Pesti Zsibongó

2024. május 9. csütörtök
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap arrow News arrow Kultur-dzsem arrow Magyar hanglemeztörténet
Magyar hanglemeztörténet
Írta: Libisch Károly   
Imponáló mennyiség az utóbbi években megjelent mintegy tucatnyi könyv, melynek szerzőjeként a Magyar Jazzkutatási Társaság alapítóját és első emberét, Simon Géza Gábor-t jegyzik. Ez a szám még akkor is kiemelkedően magas, ha tudjuk, hogy e könyvek egy része a szűk szakmának, zenei megszállottaknak íródott diszkográfia, ami persze cseppet sem von le az értékükből. A régi hanglemezek adatainak tematikus összeállítása olykor hatalmas mennyiségű adat (vagy épp adathiány) begyűjtésének, pótlásának, sziszifuszi feldolgozásának az eredménye.
Simon Géza Gábor: Magyar hanglemeztörténet
A kötet borítója

Mivel Simon már 25 éve adja ki különféle összefoglaló és részdiszkográfiáit, csak idő kérdésének tűnt számomra, hogy mikor rukkol elő a kiadványokat előállító ipari egységek (azaz hanglemezgyárak) ismertetésével, történetével; vagy valami hasonlóval. Most e legutóbbi körbe sorolható könyvéről, a Magyar hanglemeztörténet-ről ejtenék néhány szót.

A könyv 2008-as kiadási évszáma nem véletlen, hiszen 2008-ban volt százéves az önálló magyar hanglemezgyártás. Hogy ez esetben mit jelent az önálló, mi a magyar, vagy a hanglemez? E kérdésekre korrektül megkaphatjuk a választ a vékony kiadvány elején vagy a későbbi fejezetek megfelelő soraiban. (Bár itt mindjárt érzek némi következetlenséget is: amellett, hogy a technikai, gyártástechnológiai alapismereteket összefoglaltan, címszavak-szerinti bontással olvastam volna, a kiadványból nem tudtam meg igazából, hogy mi is az a „gázlemez”, és miért nevezték annak. Pedig a szerző megemlíti!) Ugyanígy van egy kis hiányérzetem a mikrobarázdás technológia, illetve a tulajdonképpeni mikrobarázda bemutatásánál is.

Simon a történeti sorrenden – főleg a kezdetek leírásakor – sokszor csapong, ugrál. Nyilvánvaló, hogy ez a gondolatainak, véleményének a kifejtéséhez és megértéséhez olykor elfogadható lenne. Olvasóként viszont jobban szeretem, ha az adott tények és párhuzamok világosan látszanak. Ez az elvárt sorrendiség aztán a II. világháború utáni történetnél helyreáll: az adott, központosított (és egyke) hanglemezgyár történetében nincs értelme a más cégekkel való összehasonlításnak. Amúgy pedig ez a könyv legjobb része. Nincsenek információs hiányok, lyukak a dokumentálásban (mint a II. világháború előtti időkben, melyeknek a dokumentumai részben megsemmisültek a harcokban). Megjegyzem, hogy Simon Géza Gábor egy ideig munkatársként is megélte és így belülről is láthatta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat működését. Mint diszkográfus persze itt is keresi a kákán a csomót – és sokszor jogosan. Én viszont a vállalat felvételi számrendszerének dicsérő, majd elmarasztaló kritikáját szívesebben olvastam volna egymás mellett, mintsem három oldal különbséggel.

A könyv utolsó részénél, a mai kiadói helyzet ismertetésekor, feltétlenül ki kell emelnem annak hibáit is. Már az is gáz, hogy a szerző csak a MAHASZ – azaz: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége – tagjaival foglalkozik a kiadók ismertetésekor. De a nem MAHASZ-tagoknak 1-2 lemezes törpévé való leminősítése szakmai melléfogás volt. Mert például a Trottel Records ugyan nem ad ki dzsezt (jazzt), továbbá nem tagja a szövetségnek (szándékosan: a Trottel „az a zsiráf, amelyik nem bólogat” – utalás a MAHASZ-címke bólogató zsiráfjára), de ma is létezik, és kiadványainak a száma durván a háromszorosa a könyvben kiemelten is említett Gramy Records-nak. És akkor még nem beszéltünk a méltatlanul elfeledett(!?) Bahia-ról. Már bocsánat, Simon úr, de ez a két meg sem említett cég a maga majd 200 kiadványával eléggé jelentős tényezőt képvisel a magyar piacon. S ez csak egy – ebben a témában laikus – firkász észrevétele.

Még egy apróság, amit nem tudok kikerülni. Minden könyvet a borító címoldalával lehet eladni. Ezért megértem a grafikust, aki a sugárlemez mellett felhasználta egy régi, normálbarázdás lemez fényképét is. De ha már egy hanglemezekkel kapcsolatos kiadványhoz készítek címlapot, akkor nem célszerű hamis méretarányt alkalmazni; azaz a 12 cm-es CD-t ugyanakkorára méretezni, mint a 25 cm-es normállemezt. Ez egy grafikai vagy művészeti kiadványhoz elmenne, de a hanglemeztörténetnél zavaróan félrevezető.

Említett hibái ellenére Simon Géza Gábor könyve érdekes, izgalmas olvasmány, melyből a kultúrtörténeti megfeleléseken kívül vázlatos korrajzot, történelmi alapismereteket is kaphatunk. Bízzunk benne, hogy a szerző szorgalmas kutatómunkájának más eredménye is a köz elé kerülhet. Mert csak gazdagodhatunk általa.

A 156 oldalas könyvet név- és cégmutató, műjegyzék, bibliográfia és színes képillusztráció zárja. Alapinformációkkal, eredeti kutatási eredményekkel az elmélyülést vagy a tudományos feldolgozásokat kedvelők nem kis örömére.

[Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Budapest, 2008.]


Simon Géza Gábor jazztörténész
A kötet szerzője
Libisch Károly további írásai a Pezsin

Könyvek a Pezsin

Olvasta: 9987
Hozzászólások (0)Add Comment

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

SzeptEmber Feszt 2011 Sajtótájékoztató

Nagy Feró esete a jazzdobbal és Gagarinnal...
A Pezsi blogger kamerája által a 2011-es SzeptEmber Feszt sajtótájékoztatóján rögzítettek 2. részében Gál Gábor fesztiváligazgató és Molnár József, a Budapesti Turisztikai Központ ügyvezetője arról szól, miként is kerül fel a Népliget az ország turisztikai térképére, miközben a Magyar Jazz Szövetség alelnöke a teljes Morgan Workshop nevében is érzékletesen "remeg" az érkezőfélben lévő világsztár Billy Cobham keltette izgalomtól. Zárszavában viszont Nagy Feró – aki celebként ma már szinte mindent tud és a rétesvonatra a csülkös pörköltig váltotta meg jegyét –, kollegájától, Zsoldos Bélától kikéri magának (is) a jazzdobolás Gagarinját...
[ Hotel Tulip Inn Budapest Millenium - 2011. augusztus 24. ]
Mozicikkünkben minderről >> bővebben...

Cikkajánló

 

REPUBLIC: Pozitív élmények sorozatban

Koncert-benyomások egy 15 perces filmetűddel...

 

A bor csodája

Zelnik József A NAGY SZERTARTÁS című megkerülhetetlen kötete, mely egy mély titkot is feltár...

 

Kepes András iskolái

Egy vérbeli újságíró szellemes önvallomása. Lehet tanulni tőle...

 

Libasültek

Márton-napra és azután...

 

Sütőtökszezon

A sütőtök a legolcsóbb téli vitaminforrásunk, de ha mindig sült tök formájában fogyasztjuk, hamar rá lehet unni...

 

Tök jó!

Sima vagy rücskös, kolbász vagy bunkó, repülő csészealj? Mindegyik tök, és mégis tök más...

 

Itt a világvége...

A világvége illemtana. Kell ez nekünk? A Meszlényi könyv kritikája...

 

Kelta zene, ír sztepp

Mi ez a tánc, fiatalok? Az 1994-es Eurovíziós fesztivál legnagyobb szenzációja...

 

Kisfarsangolunk

A hagyományos ünneprend szerint három farsangos időszakunk van: a kicsi, a nagy meg a zöld...

 

Ne köpd ki a szőlőmagot

A szőlőszem csodáit nagyrészt még ma is titok fedi...

Legfrissebb hozzászólások >>

Télvégi saláták
Imádom az almás feketeretek-salátát. Hetente megcsinálom, és a férjemmel együtt élvezzük, ...
Aranykönyves Júlia
Most tudtam meg, hogy Júlia meghalt 76 évesen. Nagyon szerettem a könyveit és az elképzeléseit...
A nagypénteki hal
Szerintem is butaság ez a nagypénteki ünnep. Akiknek ez fontos, azok megünneplik. Akiknek meg ne...
Illemhely-TUDOMÁNY
Ma már nemcsak Santa Monicában, hanem a tőlünk nyugatra lévő városok egy részében is elindu...
Az Állami lakótelep
Jó estét mindenkinek, remélem még működik ez az oldal, és olvassák is. Önökhöz képest e...
Búcsú Laci bácsitól
Most olvastam a réges-régen leírt sorokat Pesti László temetéséről. Annyira szép volt és m...
Szolnokon is "Kész a leltár"
Makón éltem át és örömmel a másfél órát vele a Hagymaházban.
Az Állami lakótelep
Még annyit szeretnék mondani, hogy néhai "LACI" bácsit természetesen jól ismertem, hiszen éde...
Támogatom a Pezsit >>
PayPal számlán keresztül
PayPal - a biztonságos és egyszerű módja az online fizetésnek!
Amennyiben cikkeink, vagy akár csak egyetlen anyagunk is tetszett, az hasznosnak bizonyult, örömöd lelted benne, vagy egyszerűen csak értékazonosságot érzel lapunk szellemiségével, és valamilyen szimbolikus, de anyagai értelemben vett módon szeretnéd támogatni a kiadvány megmaradását, az ilyen fajta közlésformák kiteljesedését, akkor megteheted ezt egyszerűen és biztonságosan, a PayPal globális internetes banknál létesített "Pesti Zsibongó támogatói számla" javára, a PayPal biztonságos fizetőkapuja segítségével, tranzakciós költségektől mentesen.
Bankkártyával is!
Ha nem rendelkezel PayPal számlával és nem is szeretnél nyitni, de támogatnád a Pezsit, akkor ugyancsak a PayPal biztonságos felületén >> PPal számla nélkül is utalhatsz bankkártyával.

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Exkluzív

Billy Cobham >>
Kattints a képekre!
Nagyításhoz kattints a képre! Nagyításhoz kattints a képre!

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Kultur-dzsem

Saul Bellow, a városlakó

A modern nagyvárosi életforma látszólag nagy szabadságot ad az egyénnek, de megszünteti azt a biztonságot, amelyet a csoportokhoz való tartozás jelent a kisebb településeken. Az ember egy nagyváros nyüzsgésében a legszabadabb és a legmagányosabb. Ám az ezzel járó nagyobb felelősséget nem mindenki akarja vállalni. Ennek az infantilis, állandó támogatásra szoruló, ugyanakkor önmegvalósításról álmodozó, emberi kapcsolatokban szegény, tipikusan nagyvárosi létezésnek adja egyedi, mégis egyetemes megfogalmazását Saul Bellow, az éppen száz éve született és tíz éve elhunyt Nobel-díjas amerikai író Seize the Day (Napjaid gyümölcse) című kisregénye.

Bővebben...
 

Képforgó

rumba_ht.jpg