A Népliget |
Írta: Pesti László - Tarjányi Ferenc | |
Az alábbi ismertetőt a Népliget két nyugalmazott kertésze, Pesti László és Tarjányi Ferenc készítette, akik módszeresen feldolgozták Pest és Buda nevezetes parkjait és kertjeit. A Wikipédia-szerű leírást több évtizedes tapasztalat és olvasottság hitelesíti. A tájékozódást egyedi készítésű helyszínrajz könnyíti meg.
A Népliget egyike Budapest legnagyobb közparkjainak. Közigazgatásilag a X. kerülethez, Kőbányához tartozik. A Kőbányára vonatkozó adatok régiek, Podhárszky, Kézai Simon és Patachich szerint e helyet Kewer (kőér) néven IV. Béla 1244-ben kiadott bullája adományozta Pest városának. A terület első célszerű felhasználására 1855-ben került sor, amikor akácfákkal ültették be. Történetében döntő volt Ilenczfalvy Sárkány József indítványa, aki 1868-ban a terület parkosítását ajánlotta. Az első terveket Petz Ármin készítette, de ezek nem valósultak meg. A helyi faiskolában nevelt csemetéket 1890-től ültették ki Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc irányításával. A víztorony, mint első nagyszabású létesítmény, 1892-93-ban épült. Ilsemann Keresztély, a Városi Kertészet vezetője 1893 és 1896 között építette meg a parkot angolkert stílusban az Üllői út és a Simor utca (most Vajda Péter utca) közötti szakaszon. Munkásságát Räde Károly, Szilágyi József és Morbitzer Dezső folytatták. Ehhez csatlakozott Márkus József képviselő indítványára 1910-ben a Simor utca és a Kismartoni út közötti terület. A ma romos Nagyvendéglő 1895-ben nyílt meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításról származik a Telepi Torna Egylet – most Építők tenisztelepe – pavilonja.
1896-ban hozták a Népligetbe az >> Oroszlános kutat – alkotói Kasselik Fidél, Hild József és Bauer Mihály –, majd 1998-ban vitték vissza a Terézvárosba; az új szoboralakot Madarassy Walter faragta. A Halászleány-kút 1904 és 1966 között állt a Népligetben, ekkor Rajna György szervezésében, Wild László anyagi segítségével Lovas Sándor újította fel s került a Kristóf térre 1985-ben. 1934-ben avatták a Lengyel Emlékművet, Pankotai Farkas Béla alkotását, s nevezték el a parkrészt Lengyel sétánynak. 1932-1937 között épült a Középiskolások Országos Szövetsége sporttelepe – a mai Építők SC –, bejáratánál kőműves szobra áll. Az Elektromos Művek Állomását 1942-ben telepítették, a háború után jóvátételben lebontották, majd 1965-ben bővítve újjáépítették. 1947-ben a Ganz-Mávag gyárból keskeny-normál-széles nyomtávú síneket építettek a Vajda Péter utcában. A Mutatványos téren működő előadóművészek 1910-től 1950-ig szórakoztatták a közönséget, ekkor elrendelték lebontását, amitől csak Kemény Henrik bábszínháza menekült meg, ennek épületét 1986-ban újjáépítették és kultúrtörténeti emlékké nyilvánították. 1949-ben épült az Egészségház. 1955-ben helyezték át a Blaha Lujza térről Jámbor Lajos és Bezerédi Gyula alkotását, Tinódi Lantos Sebestyén szobrát. 1955-ben megszűnt a helyi faiskola, helyét a mostani FTC Gyakorlópálya foglalja el. A park általános rendezését a BUVÁTI részéről Csorna Antal és Jancsó Miklós tervezték, ennek nyomán épült a szánkódomb 10.000 m3 építési törmelékből. Strandfürdőhöz vizet keresve készítették Budapest legmélyebb fúrását 1888 méterre. 1973-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100. évfordulójára épült az ország 19 megyéjének ajándékaként a 37.000 m2 területű Országpark. A megyék sajátosságait bemutató részleteket Krizsán Zoltánné dolgozta át egységessé. Az itt elhelyezett műalkotások: a nagy emlékkő; Fejér megye oszlopa; Németh János Göcsej című alkotása; Bócz Gyula márvány obeliszkje; Zemplén megye műanyag domborműve, s a Hármas Körös nevet viselő csobogó.
1977-ben nyílt meg a TIT Planetárium, tervezői Lux László és Tömöry Tamás, az alapkövet Ortutay Gyula, Osztrovszky György és Vonsik Gyula tették le, a kerttervező Csorba Vera volt. Az egyik bejárat fölötti napórát az intézmény első igazgatója, Ponori Thewrewk Aurél tervezte. 1978-ban a Fővárosi Kertészet emlékkövet helyezett el Carl von Linné (1707-1778) halálának 200. évfordulójára. 1980-ban épült a metró Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasza. Ekkor felvonulási terület volt az Üllői-tábla, amelynek újraparkosítása Schnitzler Erika tervei alapján történt 73.000 m2-en. Az 1960–1980-as évek nagy kertészeti fellendülése dr. Radó Dezső nevéhez fűződik. 1982-ben helyezték el Seregi József alkotását, a KISZ-emlékkövet. 1986-ban készült el a Főkert új épülete, tervezője Buzás Ildikó. 1987-ben nyílt meg a Jurta Színház, tervezői Szabó Ottó, Koffler Antal és Csertus Ferenc. 1989-ben, a mozgalom fennállásának 100. évfordulóján helyezték el a Szakszervezeti Emlékkövet. 1990-ben Krikovszky Péter és munkatársai ismét tervet készítettek a Népliget felújítására, ebben szerepelt két tó létesítése és a nagyvendéglő üzembe helyezése. Nemcsak a terv nem valósult meg, hanem a Kőbányai út és a Kismartoni út között felépültek a Liget-házak, s a Taraligeti lakópark építése most (2008-ban) van folyamatban. Pedig ezt a sávot az említett tervben a Népligethez szándékoztak csatolni, ott parkot, valamint kulturális intézményeket létesíteni. Az 1990-es évek elején a Ganz-Hunslet gyár felszedte a Vajda Péter utcában volt próbapálya síneit, csupán a Celtis-tábla sarkán maradt egy ív, mint helytörténeti emlék. 2000-ben végbement a Könyves Kálmán körút Kőbányai út és Üllői út közötti szakaszának átépítése, ezzel párhuzamosan a park sávját is felújították, támfallal és aszfaltjárdával látták el, továbbá a ligethez csatolták ezen útvonal fasori és közlekedési sávjait.
Emlékművek, emléktáblák elhelyezése:
Pécsi Norbert Artúr kopjafája (készítette Berky Tibor, 1989);
A >> helyszínrajzon feltüntetett belső útnevek közül hivatalosan öt elfogadott. Ezek a Kismartoni út, a Lengyel sétány, a Vajda Péter utca, a Mutatványos tér és az Ifjúság sétány. A többi elnevezés helyi kezdeményezésű, de az egy négyzetkilométernyi területen a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen. A sétányok névadói:
Kárpáti Zoltán (1909-1972), a Kertészeti Egyetem professzora; A huszonegyedik század nagy veszedelem hírével érkezett. Az önkormányzat eladni szándékozott az Óligetet, azaz a park Üllői út és Vajda Péter utca közötti részét. A kertet a megsemmisüléstől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mentette meg műemléki védetté nyilvánítással. A Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb s egyben a legjobban feldolgozottak közé tartozik. Az 1974 és 1986 közötti felmérés és a további kiegészítés fajokból és fajtákból az alábbi mennyiségeket azonosította: 81 baktériumot, moszatot és mikrogombát; 27 nagygombát; 147 a természetes növénytakaróhoz tartozó növényt; 66 nyitvatermőt (fenyőfélét); 51 egynyári dísznövényt; 215 évelő dísznövényt; 482 lombos fát és cserjét; 105 állatot. A parkban található kőzetek: édesvízi mészkő, lajta mészkő, jura vörös mészkő, vraca (bolgár) kemény mészkő, ürömi sárga homokkő, permi vörös homokkő, fehér márvány, siklósi szürke márvány, zöldpala, dacitoandezit, bazalt, gránit. A park egyes részei általában az ottani jellemző növényről vannak elnevezve. Különlegesség a több helyen látható természetes felszínalakulás. A park >> legöregebb fáját 1855-ben ültették. Cikkajánló
E-mailben elküldöm
Olvasta: 15708 Hozzászólások (0)
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...