Pesti Zsibongó

2024. március 29. péntek
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap arrow KÖZ-tér arrow A Népliget
A Népliget
Írta: Pesti László - Tarjányi Ferenc   
Az alábbi ismertetőt a Népliget két nyugalmazott kertésze, Pesti László és Tarjányi Ferenc készítette, akik módszeresen feldolgozták Pest és Buda nevezetes parkjait és kertjeit. A Wikipédia-szerű leírást több évtizedes tapasztalat és olvasottság hitelesíti. A tájékozódást egyedi készítésű helyszínrajz könnyíti meg.
Szomorúfűz (Árvay László felvétele)
A Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb

A Népliget egyike Budapest legnagyobb közparkjainak. Közigazgatásilag a X. kerülethez, Kőbányához tartozik. A Kőbányára vonatkozó adatok régiek, Podhárszky, Kézai Simon és Patachich szerint e helyet Kewer (kőér) néven IV. Béla 1244-ben kiadott bullája adományozta Pest városának.

A terület első célszerű felhasználására 1855-ben került sor, amikor akácfákkal ültették be. Történetében döntő volt Ilenczfalvy Sárkány József indítványa, aki 1868-ban a terület parkosítását ajánlotta. Az első terveket Petz Ármin készítette, de ezek nem valósultak meg. A helyi faiskolában nevelt csemetéket 1890-től ültették ki Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc irányításával. A víztorony, mint első nagyszabású létesítmény, 1892-93-ban épült. Ilsemann Keresztély, a Városi Kertészet vezetője 1893 és 1896 között építette meg a parkot angolkert stílusban az Üllői út és a Simor utca (most Vajda Péter utca) közötti szakaszon. Munkásságát Räde Károly, Szilágyi József és Morbitzer Dezső folytatták. Ehhez csatlakozott Márkus József képviselő indítványára 1910-ben a Simor utca és a Kismartoni út közötti terület. A ma romos Nagyvendéglő 1895-ben nyílt meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításról származik a Telepi Torna Egylet – most Építők tenisztelepe – pavilonja.
A népligeti Oroszlános kút tetején lévő empire vázát később nőalakra cserélték
Ilyen volt az egykori Oroszlános kút

1896-ban hozták a Népligetbe az >> Oroszlános kutat – alkotói Kasselik Fidél, Hild József és Bauer Mihály –, majd 1998-ban vitték vissza a Terézvárosba; az új szoboralakot Madarassy Walter faragta. A Halászleány-kút 1904 és 1966 között állt a Népligetben, ekkor Rajna György szervezésében, Wild László anyagi segítségével Lovas Sándor újította fel s került a Kristóf térre 1985-ben. 1934-ben avatták a Lengyel Emlékművet, Pankotai Farkas Béla alkotását, s nevezték el a parkrészt Lengyel sétánynak. 1932-1937 között épült a Középiskolások Országos Szövetsége sporttelepe – a mai Építők SC –, bejáratánál kőműves szobra áll. Az Elektromos Művek Állomását 1942-ben telepítették, a háború után jóvátételben lebontották, majd 1965-ben bővítve újjáépítették. 1947-ben a Ganz-Mávag gyárból keskeny-normál-széles nyomtávú síneket építettek a Vajda Péter utcában.

A Mutatványos téren működő előadóművészek 1910-től 1950-ig szórakoztatták a közönséget, ekkor elrendelték lebontását, amitől csak Kemény Henrik bábszínháza menekült meg, ennek épületét 1986-ban újjáépítették és kultúrtörténeti emlékké nyilvánították. 1949-ben épült az Egészségház. 1955-ben helyezték át a Blaha Lujza térről Jámbor Lajos és Bezerédi Gyula alkotását, Tinódi Lantos Sebestyén szobrát. 1955-ben megszűnt a helyi faiskola, helyét a mostani FTC Gyakorlópálya foglalja el.

A park általános rendezését a BUVÁTI részéről Csorna Antal és Jancsó Miklós tervezték, ennek nyomán épült a szánkódomb 10.000 m3 építési törmelékből. Strandfürdőhöz vizet keresve készítették Budapest legmélyebb fúrását 1888 méterre. 1973-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100. évfordulójára épült az ország 19 megyéjének ajándékaként a 37.000 m2 területű Országpark. A megyék sajátosságait bemutató részleteket Krizsán Zoltánné dolgozta át egységessé. Az itt elhelyezett műalkotások: a nagy emlékkő; Fejér megye oszlopa; Németh János Göcsej című alkotása; Bócz Gyula márvány obeliszkje; Zemplén megye műanyag domborműve, s a Hármas Körös nevet viselő csobogó.
A Planetárium csillagászati előadások és zenés lézerbemutatók helyszíne
Az 1977 óta működő Planetárium

1977-ben nyílt meg a TIT Planetárium, tervezői Lux László és Tömöry Tamás, az alapkövet Ortutay Gyula, Osztrovszky György és Vonsik Gyula tették le, a kerttervező Csorba Vera volt. Az egyik bejárat fölötti napórát az intézmény első igazgatója, Ponori Thewrewk Aurél tervezte. 1978-ban a Fővárosi Kertészet emlékkövet helyezett el Carl von Linné (1707-1778) halálának 200. évfordulójára. 1980-ban épült a metró Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasza. Ekkor felvonulási terület volt az Üllői-tábla, amelynek újraparkosítása Schnitzler Erika tervei alapján történt 73.000 m2-en.

Az 1960–1980-as évek nagy kertészeti fellendülése dr. Radó Dezső nevéhez fűződik. 1982-ben helyezték el Seregi József alkotását, a KISZ-emlékkövet. 1986-ban készült el a Főkert új épülete, tervezője Buzás Ildikó. 1987-ben nyílt meg a Jurta Színház, tervezői Szabó Ottó, Koffler Antal és Csertus Ferenc. 1989-ben, a mozgalom fennállásának 100. évfordulóján helyezték el a Szakszervezeti Emlékkövet.

1990-ben Krikovszky Péter és munkatársai ismét tervet készítettek a Népliget felújítására, ebben szerepelt két tó létesítése és a nagyvendéglő üzembe helyezése. Nemcsak a terv nem valósult meg, hanem a Kőbányai út és a Kismartoni út között felépültek a Liget-házak, s a Taraligeti lakópark építése most (2008-ban) van folyamatban. Pedig ezt a sávot az említett tervben a Népligethez szándékoztak csatolni, ott parkot, valamint kulturális intézményeket létesíteni.

Az 1990-es évek elején a Ganz-Hunslet gyár felszedte a Vajda Péter utcában volt próbapálya síneit, csupán a Celtis-tábla sarkán maradt egy ív, mint helytörténeti emlék. 2000-ben végbement a Könyves Kálmán körút Kőbányai út és Üllői út közötti szakaszának átépítése, ezzel párhuzamosan a park sávját is felújították, támfallal és aszfaltjárdával látták el, továbbá a ligethez csatolták ezen útvonal fasori és közlekedési sávjait.

 

Emlékművek, emléktáblák elhelyezése:
Ex Herbárium: a Szerb lucfenyő (Picea Omorica) Fery Antal Népliget metszetén
Fery Antal (1908-1994) metszete

Pécsi Norbert Artúr kopjafája (készítette Berky Tibor, 1989);
Újvárosi Ernő kopjafája (alkotója Madaras Gyula, 1989);
Csiren Anna kopjafája (alkotója Barabás László, 1989);
Temesvár vértanúinak emlékműve, 1990;
Kertészeti emlék, 1995;
Székelykapu és 22 sportoló szobra az FTC gyakorlópályáján, 1999;
Naprendszer-bemutató (tervezte Mátis András, 2000-2001);
Népligeti szélrózsa (tervezte Bánó Soma, 2001);
sétányelnevezések tábláinak kihelyezése, 2002;
háromszögelési jel elhelyezése, 2003;
útburkolat-bemutató építése, 2004;
a kőbányai kőbányászat emlékhelye, 2004;
a kőbányai sírköves ipar emlékhelye, 2005.

 

A >> helyszínrajzon feltüntetett belső útnevek közül hivatalosan öt elfogadott. Ezek a Kismartoni út, a Lengyel sétány, a Vajda Péter utca, a Mutatványos tér és az Ifjúság sétány. A többi elnevezés helyi kezdeményezésű, de az egy négyzetkilométernyi területen a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen.

A sétányok névadói:

Kárpáti Zoltán (1909-1972), a Kertészeti Egyetem professzora;
Degen Árpád (1866-1934), az Állami Vetőmagvizsgáló igazgatója;
Trautmann Róbert (1873-1953), botanikus;
Kol Erzsébet (1897-1980), a hó- és jégalgák világszakértője;
dr. Köves János (1882-1977), az állatorvostani tudományok doktora;
Carl von Linné (1707-1778), a tudományos növényrendszertan megalapozója;
Boros Ádám (1900-1972), főként a mohakutatásban ért el kiváló eredményeket;
Hell Miksa (1720-1792), jezsuita, csillagász;
Rapaics Rajmund (1885-1953), botanikus;
Dr. Soó Rezső (1903-1980), a fejlődéstörténeti növényrendszertan hazai kidolgozója;
Räde Károly (1864-1946), a Székesfőváros Kertészetének igazgatója;
Petz Ármin (1855-1927), kerttervező;
Hazslinszky Frigyes (1818-1896), a hazai gombászat egyik megteremtője;
Ilsemann Keresztély (1850-1912), a XIX-XX. század fordulóján Budapest főkertésze;
Moesz Gusztáv (1873-1947), a hazai mikrogomba-kutatás egyik vezéregyénisége;
Domokos János (1904-1978), a kertészeti faismerettan kiváló művelője;
Borbás Vince (1844-1905), a Kolozsvári Botanikus Kert igazgatója;

A Népliget valóban vonzó, mégis enyhén cortazari sétányai...
Andreánszky Gábor (1845-1908), a hazai ősnövénytani kutatás bevezetője;
Simonkai Lajos (1851-1911), botanikus;
Lechner Ödön (1845-1914), a magyaros építészeti stílus megteremtője;
Feszl Frigyes (1820-1884), műépítész, a Vigadó tervezője;
Schilberszky Károly Ferenc (1863-1935), botanikus;
Winterl Jakab József (1793-1809), több füvészkertet tervezett;
Rerrich Béla (1881-1932), a budapesti Kertészeti Tanintézet igazgatója;
Lippai János (1606-1666), az első magyar kertészeti szakkönyv írója;
dr. Radó Dezső (1922-1997), 22 éven át a Fővárosi Kertészet igazgatója;
dr. Gecse Albert (1917-2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik megalapozója;
Márkus József (1852-1915), polgármester, az Újliget (a Kismartoni út és a Vajda Péter utca közötti rész) megalapítója.

A huszonegyedik század nagy veszedelem hírével érkezett. Az önkormányzat eladni szándékozott az Óligetet, azaz a park Üllői út és Vajda Péter utca közötti részét. A kertet a megsemmisüléstől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mentette meg műemléki védetté nyilvánítással.

A Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb s egyben a legjobban feldolgozottak közé tartozik. Az 1974 és 1986 közötti felmérés és a további kiegészítés fajokból és fajtákból az alábbi mennyiségeket azonosította: 81 baktériumot, moszatot és mikrogombát; 27 nagygombát; 147 a természetes növénytakaróhoz tartozó növényt; 66 nyitvatermőt (fenyőfélét); 51 egynyári dísznövényt; 215 évelő dísznövényt; 482 lombos fát és cserjét; 105 állatot.

A parkban található kőzetek: édesvízi mészkő, lajta mészkő, jura vörös mészkő, vraca (bolgár) kemény mészkő, ürömi sárga homokkő, permi vörös homokkő, fehér márvány, siklósi szürke márvány, zöldpala, dacitoandezit, bazalt, gránit.

A park egyes részei általában az ottani jellemző növényről vannak elnevezve. Különlegesség a több helyen látható természetes felszínalakulás. A park >> legöregebb fáját 1855-ben ültették.


Cikkajánló
Olvasta: 15708
Hozzászólások (0)Add Comment

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

Találkozás a Népliget örökös főkertészével

Filmséta Pesti Laci bácsival a Népligetben
E hangulatos rövidfilmen Pesti Lászlóval, a Népliget legendássá vált nyugdíjas kertészével járjuk be a legnagyobb pesti parkot. A háttérben zajló 2010-es SzeptEmber Fesztre is bekukkantunk - épp csak az íze kedvéért. No meg azért is, hogy elültessünk néhány fát a Ligetben. Száz százalék Pesti Laci bácsi 20 percben... Mozicikkünkben minderről >> bővebben...

Cikkajánló

 

REPUBLIC: Pozitív élmények sorozatban

Koncert-benyomások egy 15 perces filmetűddel...

 

A bor csodája

Zelnik József A NAGY SZERTARTÁS című megkerülhetetlen kötete, mely egy mély titkot is feltár...

 

Kepes András iskolái

Egy vérbeli újságíró szellemes önvallomása. Lehet tanulni tőle...

 

Libasültek

Márton-napra és azután...

 

Sütőtökszezon

A sütőtök a legolcsóbb téli vitaminforrásunk, de ha mindig sült tök formájában fogyasztjuk, hamar rá lehet unni...

 

Tök jó!

Sima vagy rücskös, kolbász vagy bunkó, repülő csészealj? Mindegyik tök, és mégis tök más...

 

Itt a világvége...

A világvége illemtana. Kell ez nekünk? A Meszlényi könyv kritikája...

 

Kelta zene, ír sztepp

Mi ez a tánc, fiatalok? Az 1994-es Eurovíziós fesztivál legnagyobb szenzációja...

 

Kisfarsangolunk

A hagyományos ünneprend szerint három farsangos időszakunk van: a kicsi, a nagy meg a zöld...

 

Ne köpd ki a szőlőmagot

A szőlőszem csodáit nagyrészt még ma is titok fedi...

Legfrissebb hozzászólások >>

Télvégi saláták
Imádom az almás feketeretek-salátát. Hetente megcsinálom, és a férjemmel együtt élvezzük, ...
Aranykönyves Júlia
Most tudtam meg, hogy Júlia meghalt 76 évesen. Nagyon szerettem a könyveit és az elképzeléseit...
A nagypénteki hal
Szerintem is butaság ez a nagypénteki ünnep. Akiknek ez fontos, azok megünneplik. Akiknek meg ne...
Illemhely-TUDOMÁNY
Ma már nemcsak Santa Monicában, hanem a tőlünk nyugatra lévő városok egy részében is elindu...
Az Állami lakótelep
Jó estét mindenkinek, remélem még működik ez az oldal, és olvassák is. Önökhöz képest e...
Búcsú Laci bácsitól
Most olvastam a réges-régen leírt sorokat Pesti László temetéséről. Annyira szép volt és m...
Szolnokon is "Kész a leltár"
Makón éltem át és örömmel a másfél órát vele a Hagymaházban.
Az Állami lakótelep
Még annyit szeretnék mondani, hogy néhai "LACI" bácsit természetesen jól ismertem, hiszen éde...
Támogatom a Pezsit >>
PayPal számlán keresztül
PayPal - a biztonságos és egyszerű módja az online fizetésnek!
Amennyiben cikkeink, vagy akár csak egyetlen anyagunk is tetszett, az hasznosnak bizonyult, örömöd lelted benne, vagy egyszerűen csak értékazonosságot érzel lapunk szellemiségével, és valamilyen szimbolikus, de anyagai értelemben vett módon szeretnéd támogatni a kiadvány megmaradását, az ilyen fajta közlésformák kiteljesedését, akkor megteheted ezt egyszerűen és biztonságosan, a PayPal globális internetes banknál létesített "Pesti Zsibongó támogatói számla" javára, a PayPal biztonságos fizetőkapuja segítségével, tranzakciós költségektől mentesen.
Bankkártyával is!
Ha nem rendelkezel PayPal számlával és nem is szeretnél nyitni, de támogatnád a Pezsit, akkor ugyancsak a PayPal biztonságos felületén >> PPal számla nélkül is utalhatsz bankkártyával.

Kapcsolódó cikkek

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Exkluzív

Billy Cobham >>
Kattints a képekre!
Nagyításhoz kattints a képre! Nagyításhoz kattints a képre!

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Pesti László írásai

Az első sorozat >>
Kattints a képekre!

Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...

Képforgó

twilight_ny.jpg