Szent Korona hologram és fotókiállítás |
2010. február 8. és 28. között a budapesti Duna-palotában láthatók a magyar királyi koronáról készült 3 dimenziós képek és egy különleges eljárással készült fotókból álló kiállítás. A HOLOGRÁFIA háromdimenziós képrögzítési és képrekonstruálási eljárás. A hologram előtt mozogva a tárgynak más-más nézetét látjuk éppúgy, mint a valóságban. A koronáról készített hologrammal a kiállítók Gábor Dénes fizikus előtt is tisztelegtek, aki a holografikus módszer feltalálásáért kapott Nobel-díjat 1971-ben. A HOLOGRAM Mindegyik hologram már önmagában is térbelileg jeleníti meg a korona megfelelő oldalnézetét. A koronáról készített négy hologramot azonban speciális módon, akváriumszerűen összeépítve állították ki, s így az valóban a lehető legteljesebb – a körbejárható – térbeliség érzetét kelti.
A KORONA HOLOGRAMJA
A FOTÓK A kiállításon megtekinthetők a Szelényi Károly fotóművész által készített korona-, palást- és jogarfotók is. A fotók különleges eljárással készültek. Az arany színe valóságosan is arany kicsapódással lett előállítva, ezért láthatunk a valóságnak megfelelő színeket a képeken. Szelényi Károly fotóművész 1943-ban született Budapesten. 1965-től a Corvin Kiadónál műtárgyakat fényképez. 1973-tól az Iparművészeti Főiskola tanársegéde. 1986-tól a Kossuth Nyomda művészeti tanácsadója. 1990-től a Magyar Képek Kiadói Kft. fotóarchívumának vezetője. Szelényi fotóit Magyarországon kívül bemutatták az Egyesült Államokban, Németországban, Olaszországban, Indiában, Izraelben, Ausztriában, Romániában és Franciaországban. Könyveiért számos magyarországi és külföldi díjat kapott. Több alkalommal elnyerte “Az év legjobb fotóillusztrációja” díját. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Érdemkeresztje, 1995-ben a Veszprém megye Érdemrendje, 1998-ban Veszprém város Gizella-díja kitüntetést, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta.
A kiállítás belépőjegy nélkül látogatható 2010. február 28-ig.
A Szent Korona
Az alsó és a felső rész stílusa, és ötvöstechnikai megoldásai lényegesen különböznek. A felső részt filigrán díszíti, az ékkövek (gyöngy és almandin) váltakozva, foglalatban sorakoznak; a foglalókereteket ráhajtogatták a zománclemezekre, a lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették, a zománcképek a keretfoglalatok belső vájatába illeszkednek és nem borítja teljes felületüket zománc. Végül a görög koronán az oromdíszeket és az abroncs peremét azonos gyöngyözött aranydrót keretezi. Ennek megmunkálása különbözik a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött dróttól. Tehát nem kétséges, hogy a Szent Koronát két (fő) részből állították össze. A korona természetesen jelen formájában egységes tárgy – de csak attól kezdve, amikor a különféle korú és különféle műhelyekben készült darabokat egységes jelvénnyé szerelték össze. Dr. Tóth Endre Cikkajánló
E-mailben elküldöm
Olvasta: 7036 Hozzászólások (0)
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...