Pesti Zsibongó

A Billy Cobham és a Morgan Workshop 2011-es népligeti koncertjét értékelő cikkünk második részében megvizsgáljuk, hogy a magyar művészek éltek-e az első részben taglalt, ölükbe pottyant lehetőséggel, avagy az elpuskázott ziccerek számossága megengedi-e, hogy legyen magyar (jazz) újjászületés? Mindehhez izgalmas adalékul szolgálhat hamarosan megjelenő exkluzív interjúnk a világsztárral, majd ezt követően a koncerten és az interjú során forgatott filmünk az olvasóinknak karácsonyi meglepetésként szánt mozicikkben.

Essen most már szó tehát valóban a zenéről, s közben magukról a teljesítményekről is. S ha már a még korábbi, beharangozó cikkünkben oly szellemesen a „Szurkoljunk együtt a magyar (jazz) válogatottnak” jelszóval igyekeztünk hevíteni a ráhangolódást, akkor bocsássa meg az olvasó, ha billentyűn kopogtató kezünk néha még rájár erre a sánta analógiára...

Mi lesz a Dagály fürdővel, ha a strand területén megépül az úszópalota a 2017-es úszó-világbajnokságra? A fürdő szerelmesei első kézből kapott információkra számítottak a vezérigazgató által 2015. június 9-ére meghirdetett találkozón. Ám kiderült, hogy Szőke Lászlónak már nincs kompetenciája az általa eddig igazgatott gyógyfürdő, strand és uszoda sorsát illetően. Bár az úszópalota csupán az északi, három hektáros területet foglalja majd el, az építkezés „biztonsága” és a Gyárfás Tamás által kötelezőként meghirdetett VB-elem, az ún. Market-street felvonulási területének biztosítása érdekében az állam lényegében rekvirálta a Dagály egész, nyolc és fél hektáros területét. A pesti nép csodalavórját kizsarolta a fővárostól, hogy átadhassa azt az eddigieknél is magasztosabbnak meghirdetett célokra. Mindezt persze az égiek sem hallgatták szótlanul...

Vass Csaba 2018 októberében ünnepelte a hetvenedik születésnapját, amelynek kapcsán, többek között, egykori Fazekas gimnáziumi osztálytársa és sok évtizedes elválaszthatatlan jóbarátja, Eff Lajos mondott köszöntő beszédet az ország talán legfontosabb filozófusáról. A nagyszerű gondolkodó előtt tisztelegve, teljes terjedelmében közöljük Eff Lajosnak az ünnepségen csak vázlatos formában elhangzott összegző, üdvözlő beszédét.

2014. április 6-án a népligeti Mutatványos téren, egykori munkahelye, a Főkert falán elhelyezték Pesti Lászlónak, a Népliget örökös főkertészének és jóbarátja, a legendás bábos, Kemény Henrik emléktábláit. E megidézett nagyszerű emberek mesébe illően kedves, művészi kerámia táblácskáit Baksa Gyöngyi készítette el annak a gyűjtésnek a nyomán, melyet dr. Márkus Gabriella állatorvos, mikrobiológus indított el Laci bácsi tavaly májusi temetését követően. Az avatásra Márkus Gabriella hívó szavára, a Főkert üzemvezetője és a Budapesti Bábszínház rendezői mellett Laci bácsi tisztelői, az adakozásban is élenjáró népligeti kutyások, és így kutyusoknak is szívet melengető hatalmas sereglete gyűlt e gyönyörű tavaszi délutánon egybe...

Pesti László, szelíden, bölcs belátással viselt, hosszan tartó súlyos betegség után 2013. február 22-én, 74 éves korában örökre elment. A Pesti kertek rovatvezető-szerzője, a Népliget örökös főkertésze tudatosan készült a búcsúra, előre elrendezte a temetését is. Május 6-án, Kőbányán, a Rákoskeresztúri Új Köztemető 53-as szóróparcellájában, tomboló vihar közepette, az égiek keserves és fékezhetetlen bánatában alázúduló özönvízben, szürreális és magasztos pillanatokat átélve köszöntünk el Laci bácsitól, aki immáron örökre eggyé vált szeretett kertjeivel...

Október közepén ott folytatjuk a sétát Pesti Laci bácsival, ahol a SzeptEmber Feszt idején abbahagytuk. A Népliget most talán még szebb. Az ősz színei változatosabbá teszik az elcsendesült sétányokat. A pázsit még zöld, de az utakat már sárga avarszőnyeg borítja. Most a fákra koncentrálunk, és azokat a növényeket keressük fel, amelyek az előző sétánkból kimaradtak.

A szürke város is varázslatossá változik a hóbunda alatt. De mi lesz szegény kis madárkákkal? Hol találnak eleséget? És túlélik-e a fagyos napokat? Még a szakemberek is vitatkoznak azon, hogy mit tehetünk a madarakért mi, emberek. Egy biztos – a tévhittel ellentétben nem hullanak el tömegesen az éhségtől.

Faültetéssel kezdtük a programot a Víztorony tövénél. A Népliget három szép, fiatal kőrisfával gazdagodott a 2010-es SzeptEmber Feszt alkalmából. Utána Pesti László kertész tartott „idegenvezetést” a parkban. Ugyan ki hitte volna, hogy ennyi növényritkaság él itt, a nagyváros közepén? Az olvasók most részben bepótolhatják, amit elmulasztottak azon a szeptember 4-i szombaton. Tehát kövessük Laci bácsit a Ligetbe.

Gyermekkorunk múltba süllyedt világát talán a karácsony előtti várakozás hangulata idézi fel bennünk a legérzékletesebben. Rég nem látott képek, arcok, tárgyak, helyek és helyzetek, rég elfeledett illatok, ízek, érzések támadnak fel a semmiből évről évre visszatérően. Az elmúlás füstköde ugyan megkeseríti valamelyest a szánk ízét, mégis jól esik legalább pillanatokra visszamerülni a csodákra váró ártatlanság korába.

A neves orvosprofesszor élvezetes stílusban megírt memoárja páratlan kordokumentum az 1867-es Kiegyezés előtti és utáni Pest életéről. Az alábbi érdekes részlet 1881-be repíti vissza az olvasót, amikor a 25 éves dr. Bókay Árpád a Belvárosból a hepehupás Üllői úton elkezdett háztűznézőbe járni Szidónia kisasszonyhoz, a Herrich család lőrinci nyaralójába.

A száz hektáros zöldterület legnagyobb értékei a fák és egyéb növények. De ha kisétálunk, érdemes megkeresni azokat a kisebb-nagyobb építményeket is, amelyek a vadregényes ligetet mégis csak parkká teszik. Kísérőnk ezúttal is Pesti László, a Népliget legendás kertésze lesz...

A Dagály fürdő, az egykori Szabadság strand, már-már hungarikumként, Budapest legtágasabb és legsokoldalúbb fürdőkomplexuma volt 2015-ig: strand, termálfürdő és téli-nyári szabadtéri uszoda egyben, tíz medencével és egy Duna-parti, 8,5 hektáros ősfás parkkal. Cikkünk a Dagály fürdő módszeres elpusztítását megindító, első 2015-ös kapavágások előtti, utolsó édenkerti állapotot rögzítette, helytörténeti keresztmetszetben. Mindezt egy fájdalmas sikolyaként is sok százezer hívének, történelmi intésül a legkevésbé sem felelősen viselkedő magyar (ál)elitnek, de legfőképpen tanulságul késő korok gyermekeinek. És persze bátorításul mindazon idealistáknak, akik kedvüket lelik hangjukat hallatni, alulról is, a nép egykori lavórjából. Budapest és az ország fürdőkultúrája egyedülálló kincsének bekebelezése ordító ellentmondásban van a leromboltatása indokaképpen megénekelt, még magasabbra szárnyalni vizionált magyar úszósport és vizes kultúra hamis szajkózásával...

A Bókay-kert ma Dél-Pest legsokoldalúbb szabadidőparkja. Patinásan hangzó elnevezése egyszerre kötődik egy nagynevű orvosfamíliához és Pestszentlőrinc várossá fejlődéséhez. Sőt még egy romantikus szerelemnek is része volt abban, hogy ezen a helyen egy ma is működő közpark jöhetett létre. Lokálpatrióták figyelem! Irány a Bókay!

Tüzet rakni a szabadban – nem is olyan egyszerű dolog. Biztonságos hely, alkalmas fa, száraz gyutacs és némi szakértelem kell hozzá. A tábortűzhöz ezen felül még tábor is kellene. Egy jó táborban az összetartozás jóleső melege járja át a közösen megrakott tűz mellett ülőket. A tábortűz romantikája életre szóló élmény.

Az alábbi ismertetőt a Népliget két nyugalmazott kertésze, Pesti László és Tarjányi Ferenc készítette, akik módszeresen feldolgozták Pest és Buda nevezetes parkjait és kertjeit. A Wikipédia-szerű leírást több évtizedes tapasztalat és olvasottság hitelesíti. A tájékozódást egyedi készítésű helyszínrajz könnyíti meg...

2013. március 15-én a hóba fulladt ünnepségek apropóján vitriolba volt muszáj tollunkat mártani, mert a reformkorian pompásnak szánt magyar államgépezet csak recsegve-ropogva ébredett meg ünnepi tunyaságából. Katasztrófavédelem és modern kormányzás magyarosan, avagy mitől büdösödik meg az ünnep a szánkban. Barbara Dupecka vitriolos pennájából keserédes, búsmagyar, újreformkori megemlékezés, vagy inkább irodalmias dühroham-vázlat minapi nagy ünnepünk némely háttér-tanulságairól...