Pesti Zsibongó

30 év után először rendeznek karate-világbajnokságot a „sportág” hazájában, Japánban. A novemberi világverseny előtti legnagyobb hazai megmérettetés helyszíne a Pestszentimrei Sportkastély volt szeptember 20-21-én. Az eddigi legnehezebb mezőnyt felsorakoztató Budapest Open-en 14 ország képviseltette magát, 5 nemzeti válogatottal, 120 klubbal és 900 indulóval. Ami Magyarországot illeti: Az utánpótlás legalábbis biztosítottnak látszik.

Lányok harckészültségben

Egyenletes, szinte kellemes a morgás a hatalmas sportcsarnokban. Csak a „kiai” kiáltások szakítják meg időnként ezt a monotóniát, ami érthető is. A csarnokban szinte egyidejűleg öt tatamin zajlik a torna. Ami fentről, a lelátóról nézve harci balettnek tűnik, az odalent, a küzdőtéren olykor valódi küzdelem. Az edzők a temperamentumuktól függően instruálják a versenyzőket, szurkolás alig hallik, mindössze néhány résztvevő bíztatja a csapattársait.

Feltűnő, hogy a vesztesek milyen fegyelmezetten viselik el a vereséget. Lehetséges, hogy a mestereik erre is megtanították őket?

„A karate művészetének legfőbb célja nem a győzelem vagy a vereség. Az igazi karatés a jellemét tökéletesíti.” Valahogy így hangzik a Japán Karate Szövetség jelmondata. Ez is azt mutatja, hogy a karate nem csupán küzdősport, vagy a formagyakorlatok tökéletesítése. Akaraterőt, bátorságot, fegyelmet, önkritikát, toleranciát, kitartást, szerénységet és alázatot lehet tanulni a gyakorlása közben. Ennyi erény ellenére a karatésok még csak reménykednek abban, hogy a karate mint önálló sportág megjelenhessen az olimpián.

Esélylatolgatás

Férfias ütközet

Egyelőre a tokiói világbajnokságra készülnek, amelyet novemberben rendez a WKF: Ez a szervezet egyesíti az összes karate stílust a világon. Mivel súlycsoportonként egy országból csak egy versenyző indulhat a VB-n, a nemzeti bajnokságok mellett úgynevezett kvalifikációs versenyeket rendeznek, hogy valóban a legjobbak kerüljenek ki a világversenyre. Ilyen minősítő verseny volt a XI. Budapest Open is.

Hol áll a Budapest Open a versenyek rangsorában, mondjuk a magyar bajnoksághoz képest? – kérdezem két eredményhirdetés között Rebicek Gerd 5 danos mestertől, a verseny főszervezőjétől.

– Gyakorlatilag megelőzi. Itt a komplett magyar válogatott szerepel. Ez a legnívósabb magyar versenynek számít. Idén 14 ország vesz részt rajta több mint 900 versenyzővel. Az összes környező ország felnőtt válogatottal képviseli magát. Mindenki felkészülő, illetve kvalifikációs versenynek használja a novemberi világbajnokságra. Ilyen színvonalat még nem sikerült soha összehozni. Tavaly is már magas színvonalú volt a verseny, de idén még sikerült rátenni egy lapáttal. Remélem, hogy továbbra is sikerül megtartanunk ezt az emelkedő tendenciát.

Akkor itt a magyar válogatott mindjárt megméretőzik a nemzetközi mezőnnyel?

– Így van. Ezenkívül ez a magyaroknak is kvalifikációs versenynek számít a VB-re, úgyhogy itt mindenki a legjobbat próbálja kihozni magából.

Nézzük hát, mire futotta.

A felnőtteknél Hübner András és Tóth Beatrix aranyérmet szerzett, Klima Zsuzsanna és S. Kovács Ádám ezüstérmet, Metzger Szandra, Guba Milán és Baranyai Dávid pedig bronzérmes lett, ami a versenyen tapasztalt igazán nagy konkurencia mellett remek eredménynek számít.

Ha már a konkurenciánál tartunk, megkérdezem Rebicek Gerd senseit, hogy minek köszönhető a horvátok nyilvánvaló fölénye?

– Sajnos Horvátországban hozzánk képes összehasonlítatlanul nagyobb a karate bázisa, és ez leginkább a felnőttek között igaz. A Budapest Openen részt vett a komplett szélesebb válogatott keretük, ami 44 főből állt. Minden kategóriában tudtak indítani 2-3 körülbelül egyforma szintű versenyzőt, de volt, ahol többet is. Így könnyű...

Kik képviselhetik Magyarországot Japánban, és milyen eséllyel?

– Legvalószínűbb lista az indulókról: S. Kovács Ádám, Tóth Beatrix, Lassingleithner Fruzsina, Horváth Ottó és Metzger Szandra. Két éremesélyesünk van a csapatban: Tóth Beatrix és S. Kovács Ádám. Ők már rendelkeznek éremmel VB-ről, illetve EB-ről. Minden a sorsolástól függ, de bennük van bármilyen színű érem. A további három versenyző egyelőre csak junior korosztályban bizonyított, de övék a jövő. Minél hamarább meg kell szokniuk a „felnőtt" légkört, hogy fiatal koruk ellenére jöjjenek az érmek.

Ami a még fiatalabbakat illeti, a juniorok a felnőttekhez képest megduplázták a magyar aranyak számát. Három lány és egy fiú szerzett aranyérmet a kategóriájában. Aztán a kétnapos verseny második napján a magyar gyerekek már egyenesen taroltak. 8 lány és 11 fiú állt a dobogó legfelső fokára, többségükben külföldi versenyzőket megelőzve.

A jövő tehát – legalábbis a karatéban – bíztatónak látszik.

• Háromnegyed siker
• Mi lesz veled, karate?
• Gyerünk, Marszi!
• Marszi újra Európa-bajnok

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése