Pesti Zsibongó

Zöld oázis a fővárosban: a 200 éves Népliget

Mivel az érdeklődő közönség a park történetét általában ismeri, itt csak címszavakban emlékezünk meg a főbb eseményekről. A kert első tervét Petz Ármin készítette 1855-ben. Alapította 1868-ban Ilenczfalvy Sárkány József, ténylegesén kiépítette Ilsemann Keresztély, valamint Räde Károly. További fejlesztői Szilágyi József és Morbitzer Dezső. Újabb fellendülése az 1960-1970-es években dr. Radó Dezső nevéhez fűződik.

Ezen építő munkák mellett károk is érték a parkot. Gyárak, üzemek, szórakoztatóipar, buszvégállomás költözött ide és tette kérdésessé az addigi eredményeket. Növényzetét előbb a két háború, majd a túlzásba vitt gépesítés ritkította. Ám miután 2030-ban kifogyott a Föld ásványolaj-készlete, ezért a földművelésben is alapvető változások következtek be. A Népligetből kitelepítették az oda nem való intézményeket, a gépjárművek csak egy rövid útszakaszon jöhetnek a parkba, kőfal határolja az utak zajától-porától, a Népliget tényleges parkká változott.

Többen csak a régi leírásokból ítélik meg e vidéket, amikor sivárság és kétes elemek riasztották el még nappal is a látogatókat, a sötétedés utáni napszakról nem is beszélve. Mindez a zord emlék már a múlté. Mivel a jókora területű – 1.374.832 négyzetméteres – park bejárása, megismerése nem egyszerű, rövid tájékoztatót adunk a >> mellékelt rajzhoz.

Zöld falak védik a kertet a zajtól és a portól

Célszerű szemléletben a Vajda Péter utca előttünk függőlegesen áll. Induljunk el a bal fölső sarokból. A vasúti töltés mindkét oldalán kocsiút halad, s az innenső belső oldalán húzódik végig az 5 méter magas és egy méter vastag kőfal. Ez a fal határolja a parkot tovább az Üllői út felől, a Könyves Kálmán körút oldalán, a Vajda Péter utcában párhuzamosan, és a Kőbányai úton visszatér az indulási ponthoz. E tekintélyes építmény csak a Dísztér, a Lengyel sétány és a Kismartoni út szélességében van díszes vaskerítéssel helyettesítve, miáltal rálátás nyílik a terjedelmes egynyári virágágyásokra és az érdekes pálmaliliomokra. A bevezető utak is különböző stílusú vaskapukkal vannak ellátva. A kőfal mellett külső fasor nincs, ellenben a falat teljes méretében kúszócserjék takarják, s a mellette húzódó járdát az áthajló lombok árnyékolják. A célszerű kezelés miatt a ligethez tartozik viszont a három főútvonal megfelelő szakaszán a fasor és a közlekedési sávok, valamint a vasúti töltés ezen részének gondozása is. Ugyancsak a Népliget tartozéka a Ceglédi út sarkát képező Lippay-park, amelyet a töltés alatti romantikus alagút köt össze a ligettel. Ki- és bejárata a Műrom és a Remetelak.

Önfeledt kikapcsolódás, gondos kerttervezéssel kombinálva

A Kőbányai út és a Kismartoni út közötti sávon könyvtár, gyakorló iskola, Kertészeti Múzeum, tudományos ismeretterjesztés, állatkórház és játszóház fogadja az érdeklődőket. A vasúti töltés mentén, a Kismartoni út és a Vajda Péter utca közötti kertészeti telepen mintagazdaság működik és fogadja a bemutatókra érkező látogatókat és vásárlókat.

Az Újligetben a Zeneház, a Csend Háza, a Tenisztelep, a sziklakert a nagy tóval, a Tornacsarnok, a Biokultúra Háza, a szoborsétányok, az útburkolat-bemutató, az emlékfák a fő említendők. Itt van továbbá a Linné-emlékmű, a fenyőgyűjtemény az óriási mamutfenyővel. Különlegesség a másutt lebontott szobrok együttese és a temetőkben fölöslegessé vált sírjelgyűjtemény. Az egyik kerékpárkölcsönző a Kismartoni útnál található.

Az Óliget bemutatását a Nagyjátszótér játszószer-gyűjteményével kezdjük. Ez és a Mesevár érthetően állandó gyerekközönségnek örvend. Az újjáépült és kibővített Nagyvendéglő – éttermével, teraszával, klubjával rangos vendéglátó hely – útjának tengelyében álló vas Kilátótoronyból érdekes kép tárul az ide felkapaszkodó szeme elé. Gyakran és sokan keresik fel a Planetárium csillagászati bemutatóit, továbbá a hozzá fűződő szabadtéri gyakorlatokat, utóbbiakat egészíti ki az Időtorony, a Naprendszer-bemutató és a csillagászok szoborsétánya. Számottevő törzsközönséggel rendelkezik a Jurta Színház is. A rövidesen százéves Országpark egyes részei a 19 megye sajátosságaival fogadja az érdeklődőket. A Pávakert kerítése mögött szabadon járkálnak a pávák, fácánok, gyöngytyúkok, sőt a teknősök is. A válogatott stílusú épületekben működő intézmények számos látogató érdeklődését keltik fel. Ilyen a Teaház, az Olvasóház, az Újságbolt, a Rajz- és Festőház, a Bábszínház, a Tenisztelep, a kápolna, a Simor János emlékpad, a víztorony és a kerékpárkölcsönző épülete az Üllői útnál. Helyi sajátosság továbbá a mértékrendszer- és az utcabútor-bemutató, az ősmagyar áldozati hely, és csapadékos időben is sétára invitál a gerendavázas szerkezetű, hosszú, fedett sétány.

A látogató figyelmét a kert szépsége foglalja le és nem is kell sejtenie, hogy a tudatos és célszerű kerttervezés milyen hasznosságokat rejtett el a tetszetős külalak mögött. Ennek legnagyobbja a már említett, kúszónövényekkel takart kőfal, mely a rongálástól és zajtól-portól védi a parkot, egyben sajátossá teszi a Vajda Péter utcát, ami ezáltal egyetlen zöld folyosóvá vált. Különös rajta végigpillantani a vasúti hídon kialakított erkélyről.

A vízesések és a csobogók egyúttal a növényeket is öntözik

A sétányok mentén jól rögzített padok, székek, asztalok és szemétgyűjtők szolgálják a látogatók kényelmét. Aszályos éghajlatunkon gazdálkodni kell a csapadékkal, ezért a felületek alakítása lehetőleg mindenütt vízmegtartó. A park csak a szennyvizek miatt csatornázott, a csapadék, továbbá az ivókutak, csobogók és szökőkutak vize, az építmények tetejéről származó vízzel együtt a növényekhez van vezetve. Szerte a parkban, de kiváltképp a Madárvárta környékén madáreleséget termő növények vannak telepítve, az etetőkbe a közönség is hordja az eleséget, amit egyébként a helyszínen árusítanak is.

A park minden lehetséges módon önellátó. A lombot és egyéb növényi hulladékot a terjedelmes cserjecsoportokban ássák el. Gondosan kezelik a nagymennyiségű kaszálékot, és takarmányozásra használják csakúgy, mint az állatok által fogyasztott terméseket. A gombák és a külterjes gyümölcsfélék emberi táplálékot képeznek. Hasonló hasznosítású a zöldség-, fűszer-, gyógynövény- és dísznövénytermesztés és a gyümölcstermelés. Ezek előállítását mintagazdaság formájában mutatják be az érdeklődőknek. A termények a helyszíni üzemi konyhákban kerülnek felhasználásra, de kisebb tételben eladásra is jut belőlük. A sok ezer fa sok tűzifát ad, ez is a helyi épületek fűtésére fogy el.

Ahol csak lehetséges, az építményekhez bontott anyagot használtak, mert olcsó és patinával rendelkezik, ami egy kertben fontos hangulati elem. A növényzet egy része felújulásra hajlamos. Ezeket a példányokat a helyi termesztőtelepen továbbnevelve két-három évvel korábban jutnak kiültethető növényekhez. Növeli a hasznosságot a liget központi fekvése, ami a szállítást teszi olcsóvá.

A kertészet irányítása a termesztőtelep épületeiből történik, itt néhány iroda mellett munkásszállók, műhelyek, raktárak, gépszínek vannak. A jó eredmény oka a helyes egyensúly a gépi és kézi munka között. A tennivalók felét gépesítik: fűnyírás, rendfelszedés, szállítás, úttisztítás, hótakarítás, nagyobb famunkák, permetezés. Környezetvédelmi megfontolások miatt nincsenek szélezőgépek és nem nyírnak sövényt, minden további munkát kézi erővel végeznek. A kerítés védelmében az öntözőtömlők tenyészidőben a szabadban vannak, és akár éjjel-nappal működnek.

Párosítva a földművelés évszázados tapasztalatait a tudományos kutatások eredményeivel sikerült a Népligetet mintagazdasággá tenni, ahol a természet szépségeihez magától értetődően társul a gazdasági célszerűség, s e kettő együttesen teszi a főváros legnagyobb közparkját tetszetős
külalakúvá, természettudományos műhellyé és jól gazdálkodó kertészeti üzemmé.

• A Népliget
• Barangolások a Népligetben >> 1. rész
• Barangolások a Népligetben >> 2. rész
• Barangolások a Népligetben >> 3. rész
• Barangolások a Népligetben >> 4. rész

• Még több Pesti kert >>
• Még több SzeptEmber Feszt >>


• Pesti László és Kemény Henrik emléktábla
• Csipkerózsika a parkok között
• Pesti erdők
• Pesti por
• Japáncseresznye
• Klímagyilkosok
• A nem-kertészkedés általános elmélete

• Laci bácsi ligete >> Mozicikk
• Pesti László kézzel rajzolt térképe a mai Népligetről
• Pesti László kézzel rajzolt térkép-utópiája a 2068-ban 200 éves Népligetről >> nagy felbontásban
• Pesti László emléktáblája
• Kemény Henrik emléktáblája

Hozzászólások (2)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése