Pesti Zsibongó

A közvélemény a Dagályt ma is népfürdőként tartja számon, amihez számos negatív képzet is kapcsolódik (tömegnyomor, lepukkantság). Holott ez ma a főváros legtágasabb és legsokoldalúbb fürdőkomplexuma. Strand, termálfürdő és uszoda egyben, tíz medencével és egy Duna parti, nyolc és fél hektáros ősfás parkkal. Mióta az ezredfordulón jelentős felújításon ment keresztül, Budapest fürdőkultúrájának egyik zarándokhelyévé vált, ahol gyönyörű természeti környezetben télen is lehet a szabadban úszni, utána pedig a gyógyvízben lazítani. Ilyen adottságokkal egyetlen más fürdőnk sem büszkélkedhet.

Már a rómaiak is...

Úgy bizony. Már a rómaiak is felfedezték azokat a meleg vizű forrásokat, amelyek a Rákos-patak betorkollásánál egykoron a Dunában állott kis szigeten fakadtak. Még fürdőt is emeltek rájuk, amelyet az óbudai (aquincumi) légiós tábor és a Duna innenső partján fekvő ellenerőd lakói használtak. Ez az erőd, vagyis Transaquincum a mai Dagály-strand területén feküdt. A 19. század elején itt folytatott ásatások nemcsak hídpilléreket, hanem egy kisebb fürdő maradványait is feltárták. Magát a szigetet a magyarok is Fürdő-szigetnek hívták, azonban a jeges dunai áradások idővel annyira letarolták, hogy végül csak egy zátony maradt belőle, amelyen azonban nem kevesebb, mint 50-60 meleg forrást számoltak meg. Még 1857-ben is tizenkét olyan forrást találtak, melyek hőfoka meghaladta a negyvenet. A legmelegebb közülük 42,2 Celsius-fok hőmérsékletű volt. A mintaként begyűjtött vízről megemlítették, hogy később elszíneződött. A Fürdő-sziget sorsát végül a folyó szabályozása pecsételte meg: 1874-ben teljesen elkotorták a zátonyt, és attól fogva a források már csak a Duna fenekén buzogtak fel.

Az 1957-ben elkészült főépület

Bár többször felmerült, hogy mégis csak hasznosítani kéne ezeket a hévforrásokat, de csak 1944-ben mozdult meg valami. A háború miatt félbe hagyott Árpád hídnál ugyanis artézi kutat fúrtak, és 126 méterről felfakadt az egyik forrás 41,5 °C-os, záptojás szagú meleg vize. A háborút követő nyarakon a városlakók előszeretettel fürdőztek a szőnyegbombázás által otthagyott bombatölcsérek „büdösvizében”. A termálvízre alapítva végül 1948-ban nyitotta meg kapuit a Szabadság Strandfürdő a Dagály utcánál.

Az első fogadóépület csak 1950-re készült el, párhuzamosan a közeli Árpád-híd befejezésével. Magát a fürdőt Darvas Lajos és a hazai modern építészet egyik kiemelkedő alakja, Körner József tervezte, aki a diplomája megszerzése után két évig Hajós Alfréd tervezőirodájában dolgozott.

1957 után többször is továbbfejlesztették a létesítményt. Elkészült a fürdő új, központi épülete, mely téli bejáratként is szolgált. Kósa Zoltán, a BUVÁTI építésze tervezte. Ebben a jellegzetes, kívülről halványkék csempével borított épületben helyezték el a közel ezer fő befogadására alkalmas téli öltözőket, az orvosi rendelőt, a kezelő és pihenő szobákat. Mint a Képes Magyarország 1957 májusi száma írta: „ezek híján bármilyen jó eredménnyel gyógyítja a Dagály az ízületi és reumatikus betegségeket – nem lehet igazán gyógyfürdő”.

A strandfürdő hamar népszerű lett. A köznyelvben nevezték aranylavórnak, néplavórnak, de leginkább
Dagálynak (a Váci út felől idevezető utca nevéről) – csak épp Szabadság Strandnak nem.

A strand vízbázisát kezdetben az 1944-ben fúrt kút biztosította. Később a kút vízhozama kevésnek bizonyult, ezért a hetvenes évektől a Széchenyi Gyógyfürdőből távvezetéken idevezetett 72 fokos termálvíz is segítette a vízellátást, így a téli hónapokban is nyitva tarthatott a fürdő. A 2000-es évek elejére a Dagály három helyről kapta vízét: a margitszigeti Magda-kútból, a Széchenyi Gyógyfürdő 2-es kútjából és a helyben található Béke-kútból. A Széchenyi vizét jobbára csak a téli időszakban vette igénybe a Dagály, a nyári szezonban elég volt a saját 37 fokos vizük. 2013 óta azonban költségcsökkentési célból megszüntették a Széchenyiből való vízszállítást.

Bár a Béke-kút vízhozama ma kevesebb, mint kezdetben volt, de még így is kb. 5 ezer liter percenként. Ennek nagy része a medencék üzemeltetését szolgálja. A falikutakból percenként kb. 20-30 liter folyik ki, amit sokan gyógyhatású ivóvízként fogyasztanak. Ehhez azonban túl tömény, vagyis sok ásványi anyagot tartalmaz, ha nem is annyit, mint a palackozott gyógyvizek.

A Béke-kút vízének kémiai jellemzői igen hasonlóak a Széchenyi vizéhez, csak kevesebb oldott ásványi anyag van benne (1037 mg/liter, szemben az 1774 mg/literrel). Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos-kloridos, szabad szénsavas, metakovasavas termális gyógyvíznek számít, mely nátriumot, káliumot, bromidot és jelentős mennyiségű fluoridiont is tartalmaz. A különböző vízben oldott gázok, főleg a szulfidok teszik a vizet záptojás szagúvá.

Lehet, hogy ez a víz büdös, de egészséges. Ráadásul ingyen van, méghozzá nem csak a fürdővendégeknek. Az utca felől is van egy vízvételi lehetőség: a nyári bejárat közelében, a terméskőből épült kerítésre applikált, barokkos szörnyfejet formázó kútból csordogáló ásványvizet némi sorban állást követően bárki megkóstolhatja minden nap reggel hattól este nyolcig. A kút melletti két márványtábla az ásványi összetevőkről és a gyógyhatásról tudósít.

Külsőleg alkalmazva a vizet ízületi gyulladások, félheveny vagy idült állapotú köszvény, a gerincoszlop merevedéssel járó megbetegedései (Bechterew-kór), idült derékfájás, izomreuma, idegfájdalmak (neuralgiák), isiász és más ideggyulladások idült állapotának esetén ajánlják. Hasonlóképpen jótékony hatással van az ortopédia körébe tartozó megbetegedések (gerincferdülések, lúdtalpból származó fájdalmak) és különböző idegbénulások kezelésére, továbbá gyermekbénulás vagy balesetek utókezelésénél.

Ivókúrára is alkalmazható elsősorban azoknak, akiknek hurutos bél- és gyomorpanaszai vannak, vagy ezek kiújulását szeretnék megelőzni. De ajánlott gyomorsavtúltengés, vesemedence-gyulladás, vesekőképződés esetén is. Jönnek is érte a népek vizes palackokkal, demizsonokkal, marmonkannával felszerelkezve a város minden részéből.

Különösen nyári alkonyon érvényesül a bája

A Dagály igen gyorsan a főváros legnagyobb területű strandfürdőjévé nőtte ki magát. Az 1960-as, 70-es években élte fénykorát, amikor forró nyári napokon harmincezer ember is megfordult benne. A területén található két szabálytalan formájú, hatalmas méretű, meleg vizű strandmedencében lubickoltak a fiatalok és áztatták magukat az idősebbek. Szinte közvetlenül a Béke-kútra települve épült meg egy kisebb, kerek medence, a legmelegebb vízzel. Ez volt a dupla esőfüggönyös „gombamedence”, mely aztán a Dagály-fürdő jelképévé is vált. A mellette sorjázó, ma már retró nyári kabinsorok is akkoriban születtek. A jellegzetes termál ülőmedencéket pedig már akkor is közvetlenül a főépületből lehetett megközelíteni. És volt egy vese alakú, fokozatosan mélyülő medence is, amelyben úszni is lehetett. A szélén lévő oroszlánszobor fejéből zubogott beléje a víz.

1956-ban épült meg az igazi, akkor még meszelt falú, ötven méteres úszómedence, amelyet azóta kicsempéztek és feszített víztükrűvé modernizáltak. Egyedülálló környezetének köszönhetően ma is párját ritkítja az országban. Egy ősfás park közepén, kilátással a budai hegyekre, tiszta dunai levegőben – itt egész évben egészséges élmény az úszás minden korosztály számára. 1983-ra elkészült egy 25 méteres úszómedence is, ezt telente sátortetővel borítják. Egy baja van, hogy süllyed, de szerencsére egyenletesen. Az úszómedencék vize 25-27 °C között van, ami a téli hidegebb napokon kellemesen melegebbnek tűnik, mint hűvös nyári hajnalokon.

Az elmúlt fél évszázadban a fák terebélyes lombkoronát növesztettek, és a fürdő is számos átalakításon ment keresztül. Teljes kiépítettségében tíz különböző formájú és hőmérsékletű medencével működött a kellemes, festői környezetben. Igaz, hogy időközben a belépők árai is drasztikusan megemelkedtek, de még így is alacsonyabbak, mint a budapesti gyógyfürdőkben, ráadásul itt ezért a pénzért úszni is lehet.

Az emblematikus gombamedence. Dagály-védjegy

2000-ben uniós támogatással nagy felújítás kezdődött a fürdő területén, ami higiéniai és üzemeltetési szempontból is a 21. század nívójára emelte a Dagályt. A két egykori nagyméretű strandmedence helyén négy – modern vízszűrő-forgató berendezéssel ellátott – 30 °C-os vizű medencét alakítottak ki: egy gyermek-, egy strand-, egy élmény- és egy 20 méteres úszásoktató-medencét. Az élménymedence számos népszerű szolgáltatást – sodrófolyosó, pezsgőágy, whirlpool, nyakzuhanyok, buzgárok, tocsogós napozók – nyújt a fürdeni vágyóknak. Az egész rendszer teljesen automatizált, és egy központi számítógép vezérli.

2002 nyarán megújult a gombamedence is, de sajnos az esőfüggöny nélkül, így már csak esztétikai vagy nosztalgia-élményt jelent a közepén az az emeletes gyümölcsöstál-forma. Ugyanekkor az északi részen, a vese alakú medence helyén a tengerpart zúgását utánzó, egyedi koncentrikus hullámokat keltő hullámgépekkel ellátott medencét alakítottak ki. De a régi oroszlánszobrot is megőrizték a szélén. A medence közepén lévő másfél tonnás piros golyó függőleges mozgása gerjeszti az enyhe hullámokat a vízben.

A főépületből közvetlenül, zárt lépcsőkön keresztül lehet bejutni a két különböző hőmérsékletű, nyitott termálmedencébe, amelyek a felújításukat követő fénykorukban optimális beállítású nyakzuhanyokkal szolgálták a gyógyvízben lazulni vágyókat. A 34-36 fokos ülőmedencében és a 32-34 fokos „lubickoló’ medencében az időjárás szélsőségei elől átlátszó kerítés és középen egy-egy kerek, sátorszerű üvegtető is védi a fürdővendégeket.

A medencék vizének nagy része a Béke-kútból érkezik. Előírás, hogy ivóvíz-minőségű vizet kell beléjük tölteni. A két úszómedencében kézi vezérléssel forgatják a vizet, a strandmedencékben pedig automatikusan. Az érkező víz bejön a szűrőből, átmegy a fertőtlenítés folyamatán, utána pedig forgatószivattyún keresztül jut a medencébe. A szabad téri medencék fertőtlenítése klórgázzal, a sátor alatti medencéé hipóval történik (mivel a gáz zárt térben káros lenne). A szűrőberendezések segítségével megszűrt víz minősége olyan, mint a csapvízé. A vízforgatás mellett a vízszűrőket minden este visszamosatják. A mosatás ideje a nagyobb medencéknél kb. egy óra, a kisebbeknél 40 perc. A szennyeződés a csatornán keresztül a Dunába távozik.

A két termál ülőmedencében, valamint a gombamedencében lévő vizet a magas ásványianyag-tartalom megőrzése miatt tilos forgatni. Itt a víz alulról, befúvókon keresztül érkezik, majd a medencék szélén található túlfolyó vályúkon át jut a csatornába. A vízforgatás helyett itt a medence hőfoka alapján szabályozzák a befolyó víz mennyiségét. A Béke-kútból négy szivattyú szívja fel a vizet a termálmedencékbe. Ezek teljesítménye 50 köbméter óránként.

Akik még nem tudnátok: így néz ki egy édenkerti úszómedence. És ráadásul még amatőrök is látogathatják. Országos hiánycikk...

Bár a strandmedencéket nyár végén leengedik, de a fürdő egész évben működik. A strandszezon zárultával már csak a főépületből nyíló két termálmedence és a két úszómedence vehető igénybe, aminek következtében a fürdőközönség is átalakul. A strandoló tömegek helyét a sportolni és a gyógyulni vágyók foglalják el, akik a fürdő OEP-támogatású gyógyszolgáltatásait (gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs) is igénybe veszik. A téli időszakban azért is szívesen járnak a vendégek a szélvédett gyógyvizes medencékbe, hogy kíméletesen napoztassák a bőrüket. És persze itt is, mint a Széchenyiben, a meleg vizű „brüggölőtől” elválaszthatatlanok a sakkozók.

A fokozatosan mélyülő úszómedencéket elsősorban a sportkedvelő amatőrök keresik fel, emellett gyógyúszásra, úszásoktatásra és edzésekre használják. Az 50 méteres (végén 220 cm mély) nyitott úszómedence rendkívül népszerű a budapestiek körében, sokan távoli kerületekből is ideutaznak. A Dagály tágas parkjában, a Duna mellett kitűnő a levegő, így ez a nyitott úszómedence – különösen télen, a víz és a levegő igencsak eltérő hőmérsékletének jótékony szinergiájában – ideális az asztmásoknak is, akik többnyire képtelenek a klórgőzös, zárt uszodákban úszni. Ráadásul a Széchenyivel ellentétben (ahol az „ússzon mindenki, amerre lát” elve érvényesül) itt valódi úszósávok rendezik ésszerűvé és így érdemi úszásra használhatóvá a medence forgalmát – a habokat a legkülönbözőbb úszásnemekben és tempóval hasítók vagy épp csak kóstolgatók mezőnyét. Tökéletes szimbiózisban edződnek és gyógyulnak itt erős fiatalok, idős betegek, épp csak evickélni tudó nénik, vagy épp ellenkezőleg, vasemberek, akik mind demokratikus egyetértésben élvezik a pompás ősfák, a Duna-parti panoráma, az egyes évszakok és napszakok bámulatos kavalkádját, a tiszta levegőt. Az épületből kifutó folyosó vezet a medencéhez, fölötte ponyva. Télen az oldalait is ponyvával fedik be, így vizesen sem fagyoskodik az ember, mint például a Széchenyiben. A folyosó alatt pedig padlófűtés található. Ez akadályozza meg, hogy a járda lefagyjon, tehát vizes papucsban is nyugodtan sétálhatunk rajta.

A széltől is óvott, szintén mélyülő 25 méteres medencét viszont októbertől áprilisig légbefúvásos, fűtött sátortetővel borítják. A fűtését úgy alakították ki, hogy kaloriferen keresztül viszonylag meleg levegőt fújnak be a sátor alá nagy ventillátorokkal, így túlnyomás keletkezik, amely megtartja a sátrat. Ide forgóajtón keresztül jutunk át a főépületből.

A forgóajtó mellett egy kisebb és egy nagyobb szauna található, amelyekért nem kell külön fizetni. Az előtérben pedig kéznél van a jeges dézsa. Nyáron még egy szaunaházikó is működik odakint. Előtte szabadtéri csobbanó, így a finom napsütésben bele lehet merülni a hideg vizes dézsába.

A Dagály déli őserdejének kapuja

Talán a legnagyobb értéke a Dagálynak a hatalmas park, amellyel egyetlen fővárosi termálfürdő sem büszkélkedhet. Nagysága még a Palatinusét is meghaladja. A fák ültetése még a strand létesítésének időszakában, az 1950-es években kezdődött, gyorsan növekvő, pionír növényekkel, például jegenyenyárakkal. A zöldfelület azóta jól beállt, egységes növényzetű. 2014-ben több mint ötszáz fát vettek tételes leltárba. Ekkor a zöldfelület 60 százalékát, a teljes terület 40 százalékát lombkorona fedte. Manapság, amikor nyáron a déli órákban árnyékba kell húzódni, ennek igen nagy a jelentősége.

A fás növényállományt többségében idős nyárak, platánok, juharok, hársak, japánakácok, kőrisek, szilek, égerek, fűzek és nyírek alkotják. A Duna menti telekhatáron álló jegenyesor a folyó felől szintén egységes, zárt zöld lombtömeget alkot, karakteres elemeként a Duna-parti látképnek. Különösen értékes a terület déli részén található, lombkorona-szinten csaknem záródott zöldfelület, amely a Duna-parti látvány meghatározó eleme.

A fafajok közül legértékesebbek az idős platánok. A magas talajvizet kedvelő platán a fürdő zöldfelületének jellegzetes fája. A telek középső és északi részén az értékesebb faállomány csoportokat alkot, amelyek közül kiemelkedik az étterem közelében található platánok foltja. Csoportokban és magányosan állva jellemzőek az örökzöldek is (ezüstfenyő, tuja, hamisciprus, tiszafa), főleg a központi épület mellett, illetve a szobrok, plasztikák környezetében, a díszkert-részletekben. Ugyanis a fürdő területén több szobor is található, melyek a díszítő növénykiültetéssel együtt hangulatos pontjai a parknak.

Mindezek indokolják, hogy Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében a Dagály fürdő területe védelemre javasolt, jelentős zöldfelületű intézménykertként szerepel (hasonlóan, mint a Palatinus, a csillebérci szabadidő központ, a Csillaghegyi strandfürdő, az Orczy-kert vagy a pestszentlőrinci >> Bókay-kert). Nem véletlen, hogy a Nemzeti Sportközpontok által a vizes világbajnokság előkészítésére >> 2014-ben megrendelt tanulmány is ezt a minősítést használja. (A nagyobb közparkok között például hasonlóan védelemre javasolt a Margit-sziget, a Városliget és a >> Népliget.)

Bár a Dagály az „eleganciát” tekintve sohasem vetekedhetett a margitszigeti Palatinusszal, üzemeltetői mindig is figyelemre méltó képzőművészeti alkotásokkal igyekeztek hangsúlyozni a fürdőterület igényes parkjellegét. Az idők során számos értékes szobor megfordult itt. Napjainkban egyesek a szocreál erotika kivételes emlékeinek gondolják a parkban felállított aktszobrokat, de ez nem egészen van így. Bár mindenképpen jelzi a szoboregyüttes kurátorának (ha egyáltalán volt, van ilyen) finom elfogultságát a nőiség és a víz kapcsolódásai művészi ábrázolása tárgyában. Vegyük hát őket sorra.

A nyári kapubejárattal megközelítőleg szemben látható Pátzay Pál Aurora című aktszobra. A szép arc, a nemes vonalak, a kecses kézmozdulat rögtön megragadja a szemlélőt, miközben a szikrázó napsütés izgalmasan tükröződik a bronz felületen. A kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész 1964-ben készítette a köztéri szobor alapjául szolgáló kisplasztikát.

Varga Oszkár Fésülködő lány című bronzszobrával az 50 méteres medence felé kivezető út mellett találkozunk. A fésülködő mozdulat első látásra azért nem tűnik fel, mert a szobrot eléggé körbenőtte a mögötte álló ezüstfenyő. Az 1966-ban készült alkotás kb. 220 cm magas, és egy 80 centiméter magas talapzatra helyezték. Nem teljesen aktszobor, mivel az alkotó árnyalatnyi finomsággal ábrázolta az alsó testet takaró szoknyát is, de úgy, hogy az övrésznél csavarodó „textília” inkább hangsúlyozza a felsőtest bőrsimaságát.

A fürdő vízbázisának közvetlen közelében állították fel Rápolthy Lajos Vizet merítő nő című szobrát. Talapzatát egy mészkőből készült, némi kerámiával díszített kútra helyezték. A szobor nőalakja kecses mozdulattal tartott korsójával életszerű, bár elég bonyolult helyzetben nyúl az éltető forrás felé. Merítésre kész korsója alatt csobog a gyógyvíz. Az 1942-ből származó szobrot feltehetőleg a Döbrentei térről hozták át a Dagály fürdőbe.

Farkas Béla Vetkőző leány című szobrát 1994 táján helyezték el a fürdő déli részében kialakított park közepén. Korábban a kispesti strandon állt. A leány maga, a mozdulat, a ruha redői igen életszerűek és kecsesek. Szépen kialakított virágágyás vette körül a fürdő híd felőli részén. Az alkotó erre a munkájára 1930-ban megkapta az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által kiírt Halmos Izor-féle kisplasztikai díjat. A szobor a díjazott alkotás köztéri változata.

Pándi Kiss János Jövendő című bronz aktja a gombamedencének háttal, a nyári kabinsor mellett tekint büszkén a jövőbe.

(Ma már a Pünkösdfürdői strandon látható Gách György 1943 táján készített klasszikus vonalú Női aktja, amely korábban szintén a Dagály strandot ékesítette. Ettől az egységes tematikától eltérő szobrok is voltak korábban a fürdő területén Ilyen volt például Pátzay Pál 1937-ben készített Dunai szél című alkotása. Az 1,85 m-es bronzszobrot 1950-ben helyezték az akkor még Szabadság strandfürdőbe, majd 1978-tól a Magyar Nemzeti Galériába. Jelenleg a Dunakorzón tekinthető meg. Nem messze onnan, a Vigadó tér közepén áll Senyei Károly Vízcsorgató [ vagy más néven: Ürgeöntő ] gyerekek című kompozíciója. A háború előtt az ott lévő kioszk teraszát díszítette, majd kénytelen volt átadni helyét egy szovjet repülős emlékműnek, ezért került át a strandra, ahonnan 1998-ban tért vissza a Vigadó elé, ezúttal már egy medencével körbeépítve.)

A gyermekmedencében láthatók Korényi Dalma 1984-ben készített mozaikszobrai: két rokonszenves „szörny”. Az óriáskígyó messziről is feltűnő látványosság, a háromfejű sárkány hátára viszont még felmászni is szeretnek a gyerekek.

Kint, a Népfürdő utcán járva is rácsodálkozhatunk két képzőművészeti alkotásra. Az egyik a kerítés egyik terméskőből kirakott támfalán lévő mészkő vízköpő, amelyből állandóan folyik az ásványi tartalmú (ingyenes) víz. A másik a strandtól északra lévő irodaház bejárata előtti puttó-szobrocska halakkal.

A Dagály fürdő vendégforgalma 2014-ben 460 ezer fő volt, ebből 72 ezren a gyógyszolgáltatásokat vették igénybe. Az 1,7 milliós fővárosi népességhez viszonyítva ez a közel félmillió ember statisztikailag azt jelenti, hogy minden negyedik lakos egyszer az évben belépőjegyet váltott ebbe a pesti fürdőbe. Mert ugyan megfordulnak itt külföldiek is, de azért a Dagály elsősorban nem turisztikai célpont, hanem a budapestiek (és főleg a pestiek) sport- és rekreációs tevékenységének a helyszíne, sokszor egy életre szóló elköteleződéssel.

Itt együtt van minden, ami a fővárosi strandokban, uszodákban és fürdőkben külön-külön jó. Igazi úszómedencék, szinte mint a Sportban és a Komjádiban. Élménymedence és őspark, árnyat adó fákkal és virágokkal, dunai levegővel, mint a Palatinuson. Szabadtéri termálmedencék, mint a Széchenyiben. Szabadtéri szauna, mint a Gellértben. A park olyan hatalmas, hogy a családok nyugodtan félrevonulhatnak, mint a Rómain.

Az egészség és az életmód területén fellelhető nemzeti kincseink lehetnek a természet ajándékai, vagy emberi alkotások. A lényeg, hogy nemzetünk életét, egészségét szolgálják. A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény külön részterületként nevesíti a gyógyvizeket és a fürdőkultúrát is.

A Dagály fürdő egyszerre a természet ajándéka és Budapest népének közös alkotása. És közös kincse.
Egy unikum. De még az is lehet, hogy hungarikum. Az országban sehol sincs szociológiailag, élettanilag ennyire komplex, szinergikus úszásélményre lehetőség, és még amatőrök előtt is nyitottan. S mindezt kiegészítve a termál, a kifolyók, a masszázs, a szauna téli-nyári csodáival, a tájba révedve felszabaduló örömhormonok áradásával. Egy valóban demokratikus szabadtéri vizes-ősparkos édenkert. Ez a Dagály. A nép csodalavórja.

A Dagály a Pesti Zsibongón

• Alábecsült kincsünk: a pesti Dagály fürdő >> Ugrás a cikk elejére!
• Csonka fórum a Dagály jövőjéről >> Megjelent!
• Most múlik pontosan: a Dagály fürdő >> Előkészületben

A fairtás ideológiája

• A 2014-es Dagály KSZT (pdf)
• A KSZT véleményezése (pdf)

Kapcsolódó cikkeink

• Laci bácsi ligete >> Mozicikk
• A 200 éves Népliget >> képzeletbeli kiadvány 2068-ból
• Pesti por
• Pesti erdők

• Pesti kertek, avagy a valódi felelős elit

• Időutazás, avagy >> a pancsoló kislány varázslatos végnapjai

Támogatom a Pezsit...»

Pezsi Tipp!
A képsorok egyes kockáiból megnyíló kártyákon, hogy követhesd a fürdő hangulatát, klikkelj az elsőre, majd a számítógép billentyűjének nyíl gombjával lépegess előre (nyílgombbal visszafelé is haladhatsz).
Egyszerre több kép is kinyitható, ekkor külön-külön klikkelendők és azok az egérrel vonszolva tetszőleges pozícióban elrendezhetők (kártyázás). Bezáráshoz kattints a képre, vagy csak simán 'Esc'...
[ A Pesti Zsibongó Mozilla Firefox böngészőre optimalizált. Olvasása asztali számítógépen javasolt, ajánlott minimális képernyő szélesség 1024 pixel (az abszolút minimum, kézi eszközökhöz: 600 px). A lapunk – lévén, hogy valódi olvasnivalókat tartalmaz, a tartalom és forma egysége jegyében, szándékoltan vizuálisan is igényes tálalásban – nem kézi/mobil eszközökre készült. ]

Hozzászólások (5)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése