre hazaküldték őket betegszabadságra. De milyen a falusi ember? A kocsmában eldicsekedték, hogy milyen furfangosak is ők, aminek aztán csúfos büntetés lett a vége. Az arborétumban dolgozók szó szerint kesztyűs kézzel bánnak ezzel a növénnyel, mert a csupasz bőrfelületen kiütést okoz. Ez természetesen nem vonatkozik a köznyelvben ecetfának nevezett bálványfára.

A megszakadt hársfakör

Szép nagy hársfák mellett megyünk el. – Ez volt korábban a hársfakör. Három sorban álltak a nagy hársfák, de nem tartották fenn, és megszűnt hársfakör lenni.

Társaság kell a hársfáknak, ugye?
– Igen, sőt minden növénynek, még az önporzónak is jó, ha idegen beporzást kap vérfrissítés céljából. Éppen ezért szenzáció, hogy Papp József botanikus talált nőivarú fekete jegenyenyárfát, mert eddig csak porzós változata volt, termős nem. Ezért csak dugványozásról lehet szaporítani, és ez az oka annak, hogy a nyárfák elpusztulnak, mert nincs természetes felújulás. Papp József talált egyet a múlt század valamelyik évében, és azt szaporították. Azt hiszem, a kertészeti kutatóintézet telepén van, és most már megvan a lehetősége annak, hogy jegenyenyárfát természetes úton, magról lehessen szaporítani.

A jellegzetes fafajták táblákat alkotnak a ligetben. A szaporodás szempontjából hasznos, ha egy csoportban vannak a fák. Az egykori nagyvendéglő romjai körül van az akácos, azzal szemben a platános, amögött a kőris-tábla és így tovább. Laci bácsi >> saját készítésű térképe segítheti az érdeklődőket az eligazodásban. Minden tábláról van mit mondania.

A cikk elején idézett vadcitrom...

– Ez itt a szilfásunk, zömében mezei szilekből áll. Szándékos telepítés. Közte egyenes törzsű dió, hatalmas nyugati ostorfa – mind egy családba tartoznak. Őshonos fánk a szilfa. Andreánszky Gábor felmérése alapján a szilfa és a hegyi juhar 9 millió éve él hazánkban. Ő ősnövénytannal foglalkozott, és az egri téglagyár rétegeinek a tanulmányozása alapján jutott erre a megállapításra. A szilfákkal az a gond, hogy az európai fajokat (a hegyi és a mezei szilt) a hollandiai szilfavész elpusztítja. A keleti fajokat, például ezt a turkesztáni szilt, ellenben nem károsítja ez a gombaféleség. Ezért ezzel próbálják helyettesíteni. A közelben egyébként szép vénic szilek is vannak. A vénic szil ellenállóbbnak mutatkozik, de szerencsére még a mezei sziljeinket sem támadta meg a gomba. Ha egészséges a növény és kellően van táplálva, akkor ellenállóbb a kártevőkkel szemben.

– Ahol az a rönk látszik, ott volt a Népliget legnagyobb ezüstjuhar fája, 25 méter magas és kb. ugyanolyan korona-átmérőjű, de a korhadása miatt balesetveszélyessé vált. Az ezüstjuhar a legtörékenyebb fa, ki kellett vágni. A tatárjuhar és a mezei juhar nem ilyen törékeny, azokat nyugodtan lehet sorfának ültetni. A Veres Pálné utcában örömmel láttam, hogy mezei juharokat ültettek, és az egyik lakó máris örökbe fogadta az egyiket. Ki van téve a réztábla névvel, címmel ellátva.

Milyen kötelezettséggel jár egy városi fa gondozása?
– Elsősorban öntözés, aztán levélsöprés, takarítás. Hazai viszonyok között az erdőnek legkevesebb 600 mm csapadékra van szüksége, hogy a fái életben maradjanak. Száraz időszakban ennek a töredékét kapják meg, 400-at vagy még kevesebbet. Ilyenkor öntözni kell a városban is, máskülönben kiszáradnak a fák. Csodálatos néha, hogy a fák miből tudnak életben maradni. A nyolcadik kerületben megszüntették az orvosi rendelőt a Trefort utcában. Az udvarán van egy hatalmas platánfa, 25 méter magas, a törzsátmérője 120 cm, de olyan szorosan körbe van betonozva, hogy 5 centi sincs a fa és beton között. Már megemeli a betont. Hogy honnan kapja a vizet? Talán egy csőrepedésből. Ha nedvesség van a talajban, a beton miatt nem tud elpárologni. De a házak sem nedvesednek annyira, ha a fa felveszi a vizet.

A Vajda Péter utcán keresztül átkelünk az Újligetbe. Ezt a részt 1910-ben Márkus József polgármester javaslata alapján csatolták a Népligethez.

A Linné sétányon bandukolva a növényrendszertanról meg a svéd botanikusról beszélgetünk. – A besztercei szilva az egyetlen növény, amelyet Linné magyarnak nevezett el – jegyzi meg Laci bácsi. – Azt hiszem, a prunus domestica hungarica nevet adta neki.

De mi most nem a szilvára, hanem egy sokkal nagyobb „vadra” vagyunk kíváncsiak. Már messziről feltűnik impozáns alakja. A sárgába hajló októberi park háttere előtt élénk kontrasztként jelennek meg egy hatalmas, sötétzöld lombkoronájú tölgyfa körvonalai. Pont olyan, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Élénkzöld levelei olajosan fénylenek a délutáni napsütésben. Csak itt-ott sárgállik egy-egy hervadt levélcsokor valamelyik ágán.

Miféle tölgy ez?
– Ez az örökzöld tölgy. A levele egy évig és egy napig van rajta. Magyarán: nincs lombtalan állapota, folyamatos a levélváltás, ami az éghajlatunkon ritka. Valójában ez egy hibrid. A kocsányos tölgy és a magyaltölgy keresztezéséből származik. Turner-tölgy a neve (Quercus turneri), Angliából származik, ott keresztezték. Nagyon kevés van belőle hazánkban. Itt a ligetben van ugyan még egy, de az nagyon be van szorulva a többi fa alá, és nem tud úgy fejlődni, mint ez.
Télen is zöldell, tessék visszajönni és megnézni.

Januárban vissza is mentem a behavazott ligetbe. És csakugyan zöldellt mindkét tölgy!

Laci bácsi, köszönjük a sétát...
• Barangolások a Népligetben >> 1. rész
• Barangolások a Népligetben >> 2. rész
• Barangolások a Népligetben >> 3. rész
• Barangolások a Népligetben >> 4. rész
• A Népliget
• A 200 éves Népliget >> utópia 2068-ból

• Még több Pesti kert >>
• Még több SzeptEmber Feszt >>


• Csipkerózsika a parkok között
• Pesti erdők
• Pesti por
• Madarak a hóban
• Pesti László és Kemény Henrik emléktábla

• Laci bácsi ligete >> Mozicikk
• Pesti László kézzel rajzolt térképe a mai Népligetről
• Pesti László kézzel rajzolt térkép-utópiája a 2068-ban 200 éves Népligetről
• Pesti László emléktáblája
• Kemény Henrik emléktáblája

Hozzászólások (1)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése