Kolostorok a Pilisben 1. |
2010. január 24., vasárnap A ciszterciek nyomában A Pestlőrinci Nagykönyvtár Ott vagyunk már? kirándulókörének túrájaÚtvonal: Táv: 12 km Találkozó: 7.50 Batthyány tér, a szentendrei járat HÉV-peronja előtt (pomázi menettérti jeggyel a kézben). A HÉV 7.58-kor indul. Költségek: kb. 1100 Ft (teljesárú, a budapesti tömegközlekedés nélkül). Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található 2200 lelket számláló hegyi falu. A település a XII. században épített ciszterci kolostor romjai révén kiemelkedő magyar történelmi emlékhely. A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre. Napjainkban a falu máig is élő hagyományaira büszke, kétnyelvű, multikulturális település. A falu közvetlen környezetében több, iható vizű forrás fakad, és számos kiemelkedő szépségű kirándulóhely található (pl. Dobogókő, Szurdok, Pilis-tető, Vaskapu, Szentkút). A Pilis hegy dachsteini mészkőből álló, hatalmas koporsószerű képződmény. 757 m-es magasságával a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Tetejéről remek kilátás nyílik Budapest felé. A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250 méterre a völgytalp felett, egy rétegborda oldalában két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu látható.
A pilisi ciszterci apátság A Pilis-hegy keleti lábánál 350-375 m tengerszint feletti magasságban fekvő rommező (Klastrom-kert) régóta ismert és Közép-Európa egyik legértékesebb régészeti lelet-együttese. A pilisi ciszter apátságot 1184. május 27-én alapította III. Béla király. A burgundiai Aceyból Magyarországra telepített szerzetesek egy korábbi bencés kolostor helyét foglalták el. Az első években még használták a bencések épületeit és templomát. A pilisi apátság jelentős szerepet játszott nemcsak a ciszter, de az összes rendi monostorok között. I. Endre 1214-ben ide temettette a Petur bán tőrétől elvérzett Gertrúd királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. Endre király maga is gyakran kereste fel az apátságot. Az apátság templomát 1230 körül építették. IV. Béla királyunk és a főurak leányai is e kolostorban végezték szent gyónásukat és áldozásukat. IV. Béla 1254-ben megerősítette az apátságot mindazon jogaiban és birtokaiban, melyeket a rendnek Esztergomban elpusztult oklevelei neki biztosítottak. Az 1256-ban Esztergomban tartott nemzeti zsinaton csak egyetlen ciszterci apát –a pilisi – volt jelen. A konstanzi egyetemes zsinaton a ciszter apátok közül csak a pilisi vett részt. Az 1390-ben IX. Bonifác több kelet-európai ország ciszter kolostorának adóbehajtás ügyében írt levelében a pilisi apátot „generalis visitator”-nak szólítja. A kolostor azonban mindjárt az első török előretörés áldozata lett: 1526. szeptember 7-én felperzselték a kolostort, egy szerzetest is megégettek. Az elmenekült pilisi szerzetesek az ausztriai heiligenkreutzi kolostorban telepedtek le. Az apátság a ciszterci rend kezéből a világi papság kezére ment át, birtokait pedig a pesti pálosok foglalták el, azt állítván, hogy ezek mind a szentkereszti pálos kolostor maradványai, rendjük régi tulajdonai. A monostor 7 holdon fekvő romjai több évszádon át állandó rablás célpontjai voltak, ami sajnos még a mai időkben is folytatódik. A török katonák a sírokat nagy tapasztalattal fosztották ki; a kolostor köveiből erődítéseket emeltek (Esztergom). Kőbánya szerepét egészen a XX. századig megtartotta. A kolostor temploma háromajtós, egyenes záródású, kereszthajós volt, melynek élbordás keresztboltozatát kilenc pár váltakozó erősségű oszlopos keresztpillér tartotta. Az oszlopok közül mára csak mintegy a felének az alja látszik. A templom kereszthajójában lelték meg Meráni Gertrúd fülkés szarkofágjának faragott szobrászati töredékeit. A kolostornégyszög épületei mind a XIII. század első negyedében készültek el. Az összefüggő, több udvar körül elhelyezkedő épületkomplexumon kívül több helyütt különálló és a kerítésfalak mellett húzódó gazdasági épületek nyomait fedezték fel. Köztük volt az a műhelyház és kovácsműhely, amit még az 1526-os pusztulása után is használtak 1541-ig. A műhelyház északnyugati sarka a soros temetővel érintkezett. A temetőben tizenkét X.-XI. századi sírt tártak fel. Itt feküdtek a település első lakói, akik már ugyancsak folytattak ércolvasztást. Ez a falu a bencés település első idejében biztosan fönnállt még. A fémfeldolgozó műhelynek vízierőműve is volt, egy felülcsapós vízi malom. A vizet kőből készült vízvezetékrendszeren keresztül vezették be a kolostorba a felette kialakított tóból. A kor nagy francia művésze, Villard de Honnecurt járt a Pilisben, erről tanúskodnak albumának rajzai. A kolostor romjai közül másodlagosan felhasznált római kori kőemlékek is előkerültek.
Cikkajánló
E-mailben elküldöm
Olvasta: 4500 Hozzászólások (0)
Szólj hozzá Te is!
|
|
Utolsó frissítés ( 2010.04.29. ) |
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...