Pesti Zsibongó

A jövendő elérkezett

Mi lesz a Dagály fürdővel, ha a strand területén megépül az úszópalota a 2017-es úszó-világbajnokságra? A fürdő szerelmesei „első kézből” kapott információkra számítottak a vezérigazgató által 2015. június 9-ére meghirdetett találkozón. Ám kiderült, hogy Szőke Lászlónak már nincs kompetenciája az általa eddig igazgatott gyógyfürdő, strand és uszoda sorsát illetően. Bár az úszópalota csupán az északi, három hektáros területet foglalja majd el, az építkezés „biztonsága” érdekében az állam lényegében rekvirálja a Dagály egész, nyolc és fél hektáros területét.

Két hete irtották már a fákat, és elbontották a hullámmedencét is, amikor a Dagály aggódó törzsvendégei végre találkozhattak a fürdőt üzemeltető vállalat első emberével. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója előre leszögezte: ő csak azt tudja elmondani, ami eddig történt és amennyit tud a tervekről, ám a „döntés már megszületett”, és ebbe neki nem volt beleszólása. (Hogy miféle „döntés” rejlik a háttérben, arról akkor még csak szóbeszédek keringtek, mivel Tarlós István főpolgármester és a fővárosi közgyűlés csak két héttel később adta át ingyenesen az államnak a Dagály fürdőt.)

Konkrétumokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő képviselőitől várhattak volna az érdeklődők, de azok ígéretük ellenére tíz perccel a találkozó előtt lemondták a részvételüket. Talán megfogadták Kóka János, egykori SZDSZ-es ipari miniszter elhíresült mondását: „A mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni.”

Az ily módon csonkára sikerült fórumra csak a Dagály fürdő leghűségesebb hívei mentek el – még az éppen akkor lecsapó hatalmas viharral is dacolva. (Úgy tűnik, az égiek is haragra gerjedtek azon az órán.) A vezérigazgató felidézte a 2014 őszi hasonló találkozót, amelyen részletesen bemutatták a Dagály átépítésének a terveit. Mint mondta: akkor még úgy tudták, hogy csak az északi, három hektárnyi területet veszik el, oda felépítik az uszoda-központot, a fürdő közben üzemel tovább, miközben azt is folyamatosan felújítják. Több 10 millió forintot költöttek a Dagály felújításának terveire, ezeket beadták engedélyezésre, és elkezdték a kiviteli terv elkészítését is.

A füstbe ment tervek

Azon a 2014-es őszi fórumon Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a Dagály fejlesztését összekapcsolják a 2021-es budapesti úszó- és vízilabda-világbajnokságot kiszolgáló új uszodakomplexum megépítésével. Ugyanis a főváros és a kormány 2013-ban megkötött együttműködési megállapodásának értelmében több mint 17 milliárd forintos fejlesztést akartak megvalósítani a strand területén. Ennek egyik része lett volna az úszó-világbajnoksághoz szükséges létesítmények létrehozása, amit akkor körülbelül 14 milliárdra taksáltak, a másik a leendő sportlétesítménytől a jövőben is függetlenül működő fürdő korszerűsítése és átalakítása, amire 3,5 milliárd forintot szánt a BGYH.

Szőke László vezérigazgató akkori tájékoztatása szerint 2015 szeptemberében indult volna a kivitelezés, amelynek 20 hónapra becsült ideje alatt a fürdőt nem tervezték bezárni. A munkálatokat szakaszosan, folyamatos üzemelés mellett fogják végezni – ígérte.

A lényeg az volt, hogy úgy épüljön meg az új uszoda, hogy közben a meglévő 50 méteres nyitott uszodát is üzemeltetik. Kérdés csak az volt, hogy mekkora terület legyen lefedve a termálrészen. Az igényeknek megfelelően nagyjából át is dolgozták a tervet. Mivel a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vállalat központja is ezen a területen van, maguk a dolgozók is úgy tudták, hogy az is meg fog maradni az új uszoda mellett. Ezért is újították fel az irodaépületeket. Azt is mondták, hogy az építkezés egyedül a hullámmedencét veszi el, a többit nem – emlékeztetett a vezérigazgató.

Mégis menni kell!

De aztán idén tavasszal más irányt vettek az események.
Miután Mexikó lemondta a 2017-es „vizes” világbajnokság megrendezését, a magyar kormány megpályázta, és márciusban meg is nyerte a rendezés jogát. Ez azt jelentette, hogy az eredetileg Budapestnek ítélt 2021-es Úszó-, nyíltvízi úszó-, műugró-, műúszó- és vízilabdázó-világbajnokság helyett négy évvel korábban kell megrendeznünk ezt a világversenyt. Vagyis nemcsak az ötezres lelátóval rendelkező úszócsarnokot kell megépíteni 2017-re, hanem a 18 ezres ideiglenes lelátókat is.

A nagy hirtelen kibővült és sürgetővé vált >> építkezés nyitányaként május 15-én a Dagály fürdő területén közösen tette le a vízisportok 2017-es világbajnokságának fő helyszínéül szolgáló uszodaközpont alapkövét Orbán Viktor miniszterelnök, Julio C. Maglione, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) elnöke, valamint Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Ennek a Dagály fürdőt érintő következményeiről volt szó a június 9-i fórumon.

1. Annak érdekében hogy az építkezésen minden simán menjen, ezért a magyar állam megkapja az egész, kb. 8,5 hektárnyi területet a Budapest Gyógyfürdőitől, vagyis a fővárostól, valamint még az északi részen egy 13. kerületi területet is a Rákos-pataknál. Mindez biztonsági okokból történik, nehogy gond legyen a 2017-es, nagyon feszes határidővel. Elveszik tehát a teljes területet – pontosított a vezérigazgató. (Megjegyzendő a dátum: június 9-én volt a fórum, ehhez képest a fővárosi közgyűlés csak pontosan két héttel később, június 23-án döntött arról, hogy a BKV finanszírozásáért cserébe ingyenesen átadja a Dagály strandot az államnak.)

2. A vállalatnak folyamatosan kell átadnia a területet az építőknek. Május 12-én már megtörtént az első ütem átadása, a második ütem határidejéül július 20-át jelölték meg. Ebbe már beleesik a gombamedence és az irodák északi része is. És mivel az úszópalota miatt kijjebb helyezik az árvízvédelmi vonalat, itt komoly résfalazási munka lesz. Ezért a gát tövébe ültetett jegenyefákat kivágják – közölte a vezérigazgató. (Sajnos ezt az ígéretet időközben beváltották.)

3. Olyan megállapodás született, hogy a Dagály fürdő augusztus 30-a, vasárnapig tarthat nyitva. Addigra magának a BGYH-nak is ki kell költözni az irodaházából, és szeptember 30-ával át kell adnia a Dagály teljes területét a beruházónak. A későbbiekről akkor még nem történt rendelkezés.

Hogyan tovább?

A vezérigazgató már májusban jelezte a nemzeti vagyonkezelő munkatársainak, hogy komoly igény van arra, hogy a fürdő az év végéig nyitva tartson. Azt felelték neki, hogy ezt végiggondolják, és úgy jönnek el a fórumra, hogy erre válaszoljanak, de egyszerűen nem jelentek meg. Valójában már az sem tetszett az MNV-nek, hogy május 1-jén megnyílt a strand. Nagy nehezen lehetett csak elérni, hogy legalább a nyár végéig nyitva lehessen.

Hogy mi lesz azután? Ezt a vezérigazgató június elején nem tudta megmondani. Ahogyan azt sem, hogy mi lesz egyáltalán a Dagály fürdővel. Lesz-e felújítás? Az biztos, hogy saját pénzből a gyógyfürdő vállalat már nem fogja felújítani, hiszen állami tulajdonba megy át. De hát bízik benne, hogy a magyar állam költ majd pénzt a Dagály felújítására is.

Hogy ki fogja üzemeltetni azt a „valamit”, ami a Dagály helyén lesz? A vezérigazgató feltételezése szerint két eset lehetséges. Egyik, hogy egyetlen cégnek adják üzemeltetésbe az úszócsarnokot és az esetleges fürdőt is, ez lehetne a Nemzeti Sportközpontok. A másik lehetőség, hogy külön cégek üzemeltetik a kettőt, de akár felkérhetik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vállalatot is az üzemeltetésre. Elvégre a BGYH jelenleg is üzemeltet olyan fürdőket, amelyek állami tulajdonban vannak. Ilyen a Rudas vagy a Király fürdő. A főváros tulajdona a Széchenyi és a Palatinus, a többi magáé a vállalaté.

Ha két külön üzemeltető lesz, ezek megállapodást köthetnek, kombinált jegyeket lehet kiadni, átjárókaput létesíteni stb. – vélte a vezérigazgató. Szőke nem hiszi, hogy egy magáncéget fognak felkérni az üzemeltetésre, hiszen már van egy uszodát üzemeltető állami cég, és van az önkormányzati tulajdonú Budapest Gyógyfürdői és Hévizei, amelyek értenek az üzemeltetéshez. Csak az lehet gond, hogy míg a Dagály nyereséget termel, addig az uszoda nagy valószínűséggel ráfizetéses lesz. Ezért az üzemeltető valószínűleg állami garanciát kér majd annak a sok száz millió forintos ráfizetésnek a kompenzálására, amit ez az uszoda fog okozni.

És a fürdővendégek kompenzálása?

A bérlettulajdonosokat természetesen kárpótolják anyagilag, hiszen ők egész évre kifizették a bérletüket. Vagy időarányosan visszafizetik nekik a bérlet árát, vagy pedig más fürdőket vehetnek igénybe (a Széchenyit, a Lukácsot és szeptember közepéig még a Palatinust is) – ígérte meg a vezérigazgató. A Béke-kútból azonban már csak addig lehet vizet venni, amíg a fürdő üzemel.

Többen felvetették, hogy nem maradhatna-e legalább az év végéig nyitva a Dagály. Az úszással egybekötött gyógyfürdői szolgáltatásokon kívül 250-300 gyerek úszásoktatása is megoldhatatlanná válik ugyanis. Bár a vezérigazgató tájékoztatása szerint a kivitelező közölte, hogy őket nem zavarná, vagyis akár nyitva is maradhatna a fürdő az idén, de a BGYH (mint volt tulajdonos) már nem kíván közvetítő szerepet játszani a fogyasztók (tehát a fürdővendégek és a sportegyesületek), illetve a döntéshozók között. Vagyis forduljanak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, vagy Fürjes Balázshoz, az építkezés kormánybiztosához, netán magához Gyárfás Tamáshoz, az Úszószövetség elnökéhez.
[ A 2015. augusztus 7-én közzétett kommüniké szerint: "A BGYH Zrt. és az MNV Zrt. között létrejött megállapodás értelmében a Dagály fürdő 2015. december 31-ig üzemelni fog. A 2016. évi nyitva tartásról további tárgyalásokat folytatunk, amelynek eredményéről >> folyamatosan tájékoztatjuk vendégeinket..." ]

Csalódott törzsvendégek

A Dagály fürdő leghűségesebb törzsvendégei azonban mély csalódásuknak adtak hangot. Nem ellenségei ők az úszósportnak! De azt képtelenek megérteni, hogy egy új úszócsarnok megépítését miért kell összekötni egy jól működő, a maga nemében egyedülálló és népszerű fürdő lerombolásával. Miért nem építkeznek inkább a Dagály melletti „rozsdaövezetben”, vagy a szemközti egykori Erdért-pályán, amelyet ma parkolónak használnak? Sajnálták a tömegestől kivágott, értékes fákat, a lerombolásra ítélt gombamedencét, amelyet a Dagály jelképének és egyfajta nemzeti kincsnek tekintenek. (Ezt a gyógyfürdő igazgatója már erős túlzásnak tartotta.)

De akadt nagy tapsot aratott hozzászóló, aki szerint a gombamedencénél jóval több értéke van a Dagálynak, amivel messze fölötte áll a sokat emlegetett „Budapest fürdőváros” nagyobb presztízsű fürdői együttesének is. (Erről szól a Dagály fürdő sajátos értékeinek egyedülálló szinergiáját számba vevő >> helytörténeti cikkünk is.) Éppen ezek miatt az egyedi értékek miatt vált sok ember életének és egészségének is szerves részévé, amiért is egy picit szó szerint a hazájuknak is érezték ezt a fürdőt.

Most viszont úgy érzik, hogy valaki elárulta őket:
„Azt jelenti a hazaárulás, hogy együtt élünk egy hazában, osztozunk rajta, bízunk egymásban. Aztán egy szép napon te átadod a kulcsot valaki idegennek, és holnap közlik velem, hogy költözzek ki belőle.” Ezért felvetődött a kérdés, hogy vajon az állam rekvirálta a Dagályt? Vagy valaki önként átadta? Ki árult el bennünket?

A meghökkent vezérigazgató érdemi felelet helyett "patetikus, nagy szavak"-nak nevezte mindezt, amire meg is kapta a viszontválaszt: „Igen, így ér véget az életünk, ilyen patetikusan...””

Elveszett illúziók

A jövőre vonatkozó illúziók is hamar szertefoszlottak, amikor szóba került a Mandiner.hu című internetes portálnak Gyárfás Tamással épp öt nappal korábban, június 4-én készült >> interjúja. A sportvezető itt kijelentette, hogy bár az új uszoda maga lesz a csoda, de önmagában még mindig nem lenne elég ahhoz, hogy méltó módon rendezzük meg a 2017-es vízi-világbajnokságot. Gyárfás jelezte, hogy a vb-hez egy ún. "Market-street"-et is kapcsolni fognak. Ez lényegében egy tematikus mini-expo – kiállító világcégekkel, szponzorok bemutatkozásával, egyebekkel. Gyárfás hangsúlyozta, hogy az épülő új úszópalota „közvetlen környezetét” erre a szakkiállításra méltóvá kell tenni, és ki kell szolgálni. Itt tízezres tömegnek kellenek mosdók, kiszolgáló egységek stb., „de a Dagály strandfürdő is szűk önmagában a kiállítóknak” – nyilatkozta Gyárfás.

Ezen a ponton az érzelmi megnyilvánulások már jelezték, hogy a törzsvendégek felismerték a veszélyt: ha a Dagályt bezárják, akármi lesz is a helyén 2017 után, ők már nemigen térhetnek ide vissza. Főleg nem a mostani medencékbe és a mai, viszonylag mérsékelt árakon.

Gyárfás már 2008-ban megigényelte a Dagályt

„A valós célkitűzés 2015 lehet, feltéve, hogy az Országgyűlés sportbizottsága által is támogatott uszodaépítés konkrét tartalmat kap” – nyilatkozta az úszószövetség elnöke 2008 végén. „A valós siker érdekében mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a közeljövőben az uszoda színhelyére kijelölt terület, a Dagály strandfürdő Árpád híd felőli szabad területét, valamint a kiszolgáló létesítmények érdekében a tőszomszédságban álló Erdért sporttelepet e célra biztosítsák, és a szükséges engedélyeket megadják.”

„Határozott szándék, hogy a majdani uszoda multifunkcionális rendeltetésű legyen, azaz a benne felállítandó ideiglenes tribünök alatt úgynevezett gyógymedencék kapjanak helyet, felhasználva a Dagály strandfürdő forrásait. Megannyiszor hangsúlyozták, hogy Budapest a gyógyvizek városa, fürdőváros. A Dagály, illetve az Erdért sporttelep környékén található gyógyszállodák, így a szigeti Danubius és Thermál, a közeli Hélia, netán a komplexum részeként felépülő új hotel egyben idegenforgalmi vonzerő is lehet.”
(A nyilatkozat teljes terjedelmében >> itt olvasható.)

De mit is mond Gyárfás június 1-jén a Digi Sport műsorában a nagyberuházás kapcsán a Dagályról?

„A Dagály uszoda most úgy néz ki – hadd ne minősítsem, csodálatos vize van –, ha bemész, akkor reszketsz, hogy nehogy körülnézzen a vendég. Itt volt a FINA vezérkara, és akkor mondtam, hogy ez nem ilyen lesz. Ez ilyen volt, tehát most ilyen. De hát elég kopott, sivár, és ezt gyönyörűvé kell varázsolni, hogy büszkék legyünk, és csalogassuk a külföldieket, hogy érdemes máskor is eljönni.”

Vagyis az akkor még 450 fájával pompázó fürdő a május 15-i alapkőletételkor pironkodásra okot adóan sivár volt Gyárfás számára. Nyilván a fák kivágását követően a külföldiek számára is élvezhetőbbé válik.

Téliesítik a Palatinust

A vezérigazgató a többi fürdőben tervezett fejlesztésekkel igyekezett vigasztalni a csalódott törzsvendégeket. Bár a Dagály strand északi részének átengedéséért kb. 3 és fél milliárd forintra számítottak, és ettől most végképp elestek, de a gyógyfürdő vállalat nyereségéből és a remélt támogatásokból másutt sokrétű fejlesztési tervet kívánnak megvalósítani. Ennek része az új beléptető rendszer, a Széchenyi fürdő gépészeti felújítása, a Paskál-strand állandó fürdővé átalakítása (szeptemberben kezdik), a pesterzsébeti fürdő átépítésének megkezdése 2018-ban, a Király-fürdő felújításának indítása 2019-es dátummal, a csillaghegyi strand átépítése és normál fürdővé alakítása 2016 szeptemberi indítással, valamint a Gellért-fürdő kibővítése egy új wellness-részleggel.

Ezek azonban távolról sem kompenzálják a Dagályban elveszett funkciókat, ezért legújabb tervük a Palatinus strand „téliesítése”, amire 1,3 milliárdos állami támogatást is kaptak. A végösszeg kb. 1,9 milliárd lesz. A kiviteli tervek elkészülését augusztus végére ígérték. Ha a kormány kiemelt programként kezeli, akkor hamarabb, de 2017 tavaszára, vagyis a világbajnokság idejére biztosan el fog készülni a téliesítés.

A kibővülő kínálattal az a cél, hogy a Dagály megszűnésével a Széchenyiből áttereljék a várhatóan megnövekvő forgalom egy részét. A törzsvendégi kedvezmények átvihetők lesznek. De a Dagály mérsékeltebb árai már nem. Ráadásul az egész évben üzemelő 50 méteres úszómedence kialakítására sajnos egyelőre egyik fürdőben sem látott lehetőséget a vezérigazgató.

Pedig a törzsvendégek leginkább az 50 méterest fájlalják, amely az egyetlen télen-nyáron működő szabadtéri úszómedence ebben a kétmilliós városban, mely nem sportuszodának készült. Vagyis a sportolók mellett a gyógyúszók, az úszni vágyó laikusok, a gyerekek és az idősebbek is >> nyugodtan használhatják. Ellentétben mondjuk a Széchenyivel, amelynek úszómedencéje inkább csak strandolásra-lubickolásra alkalmas.

Ráadásul a Dagály uszodáját úgy zárják be, hogy egyidejűleg a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda és a Császár-Komjádi uszoda is bezár a VB-re készülődve. Tehát még a sportolók felkészülése is veszélybe kerülhet. Világbajnokságunk lesz, csak épp felkészült sportolóink nem. Ahogy ennek veszélyét Szőke László is elismerte, de megismételve, hogy a Dagály bezárása már nem rajta múlik. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a főváros is kényszerhelyzetben van. Ha a BKV adósságának az átvállalása van az egyik kalapban, a másikban pedig néhány ingatlan átadása, akkor a gyógyfürdők vezetője is az utóbbit választaná.

Mit ad Isten, pontosan ezen a napon, június 9-én szavazta meg az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés módosítását. Ennek alapján az állam átvállalta a BKV 52,3 milliárd forintos adósságállományát a kapcsolódó járulékokkal együtt. Szó sem volt arról, hogy a fővárosnak ezért >> bármilyen ellenszolgáltatást kellene nyújtania. (A BKV a Demszky-korszakban halmozta fel a jelentős tartozást, 2010 óta nem vettek fel hitelt.)

Azonban Lázár János kancelláriaminiszter június 18-i sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a hitel átvállalása és a 3-as metró felújításához adott 60 milliárdos kezességvállalás fejében a kormány elvárja a fővárostól, hogy a „vizes”-VB megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály fürdőt és az érintett fejlesztési területet.

Tarlós István másnap rendkívüli sajtótájékoztatón reagált, ahol jelezte, hogy a főváros nem adhatja csak úgy „ajándékba” a Dagály fürdőt és környékét, ehhez közgyűlési döntés szükséges. Június 23-án aztán a fővárosi közgyűlés (26 igen és 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett) meg is szavazta a Dagály állami tulajdonba adását. – Ezt annak reményében tették, hogy a BKV idei működéséhez hiányzó 15 milliárd forintot is átvállalja az állam. Továbbra sincs azonban megállapodás erről a támogatásról. Ráadásul 2016-ban az idei 24 milliárddal szemben már csak 18 milliárd forintot szán a kormány a közlekedési cégre.

„Tehát a BKV elvitte a Dagályt is!” – foglalták össze keserűen a vendégek. Sokan gyászhangulatban távoztak. De azt senki sem vette be, hogy a tömegközlekedés megoldásához az államnak ezen az áron kellene „kalapoznia”.

Miközben a Dagály letarolásra ítélt pompás fái a még órákig tomboló viharban büszkén néztek farkasszemet jövőjükkel, a szétszéledő elkeseredettek körében megfogalmazódott: Vajon a BKV kasszájának egy következő kiürülésekor mit ad át és kinek a főváros? A Lánchidat?
Szegény Széchenyi – nem a fürdő – majd foroghat sírjában...

A Dagály a Pesti Zsibongón

• Időutazás, avagy >> a pancsoló kislány varázslatos végnapjai

• Alábecsült kincsünk: a pesti Dagály fürdő >> Megjelent!
• Csonka fórum a Dagály jövőjéről >> Ugrás a cikk elejére!
• Most múlik pontosan: a Dagály fürdő >> Előkészületben

Kötelező olvasmányok

• Gyárfás Tamás mert nagyot álmodni...
• Market-street a magyar Ugaron
• FINA Falu, szemétlerakat a Dagály fürdő helyén (pdf)
• Rendezési tervek vs. Dagály (pdf)
• A 2014-es Dagály KSZT (pdf)
• A KSZT véleményezése (pdf)

• Facebook >> Védjük meg a Dagályt!
• Facebook >> Mentsük meg a Dagály Fürdőt

Pezsi Tipp!
A képsorok egyes kockáiból megnyíló kártyákon, hogy követhesd és kibővíthesd a cikk hangulatát, klikkelj az elsőre, majd a számítógép billentyűjének nyíl gombjával lépegess előre (nyíl gombbal visszafelé is haladhatsz). Egyszerre több kép is kinyitható, ekkor külön-külön klikkelendők és azok az egérrel vonszolva tetszőleges pozícióban elrendezhetők (kártyázás). Bezáráshoz kattints a képre, vagy csak simán 'Esc'...
[ A Pesti Zsibongó Mozilla Firefox böngészőre optimalizált. Olvasása asztali számítógépen javasolt, ajánlott minimális képernyő szélesség 1024 pixel (az abszolút minimum, kézi eszközökhöz: 600 px). A lapunk – lévén, hogy valódi olvasnivalókat tartalmaz, a tartalom és forma egysége jegyében, szándékoltan vizuálisan is igényes tálalásban – nem kézi/mobil eszközökre készült. ]

Hozzászólások (5)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése