Pesti Zsibongó

2017. február 24. péntek
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
A Népliget
Írta: Pesti László - Tarjányi Ferenc   
Az alábbi ismertetőt a Népliget két nyugalmazott kertésze, Pesti László és Tarjányi Ferenc készítette, akik módszeresen feldolgozták Pest és Buda nevezetes parkjait és kertjeit. A Wikipédia-szerű leírást több évtizedes tapasztalat és olvasottság hitelesíti. A tájékozódást egyedi készítésű helyszínrajz könnyíti meg.
Szomorúfűz (Árvay László felvétele)
A Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb

A Népliget egyike Budapest legnagyobb közparkjainak. Közigazgatásilag a X. kerülethez, Kőbányához tartozik. A Kőbányára vonatkozó adatok régiek, Podhárszky, Kézai Simon és Patachich szerint e helyet Kewer (kőér) néven IV. Béla 1244-ben kiadott bullája adományozta Pest városának.

A terület első célszerű felhasználására 1855-ben került sor, amikor akácfákkal ültették be. Történetében döntő volt Ilenczfalvy Sárkány József indítványa, aki 1868-ban a terület parkosítását ajánlotta. Az első terveket Petz Ármin készítette, de ezek nem valósultak meg. A helyi faiskolában nevelt csemetéket 1890-től ültették ki Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc irányításával. A víztorony, mint első nagyszabású létesítmény, 1892-93-ban épült. Ilsemann Keresztély, a Városi Kertészet vezetője 1893 és 1896 között építette meg a parkot angolkert stílusban az Üllői út és a Simor utca (most Vajda Péter utca) közötti szakaszon. Munkásságát Räde Károly, Szilágyi József és Morbitzer Dezső folytatták. Ehhez csatlakozott Márkus József képviselő indítványára 1910-ben a Simor utca és a Kismartoni út közötti terület. A ma romos Nagyvendéglő 1895-ben nyílt meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításról származik a Telepi Torna Egylet – most Építők tenisztelepe – pavilonja.
A népligeti Oroszlános kút tetején lévő empire vázát később nőalakra cserélték
Ilyen volt az egykori Oroszlános kút

1896-ban hozták a Népligetbe az >> Oroszlános kutat – alkotói Kasselik Fidél, Hild József és Bauer Mihály –, majd 1998-ban vitték vissza a Terézvárosba; az új szoboralakot Madarassy Walter faragta. A Halászleány-kút 1904 és 1966 között állt a Népligetben, ekkor Rajna György szervezésében, Wild László anyagi segítségével Lovas Sándor újította fel s került a Kristóf térre 1985-ben. 1934-ben avatták a Lengyel Emlékművet, Pankotai Farkas Béla alkotását, s nevezték el a parkrészt Lengyel sétánynak. 1932-1937 között épült a Középiskolások Országos Szövetsége sporttelepe – a mai Építők SC –, bejáratánál kőműves szobra áll. Az Elektromos Művek Állomását 1942-ben telepítették, a háború után jóvátételben lebontották, majd 1965-ben bővítve újjáépítették. 1947-ben a Ganz-Mávag gyárból keskeny-normál-széles nyomtávú síneket építettek a Vajda Péter utcában.

A Mutatványos téren működő előadóművészek 1910-től 1950-ig szórakoztatták a közönséget, ekkor elrendelték lebontását, amitől csak Kemény Henrik bábszínháza menekült meg, ennek épületét 1986-ban újjáépítették és kultúrtörténeti emlékké nyilvánították. 1949-ben épült az Egészségház. 1955-ben helyezték át a Blaha Lujza térről Jámbor Lajos és Bezerédi Gyula alkotását, Tinódi Lantos Sebestyén szobrát. 1955-ben megszűnt a helyi faiskola, helyét a mostani FTC Gyakorlópálya foglalja el.

A park általános rendezését a BUVÁTI részéről Csorna Antal és Jancsó Miklós tervezték, ennek nyomán épült a szánkódomb 10.000 m3 építési törmelékből. Strandfürdőhöz vizet keresve készítették Budapest legmélyebb fúrását 1888 méterre. 1973-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100. évfordulójára épült az ország 19 megyéjének ajándékaként a 37.000 m2 területű Országpark. A megyék sajátosságait bemutató részleteket Krizsán Zoltánné dolgozta át egységessé. Az itt elhelyezett műalkotások: a nagy emlékkő; Fejér megye oszlopa; Németh János Göcsej című alkotása; Bócz Gyula márvány obeliszkje; Zemplén megye műanyag domborműve, s a Hármas Körös nevet viselő csobogó.
A Planetárium csillagászati előadások és zenés lézerbemutatók helyszíne
Az 1977 óta működő Planetárium

1977-ben nyílt meg a TIT Planetárium, tervezői Lux László és Tömöry Tamás, az alapkövet Ortutay Gyula, Osztrovszky György és Vonsik Gyula tették le, a kerttervező Csorba Vera volt. Az egyik bejárat fölötti napórát az intézmény első igazgatója, Ponori Thewrewk Aurél tervezte. 1978-ban a Fővárosi Kertészet emlékkövet helyezett el Carl von Linné (1707-1778) halálának 200. évfordulójára. 1980-ban épült a metró Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasza. Ekkor felvonulási terület volt az Üllői-tábla, amelynek újraparkosítása Schnitzler Erika tervei alapján történt 73.000 m2-en.

Az 1960–1980-as évek nagy kertészeti fellendülése dr. Radó Dezső nevéhez fűződik. 1982-ben helyezték el Seregi József alkotását, a KISZ-emlékkövet. 1986-ban készült el a Főkert új épülete, tervezője Buzás Ildikó. 1987-ben nyílt meg a Jurta Színház, tervezői Szabó Ottó, Koffler Antal és Csertus Ferenc. 1989-ben, a mozgalom fennállásának 100. évfordulóján helyezték el a Szakszervezeti Emlékkövet.

1990-ben Krikovszky Péter és munkatársai ismét tervet készítettek a Népliget felújítására, ebben szerepelt két tó létesítése és a nagyvendéglő üzembe helyezése. Nemcsak a terv nem valósult meg, hanem a Kőbányai út és a Kismartoni út között felépültek a Liget-házak, s a Taraligeti lakópark építése most (2008-ban) van folyamatban. Pedig ezt a sávot az említett tervben a Népligethez szándékoztak csatolni, ott parkot, valamint kulturális intézményeket létesíteni.

Az 1990-es évek elején a Ganz-Hunslet gyár felszedte a Vajda Péter utcában volt próbapálya síneit, csupán a Celtis-tábla sarkán maradt egy ív, mint helytörténeti emlék. 2000-ben végbement a Könyves Kálmán körút Kőbányai út és Üllői út közötti szakaszának átépítése, ezzel párhuzamosan a park sávját is felújították, támfallal és aszfaltjárdával látták el, továbbá a ligethez csatolták ezen útvonal fasori és közlekedési sávjait.

 

Emlékművek, emléktáblák elhelyezése:
Ex Herbárium: a Szerb lucfenyő (Picea Omorica) Fery Antal Népliget metszetén
Fery Antal (1908-1994) metszete

Pécsi Norbert Artúr kopjafája (készítette Berky Tibor, 1989);
Újvárosi Ernő kopjafája (alkotója Madaras Gyula, 1989);
Csiren Anna kopjafája (alkotója Barabás László, 1989);
Temesvár vértanúinak emlékműve, 1990;
Kertészeti emlék, 1995;
Székelykapu és 22 sportoló szobra az FTC gyakorlópályáján, 1999;
Naprendszer-bemutató (tervezte Mátis András, 2000-2001);
Népligeti szélrózsa (tervezte Bánó Soma, 2001);
sétányelnevezések tábláinak kihelyezése, 2002;
háromszögelési jel elhelyezése, 2003;
útburkolat-bemutató építése, 2004;
a kőbányai kőbányászat emlékhelye, 2004;
a kőbányai sírköves ipar emlékhelye, 2005.

 

A >> helyszínrajzon feltüntetett belső útnevek közül hivatalosan öt elfogadott. Ezek a Kismartoni út, a Lengyel sétány, a Vajda Péter utca, a Mutatványos tér és az Ifjúság sétány. A többi elnevezés helyi kezdeményezésű, de az egy négyzetkilométernyi területen a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen.

A sétányok névadói:

Kárpáti Zoltán (1909-1972), a Kertészeti Egyetem professzora;
Degen Árpád (1866-1934), az Állami Vetőmagvizsgáló igazgatója;
Trautmann Róbert (1873-1953), botanikus;
Kol Erzsébet (1897-1980), a hó- és jégalgák világszakértője;
dr. Köves János (1882-1977), az állatorvostani tudományok doktora;
Carl von Linné (1707-1778), a tudományos növényrendszertan megalapozója;
Boros Ádám (1900-1972), főként a mohakutatásban ért el kiváló eredményeket;
Hell Miksa (1720-1792), jezsuita, csillagász;
Rapaics Rajmund (1885-1953), botanikus;
Dr. Soó Rezső (1903-1980), a fejlődéstörténeti növényrendszertan hazai kidolgozója;
Räde Károly (1864-1946), a Székesfőváros Kertészetének igazgatója;
Petz Ármin (1855-1927), kerttervező;
Hazslinszky Frigyes (1818-1896), a hazai gombászat egyik megteremtője;
Ilsemann Keresztély (1850-1912), a XIX-XX. század fordulóján Budapest főkertésze;
Moesz Gusztáv (1873-1947), a hazai mikrogomba-kutatás egyik vezéregyénisége;
Domokos János (1904-1978), a kertészeti faismerettan kiváló művelője;
Borbás Vince (1844-1905), a Kolozsvári Botanikus Kert igazgatója;

A Népliget valóban vonzó, mégis enyhén cortazari sétányai...
Andreánszky Gábor (1845-1908), a hazai ősnövénytani kutatás bevezetője;
Simonkai Lajos (1851-1911), botanikus;
Lechner Ödön (1845-1914), a magyaros építészeti stílus megteremtője;
Feszl Frigyes (1820-1884), műépítész, a Vigadó tervezője;
Schilberszky Károly Ferenc (1863-1935), botanikus;
Winterl Jakab József (1793-1809), több füvészkertet tervezett;
Rerrich Béla (1881-1932), a budapesti Kertészeti Tanintézet igazgatója;
Lippai János (1606-1666), az első magyar kertészeti szakkönyv írója;
dr. Radó Dezső (1922-1997), 22 éven át a Fővárosi Kertészet igazgatója;
dr. Gecse Albert (1917-2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik megalapozója;
Márkus József (1852-1915), polgármester, az Újliget (a Kismartoni út és a Vajda Péter utca közötti rész) megalapítója.

A huszonegyedik század nagy veszedelem hírével érkezett. Az önkormányzat eladni szándékozott az Óligetet, azaz a park Üllői út és Vajda Péter utca közötti részét. A kertet a megsemmisüléstől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mentette meg műemléki védetté nyilvánítással.

A Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb s egyben a legjobban feldolgozottak közé tartozik. Az 1974 és 1986 közötti felmérés és a további kiegészítés fajokból és fajtákból az alábbi mennyiségeket azonosította: 81 baktériumot, moszatot és mikrogombát; 27 nagygombát; 147 a természetes növénytakaróhoz tartozó növényt; 66 nyitvatermőt (fenyőfélét); 51 egynyári dísznövényt; 215 évelő dísznövényt; 482 lombos fát és cserjét; 105 állatot.

A parkban található kőzetek: édesvízi mészkő, lajta mészkő, jura vörös mészkő, vraca (bolgár) kemény mészkő, ürömi sárga homokkő, permi vörös homokkő, fehér márvány, siklósi szürke márvány, zöldpala, dacitoandezit, bazalt, gránit.

A park egyes részei általában az ottani jellemző növényről vannak elnevezve. Különlegesség a több helyen látható természetes felszínalakulás. A park >> legöregebb fáját 1855-ben ültették.


Cikkajánló
Olvasta: 13081
Hozzászólások (0)Add Comment

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

Találkozás a Népliget örökös főkertészével

Filmséta Pesti Laci bácsival a Népligetben
E hangulatos rövidfilmen Pesti Lászlóval, a Népliget legendássá vált nyugdíjas kertészével járjuk be a legnagyobb pesti parkot. A háttérben zajló 2010-es SzeptEmber Fesztre is bekukkantunk - épp csak az íze kedvéért. No meg azért is, hogy elültessünk néhány fát a Ligetben. Száz százalék Pesti Laci bácsi 20 percben... Mozicikkünkben minderről >> bővebben...

Legfrissebb hozzászólások >>

Alábecsült kincsünk: a pesti Dagály fürdő
Gratulálok! Remek összeállítás, klassz képek.
Savanyú káposztából - változatosan
Vendégvárónak is kitűnő! Mi eleve imádjuk a savanyú káposztás palacsintát, amelynek a töl...
Az Állami lakótelep
99/4 ben laktam 1956 ig. Nagyapam (Simonffy Andras) ott lakot az elso napoktol. Sajnalom hogy lebont...
Kísértet járja be Európát
Valóban ilyen nagyszerű dolgok kiagyalására jött létre ez a nagy "ejrópai" álom? Nyilván ez...
Kísértet járja be Európát
És bizony a szabályozás (most éppen süti tárgyában) megint az Európai Unió jól fizetett hi...
Alábecsült kincsünk: a pesti Dagály fürdő
Azt hiszem a Dagály strand az emberi kapzsiság áldozata lett ,remélem hamarosan vissza szerzi a ...
Az Állami lakótelep
Szép napot kívánok mindenkinek én 1955-ben voltam elsős. iker öcsémel ferences de bátyánkis...
Az Állami lakótelep
Sziasztok! 1955-ben születtem a Telepen, sajnos, 1962-ben már elköltöztünk. De még sokat járt...

Kapcsolódó cikkek

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Exkluzív

Billy Cobham >>
Kattints a képekre!
Nagyításhoz kattints a képre! Nagyításhoz kattints a képre!

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Pesti László írásai

Az első sorozat >>
Kattints a képekre!

Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Képforgó

piac_ht.jpg