Pesti Zsibongó

Nemcsak budai erdők vannak. A Pilisi Parkerdőgazdaság kezelésében több száz hektárnyi erdő zöldell a pesti oldalon is. Ha Pest tüdejéről beszélünk, annak a jobb lebenye egész biztosan a Péterhalmi-erdő. Ezen a 200-250 hektáros egybefüggő erdőterületen még ma is nyulak, rókák, baglyok és egyéb kisállatok élnek.

Kies vidék lehetett errefelé úgy kétszáz évvel ezelőtt, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ebből az alkalomból nagy vadászatot és katonai parádét tartottak a mai 18. kerület helyén elterülő Szent Lőrinc pusztán. Ne tévesszen meg az elnevezés: a puszta akkoriban nem pusztaságot jelentett, hanem majorságot vagy uradalmat. A porosz király, az orosz cár és a Habsburg-császár a környék legmagasabb pontján, a mai Gilice téren felépített Gloriett körkilátóból szemlélte meg a tiszteletükre rendezett parádét. A kilátó a második világháború során elpusztult, viszont ahol az uraságok imádkoztak, az 1760-as években épült barokk stílusú Szent Lőrinc kápolna, szerencsére ma is áll még a Margó Tivadar utca tengelyében.

Mintha nem Pesten lennénk

A dombról ma az Országos Meteorológiai Szolgálat tekint le a városra, a Gilice térről pedig már gyalogosan is elérhető a Péterhalmi-erdő. A pesti oldal egyik leggondozottabb parkerdeje – legalábbis az egyik fele. Sorompók védik a gépjárművektől, odabent sétaösvények, padok, játszóterek, erdei tornapálya, árnyas ösvények. Bár a város már körülvette ezt az egykori városszéli erdőt is, néhány métert megtéve mégis feltűnik a csend, csak a madarak csicseregnek, sőt zengenek a fák között. Sokféle madárfaj talál itt menedéket.

Pesti erdő

Napsütéses nyári napokon fali gyíkok sütkéreznek a köveken. Kolóniát képeznek, azaz egy-egy helyen több is látható e védett hüllőkből. A nagyobb emlősök közül a róka a legelterjedtebb, mivel nincs természetes ellensége. A róka ugyanúgy éjszaka jár ragadozni, mint a hosszú farkú nyest. És a sünök is ekkor indulnak bogarászni.

Az erdőben főleg akácfák nőnek, de sok az illatos feketefenyő, a kőris és a madárbogyós ostorfa is. Különleges, hosszú, vöröses töviseiről ismerhető fel a cenki akác, ez a fehér akácból nemesített ritka fafajta. A cserjésben galagonyával, bodzával vadrózsabokrokkal találkozunk. A fatörzsekre komló kapaszkodik fel. Lent pedig, a ligetes erdőrészek talaján számos gyógynövény nő: vérehulló fecskefű, katáng (más néven cikória), ökörfarkkóró, orvosi atracél stb.

Ha nem is pont ugyanilyen, de nagyon hasonló növénytársulások zöldellnek a pesti oldal sok más kisebb-nagyobb erdejében: a kőbányai városerdőben, a XV. kerületi Páskom-ligetben, a Sashalmi-erdőben. Ezek lényegében mind vegyes erdők, ami kedvez a fennmaradásuknak. Vannak persze apró eltérések. Például Sashalmon több a juhar és vannak fehéreperfák is, a Páskom-ligetben meg szilfák és zselnicemeggy. A liget tavaly leégett fenyvesének helyére lombos fákat – akácot és szürke nyárfát – ültetett az erdészet. Ezek ugyanis öt év múlva már beárnyékolják a talajt.

Két rezervátum

A közel 80 hektáros Cinkotai Parkerdőben az őshonos kocsányos tölgytől a betelepített akácig és erdei fenyőig rengeteg különféle fafaj van, így juhar, hárs, meg persze a nyugati ostorfa. Az erdőt járva érezhető, hogy sokféle mikroklíma alakult ki. A hűvösebb, sötétebb, zártabb erdőrészeket melegebb, világosabb részek váltják. Ez a változatosság kedvező körülményeket teremt a madarak fészkeléséhez. Közel 150 (!) madárfajt jegyeztek le a területen. De ez nem is csoda, mivel ez az erdő már része Budapest második legnagyobb, összesen 150 hektáros természetvédelmi területének.

A védelem a főváros legnagyobb álló vízfelületére, a Naplás-tóra és annak tágabb környezetére terjed ki. A tó eredetileg a Szilas-patak árterülete volt, és az egykori láprétből még megmaradtak például az orchideák és a jégkorszaki eredetű szibériai nőszirmok. A Naplás-tó számos kétéltű, hüllő-és vízimadárfajnak ad menedéket és eleséget, sőt a WWF Magyarország a tavat választotta a mocsári teknős programjának mintaterületéül.

A pesti oldal utolsó természetes, nagy kiterjedésű mocsara azonban a Ferihegyi Repülőtér közelében lévő Merzse-mocsár, amely szintén természetvédelem alatt áll. A mocsárban a magas sás és a nádas váltakozik a száradó kékperjés lápréttel. Több védett növény- és madárfaj is honos itt. A magasban vízimadarak, sőt héják szálldosnak. Odalent különböző békafajok, vízisikló és mocsári teknős. A környező réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben sok ritka madár figyelhető meg: fülemüle, gyurgyalag, kakukk, sárgarigó, búbos banka, tövisszúró gébics, ragadozó karvaly, egerészölyv, vörös vércse. A védett menyét mellett él itt sok-sok vadászható fácán, fogoly, nyúl, őz és vörös róka is.

Főleg kerékpártúrához kiváló úti cél a mocsár, amelyet megközelíteni egyébként csak gyalogosan lehet, a buszmegállótól jó félórai járással. De utána megpihenhetünk a Gyolcs-réten kialakított pihenőhelyen. Rákoshegy legmagasabb pontjáról, a tengerszint felett 193 m magasan fekvő Strázsa-hegyről egyébként szép kilátás nyílik a Merzse-mocsárra és az egész Ferihegyi-medencére.

Értékes erdőfoltok

De még a kisebb és gyakran szemétlerakónak tekintett erdőterületeknek is nagy értéke van. A 30 hektáros Epres-erdő például két éve még lehangoló látványt nyújtott Ferencváros határában.

Erdőtakarítás Kispesten

Végre hozzákezdtek a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti kiserdő fejlesztéséhez is. Ez a 2,7 hektáros erdőfolt különösen vonzza a háztartási hulladéktól illegálisan megszabadulni vágyókat. Hiába gyűjtöttek össze havonta 10 köbméter szemetet az erdészet munkatársai, ez is kevésnek bizonyult. Ezentúl az önkormányzat segítségével hetente takarítanak, a nyár folyamán lekaszálják a területet és rendbe teszik az erdőn átfutó sétautat.

A Halmi-erdő megtisztítása

Igen, a rekreáció a városi erdők nagy lehetősége. De az egybefüggő zöldterület számos más előnnyel is jár. Nem véletlenül emelkednek meg az ingatlanárak az erdők környezetében. Itt mindig csendesebb a város. A lombsátor megszűri a zajokat, ugyanakkor természetes levegőszűrőként is működik: felfogja a szilárd szennyező anyagokat, a kormot, a port, majd az eső hatására megtisztulva visszanyeri tisztítóképességét. Emellett a sűrű lombozat a fotoszintézissel tetemes mennyiségű oxigént juttat a környezetbe. És az egyre gyakoribbá váló viharok és felhőszakadások mellett az sem mellékes, hogy már a 20-50 m-es erdősávok is csökkentik a szél erejét és jelentősen megfogják a hirtelen lezúduló csapadékot.

A pesti erdők természetes erdősávként védik a várost, miközben rekreációs célokat is szolgálnak. Vagy szolgálhatnának. Lassan, de kezd divatba jönni az össztársadalmi erdőtakarítás meg a játszótér-építés. A kirándulók meg a kerékpárosok azonban már beérik azzal is, ha megmaradnak ezek az erdők.

Ami pedig Budapest tüdejét illeti: Igaz, hogy az északnyugati szélirány az uralkodó, de nem kizárólagos. Ráadásul a város körül gyakran forog a szél, és visszafújja a keletkezett szennyeződéseket. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget-hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatása. Így aztán a „keleti lebenyre” valóban szüksége van az egész városnak.

Támogatom a Pezsit...»
[ Bővebben ]

• A nem-kertészkedés általános elmélete
• A világvége illemtana
• Tábortűz retró
• Őszünnep a kertben
• Látogatás Puszta-Szent-Lőrincen
• Az Állami lakótelep
• A zöld herceg
• Pesti por
• Madarak a hóban
• Mazsolka
• Az agancs

• Pesti kertek >>

Hozzászólások (6)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése