Pesti Zsibongó

2017. június 23. péntek
Szövegméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap arrow KÖZ-tér arrow Pesti kertek arrow Barangolások a Népligetben >> 2. rész
Barangolások a Népligetben >> 2. rész
Írta: Bogdán Éva   
Zuzmók és mókusok
Faültetéssel kezdtük a programot a Víztorony tövénél. A Népliget három szép, fiatal kőrisfával gazdagodott a 2010-es SzeptEmber Feszt alkalmából. Utána Pesti László kertész tartott „idegenvezetést” a parkban. Ugyan ki hitte volna, hogy ennyi növényritkaság él itt, a nagyváros közepén? Az olvasók most részben bepótolhatják, amit elmulasztottak azon a szeptember 4-i szombaton. Tehát kövessük Laci bácsit a Ligetbe.
Három fiatal kőrisfával gazdagodott a liget a 2010-es SzeptEmber Feszten
Az új kőrisek a víztoronynál

Neki tényleg ez az élete – a Népliget, a benne élő növények és az idelátogató emberek. Laci bácsi nyugdíjasként is minden áldott munkanapon megjelenik a volt munkahelyén, és „társadalmi munkában” ápolja a parkot. Én a ritkaságokat gondozom, azt vállaltam önként – mondja, és máris kezdi az „idegenvezetést”. Hajlott hátán a hátizsákjával határozott léptekkel vág át a ligeten. Szinte minden növényről van egy-két szakszerű mondata.

A volt Jurta színház közelében álló hatalmas vasfáról hosszasabban beszél. Az öreg fát a háború is megviselte. 15 évvel ezelőtt kellett eltávolítani a koronáját, mert kiderült, hogy a belseje már kikorhadt. Két vasabronccsal lett körbefogva, amelyeket úgy benőtt, hogy ki kellett váltani drótkötelekkel, mert már akadályozták a létét. De még mindig zöldellt, amíg a 2006. augusztus 20-ai gyilkos vihar meg nem tépázta. A törzse még most is a legnagyobbak közé tartozik.

– És itt vannak a gyermekei – mutatja Laci bácsi a magoncokból kinőtt fákat meg a vasfa-bokrok kétszeresen szárnyalt leveleit. – Egy levél erre, egy arra, a pillangósvirágúak családjába tartozik. A súlya miatt kapta a vasfa nevet, mert feltételezték, hogy a fajsúlya nehezebb az egynél. Én megpróbáltam vízbe téve, majdnem elsüllyedt, de azért még fa. Ha már itt tartunk, akkor a hazai tölgyfák között akad, amelyik valóban elsüllyed a vízben. A legnehezebb a dél-amerikai violafa, amelynek a fajsúlya 1,2. Abból nem érdemes hajót készíteni.

 

Facsemeték
A magoncok az ún. Pihenő-táblába kerülnek a Ligetben
Pesti Laci bácsi vezeti a palántázók menetét

A fiatal kőrisek szakszerű ültetéssel kerültek a Víztorony tövébe. – Az ilyen 5-6 éves előnevelt fák edényben érkeznek. Minden évszakban lehet így ültetni, a gyökérzet nem sérül.

Ám a lelkes amatőrök által elültetett platánhajtásokat látva csak elnézően mosolyog Laci bácsi. – A platánokat húsz méternél közelebb nem szabadna ültetni egymástól. Ez nem erdészet, ahol a fakitermelés a lényeg. A magassága 25 méter, a terjedelme is megközelíti ezt. A növénytelepítéseknél általában az egyik legnagyobb hiba a túlzsúfolás. Magoncról, részben suháncból telepítenek, de jóval többet a kelleténél. Valamennyi persze mindig megmarad.

Hányféle fa van itt, a Népligetben?
– A húsz évvel ezelőtti összeszámláláskor 545 fajta fa és lombos cserje volt.
Ma is ültetnek?
– Persze, ültetünk újakat, részben a vállalat gondoskodik, részben mi szerzünk be érdekesebb növényeket, és azokat gondozzuk is. Azután emlékfákat is telepítünk. Például a népligeti baráti kör 50 éves évfordulójára és a Városvédő Egyesület 25. évfordulójára egy-egy libanoni tölgyet ültettünk. Ilyen fa itt korábban még nem volt.

 

A legöregebb fák
A Népliget legöregebb fája, az 1855-ben ültetett 'egylevelű akác'
A park legöregebb fája, az 1855-ben ültetett 'egylevelű akác'

A Planetárium felé haladva a Hell Miksa sétányon, Laci bácsi megmutatja a liget legöregebb fáját. A vasabronccsal körbefogott, kitömött belsejű öreg törzsből néhány zöldellő ág nyúlik már csak a magasba. De a fa él. Fajtáját illetően egylevelű akác, ami azt jelenti, hogy a megszokottal ellentétben hat-nyolc kis oldallevélkéje van, és a csúcslevélkéje sokkalta nagyobb a többinél. Ezért látszik „egylevelűnek”. A magjából ugyancsak egylevelű akác nő. Ez a példány még az 1855-ös legelső telepítésből származik, abból, amelyet a futóhomok megkötésére szántak.

Tizenhárom évvel később Ilenczfalvy Sárkány József városi tanácsos már az itteni faiskola parkká való átalakítására tett javaslatot, de az elképzelése csak huszonöt év késéssel valósult meg. Mindenesetre a parkról szóló döntés emlékét egy 170 centis kőgúla őrzi, márvány felirattal. – Sárkány József az 1848-as szabadságharcban őrnagyi rangot ért el, sírja az Újköztemető jobb oldali kriptasorában van – mondja Laci bácsi.

Az igazi parkosítás végül csak a Víztorony 1892-es megépítését követően kezdődhetett el az Üllő út és a Simor utca (a mai Vajda Péter utca) közötti Óliget területén. Így nézve a Népliget nincs százhúsz éves sem, amelyből közel negyven éve már Pesti László gondozza. Ezért is félti és óvja minden fáját, amelyek szinte személyes ismerősei.

A Laci bácsi öntötte útmutató az egylevelű akáchoz, a Népliget legöregebb fájához

Mennyi idősek a legöregebb fák?
– Meghaladják a száz évet. Platánok, tölgyek. A nyárak már pusztulóban vannak, de azért vannak százéves nyárfák is.. Az Újliget épp száz éves, 1910-ben csatolták a Népligethez. Az akkori telepítés első fáiból még vannak példányok.

 

Ritkaságok
Mókus Fodor Pál felvételén (Panoramio)

A fesztivál kicsit megriasztja a kertészt. Félti a növényeit a rongálástól. A sátrak között elbizonytalanodik: Hogyan tudunk itt most átmenni? A réteken azonban már sebes léptekkel vág át. Ez az ő világa. Látszik rajta, hogy naponta kilométereket tesz meg még ma is. Időnként csak kapkodom a fejem, ahogy menet közben szabatos mondatok kíséretében mutogatja a növényeit:

– Egybibés galagonya. Kínai tüskés sárgafa – a vágás felületének a színéről nevezték el, a rutafélék családjába tartozik. Ez itt a lepényfa, hibás néven Krisztus tövisének is szokták nevezni, de ez nem igaz, mert nem a Szentföldről, hanem Észak-Amerikából származik. Koronaakácnak is mondják, hivatalosan meg a termésének a formájáról kapta nevét, ezért lepényfa. Vadtakarmánynak nagyon jók ezek a lepények.

– Ez a hemlokfenyő. A mérsékelt égövi fenyők közül ez nőhet a legmagasabbra. Hazájában, Észak-Amerikában már találtak 110 méter magas példányt is.

– Ez nem fenyő, hanem tiszafa, nálunk őshonos. Szentgál környékén van Közép-Európa legnagyobb tiszafása. Itt meg az Alföldön is honos boróka. Ez a fehér nyárfának a tornyos növésű változata.

– Az amuri parásfa (phellodendron amurense) Amur környékéről, a távol-keletről származik. Hasonlít a parafára. Tessék megnyomkodni, olyan rugalmas, mint egy autógumi. Persze ebből nem lehet olyan igazi dugót készíteni, mint az igazi parafából. Ezek meg a kis zuzmók, amik jelzik, hogy itt jó a levegő.

Itt? A főutak közelében? – kérdem csodálkozva.
Hát ha már a zuzmónak se hiszünk, akkor kinek higgyünk? – kérdez vissza fanyar humorával a kertész.
Népligeti mókus (Fodor Pál felvétele)

Az Országparkban bandukolva megmutatja az észak-amerikai szitka fenyőket. Nemigen látok különbséget az előző fenyőkhöz képest. – Tényleg hasonlítanak egymásra. Nagyon vigyázni kell, hogy mit mond az ember – jegyzi meg Laci bácsi. – Itt magas kőrisek állnak, ezek meg virágos kőrisek, amelyek kisebbek maradnak, de jó nagy virágaik vannak. Ez itt juhar, régebben fasori fa volt. Utcai fának már nem használják, mert a fája törékeny, de parkban nagyon jó. Jól szaporodik, nagyra nő, ez is meghaladja a 25 métert.

– Egy ritkaság: ez a kínai boróka oszlopnövésű változata, nagyon szép példány. Nyitvatermőkből 480-500 ismert a világban (botanikustól függ, hogy önállónak vagy változatnak tekintik). Ennek a szegény tujának viszont levágták a tetejét, és eladták.

– Na kérem, háromerű juharfa, acer burgerianum. A dendrológiai alapítványtól kaptuk, ebből még nagyon kevés van mindenfelé. Itt meg egy erdélyi berkenye. Erdélyben fedezte fel egy botanikus, a levélforma a jellegzetessége.

– Ez meg a kaukázusi ostorfa, a magját 1980-ban a Városligetben szedtem a közlekedési múzeum mellett, és ez idő alatt ekkorát nőtt. Rokona a jóval nagyobb levelű nyugati ostorfának, amiből rengeteg van. Nehéz megmagyarázni, hogy ez miért ritka, azon múlik, hogy a faiskolák miből mennyit szaporítanak. A harmadik fajta a déli ostorfa, amely a Balkánról származik, és érdes, keskeny levelei vannak. Várostűrő növény, a termése fontos eleség télen a madaraknak. Amikor az északról jövő csonttollúak és fenyőrigók érkeznek, mint az eső, úgy hullik a magja fákról.

– No kérem, itt állunk az >> igazi ecetfa előtt – mondja Laci bácsi szinte tisztelettel meghajolva egy szép kis fácska előtt. – A köznyelvben a bálványfát nevezik ecetfának. Ezért helyesebb, ha azt mondjuk, hogy torzsás szömörce, mert ez a másik neve az igazi ecetfának, és ezt legalább nem lehet összekeverni. A köznyelvben semmi következménnyel nem jár, de amikor arról van szó, hogy kivágjuk vagy sem, akkor már nem mindegy. A bálványfa egy tolakodó faj, ezért vele együtt az igazi ecetfát is kiirtják, pedig ez nem tolakodó, sőt ritkaság. Rokona a kúszó ecetfa, talán az erdőtelki arborétumban még most is van belőle.

 

Favédelem a gyakorlatban
A cserfa levele a hagyományos magyar címer egyik eleme
A fiatal csertölgy már túlnőtte a tüskés védőbokrot

Növendékfákat nézegetünk itt is, ott is. Nagyobb bokrok árnyékában növekednek a fácskák. A vandálok ugyanis lehetőleg minden fiatal fát letördelnek, ez a szórakozásuk.

– Fekete dió, ez is Amerikából származik, a lombos fák közül éghajlatunkon ez nő a legmagasabbra, már találtak 50 méter magas példányt. Ez már megmarad. Julia borbolya a védőnövény fölötte. Lehetőleg ilyen tüskéset kell föléje ültetni, ez megvédi a töréstől-zúzástól.

Egy őszibarack-forma fácskára mutatok. Ezt is bokor védi. – Ez a mézesfa. Kínából származik, és japán pajzstetű van rajta. Ha egyedül volna, már kicibálták volna. Majd túlnövi a bokrot, és fa lesz belőle.

A komlógyertyán védelme alatt biztonságban növekszik a ritka gingkó (más néven páfrányfenyő). Egymást is védik a vandáloktól.

– Ezt a kis diófát is letörték. de ha túlnövi a kínai tüskés sárgafa a bokrot, akkor újra nagy lesz. A bokor védi a damilos fűnyírógépek ellen is, mert ha ezek lehántják a növény kérgét, akkor elpusztul a fa.

– Itt ez a csertölgy egy picike fa volt, ma szép, 4 méter magas, meghaladja a fölébe ültetett bokrot. A cserfa levele a hagyományos magyar címer egyik eleme, egyik oldalon babér, a másikon csertölgylevél. Régen az erő kifejezésére ezt használták, erős, mint a cserfa.

– Íme a növényvédelem sikeres működése: az egyik különlegességünk az imafüzérfa (melia azedarach). A védőnövény már jóval előbb itt volt: egy kínai tüskés sárgafa, a termését állítólag borspótlónak lehet használni, mert csípős íze van. Jól elrejti az imafüzérfát, amely ritkaságnak számít. A mamája a kertészeti egyetem arborétumában áll, a termése hasonlít a rózsafüzérhez.

 

Ehető ritkaságok
A Népliget ehető ritkaságaiból: japán szárnyasdiófa
Japán szárnyasdiófa - a szárnyasdiófélék ázsiai családjának tagja. Az apró diószemek lecsüngő termésfürtökben júniusban-júliusban érnek

Eltávolodva a nyüzsgéstől, hirtelen egy mókust pillantunk meg. Ő is észre vesz bennünket, és bújócskázni kezd. A mókus itt nem ritkaság. – Régebben nyulak, fácánok is voltak. Újabban viszont már a sünök is megfogyatkoztak, mert sok a kutya, amely ugyebár természetes ellensége a sünnek.

Megyünk tovább. Díszalmafák következnek. – A díszgyümölcsfák azért jók itt a parkban, mert a madaraknak téli táplálékot adnak. Az a kúszónövény, amely felmászik a pergolára, az a ligeti szőlő (vitis silvestris). Egyes vélemények szerint az étkezési szőlő ebből fejlődött ki. Ugye már négyezer éve is hamisították a bort, tehát ennek a kettéválásnak még régebben kellett történnie. A madarak szeretik az apró feketés bogyótermését, nem mérgező.

– Ez a nagy cserje a viburnum lantana, az ostorménbangita. Nagy tömegben látható az erdőkben. Régen ostornyelet készítettek belőle. Szép nagy cserje. Ez meg itt a fehér libatop. Ínséges időkben zöldségnövényként szerepelt, mikor még az emberek nem voltak annyira elkényeztetve, mint ma.

– Íme egy különlegesség: a japán szárnyasdió. Ez az egyetlen példányunk van, máshol sem gyakran fordul elő. Az erdőtelki arborétumtól kaptuk, amely tíz évig a Fővárosi kertészet kezelésében volt. Egy alkalommal Tarjányi Ferenc barátommal lementünk felmérni az arborétum növényállományát Novák Károly arborétumvezetővel. Akkor több növényt is kaptunk ezzel a szárnyas dióval együtt.

– Ez a virginiai datolyaszilva. Rokona az ébenfának, de nem fekete, és nem lehet olyan értelemben feldolgozni. A termése cseresznye nagyságú, barna bogyó egy-két maggal. Amikor a dér megcsípte, akkor fogyasztható, összehúzó hatású. Ez a fa jóval nagyobb lenne, de nagyon az út mellett van, és úgy látszik, hogy valakinek az útjában van, mert mindig visszatöri. Most ilyen bokor alakban él.

– Ez a bokor a homoktövis. Néhány éve már termesztik is, mert a termése magas C-vitamin tartalmú.
A Népliget ehető ritkaságaiból: a papíreperfa
Papíreperfa - a kérgéből készültek az első papírok Kínában

– A papírfánál vagyunk. Ennek az az érdekessége, hogy Kínában ennek a kérgéből készítették az első papírokat. Közeli rokona a közismert eperfának. A termése, virága ehető, fogyasztható, kellemes édes íze van. Sajnos a japán pajzstetű is kedveli, a nedvében lévő kevéske cukor miatt. Ezért sűrűn be van rakodva tetűvel. A kéregszerkezete teszi alkalmassá papírgyártásra. Manapság más puhafából, főleg nyárfából készítik a legtöbb papírt.

– Ez meg a molyhos dió, a hajtásvége molyhos. Ehető dió.

Itt a parkban ki szedi le a diót, mogyorót? – kérdezem.
– A mókus. Érdekes, hogy az eperfa termését, a cseresznyét, a szilvát is nyugodtan le lehetne szedni. De még a hársvirágot sem szedik manapság. Nagyon el vannak kényelmesedve az emberek. Talán félnek is, hogy biztosan piszkos, tele van füstgázokkal meg fertőzéssel. Jobban bíznak a gyári csomagolásban.

Pedig arról sem tudjuk, hogy hol szedték. Közben arra gondolok, hogy hány szegény ember van, akik idejöhetnének egy kis vitaminpótlásért. Bár lehet, hogy ezzel szabálysértést követnének el. Mert a fővárosban nem úgy van, mint néhány más önkormányzat területén, ahol a közparkban lévő gyümölcsfák gyümölcse hivatalosan mindenkié. A gyümölcse – és nem a törzse, meg az ága. Mert ez a nagy különbség!


És a séta folytatódik...
Népligeti mókusbújócska...

Olvasta: 7201
Hozzászólások (2)Add Comment
mokuci
Írta: mommo, 2011.09.05. 23:09
ilyen édi kis mókusok vannak a Népligetben? hát hova bújtak szegények szombaton akkora volt a lárma meg a tömeg. ugye hétköznap se lehet megnézni őket mert akkor ki mer kimenni a népligetbe!! lehet mégis megprobálom
Láttam
Írta: ma6ma, 2012.05.23. 17:21
Direkt a mókusok miatt mentem ki. Már rég terveztem, gondoltam, hogy hétköznap délelőtt kell menni, mikor nyugalom van. Eddig nem értem rá, de most sikerült, és szerencsém volt. Egy kis mókust lefüleltem és le is fotóztam. Nagyon félénk volt sajnos, hamar kereket oldott.

Szólj hozzá Te is!
kisebb | nagyobb szövegmező

busy
 
< Előző cikk   Következő cikk >
Ajánló

Találkozás a Népliget örökös főkertészével

Filmséta Pesti Laci bácsival a Népligetben
E hangulatos rövidfilmen Pesti Lászlóval, a Népliget legendássá vált nyugdíjas kertészével járjuk be a legnagyobb pesti parkot. A háttérben zajló 2010-es SzeptEmber Fesztre is bekukkantunk - épp csak az íze kedvéért. No meg azért is, hogy elültessünk néhány fát a Ligetben. Száz százalék Pesti Laci bácsi 20 percben... Mozicikkünkben minderről >> bővebben...

Legfrissebb hozzászólások >>

Napjaid gyümölcse
Érdekes. Eddig ebből az általános nézőpontból még nem tekintettem Bellow-ra. Mindig inkább ...
Az Állami lakótelep
Hát nem is értem,hogy miért csak most kerestem rá! Ott születtem,és talán az utolsók közöt...
Alábecsült kincsünk: a pesti Dagály fürdő
Gratulálok! Remek összeállítás, klassz képek.
Savanyú káposztából - változatosan
Vendégvárónak is kitűnő! Mi eleve imádjuk a savanyú káposztás palacsintát, amelynek a töl...
Az Állami lakótelep
99/4 ben laktam 1956 ig. Nagyapam (Simonffy Andras) ott lakot az elso napoktol. Sajnalom hogy lebont...
Kísértet járja be Európát
Valóban ilyen nagyszerű dolgok kiagyalására jött létre ez a nagy "ejrópai" álom? Nyilván ez...
Kísértet járja be Európát
És bizony a szabályozás (most éppen süti tárgyában) megint az Európai Unió jól fizetett hi...
Alábecsült kincsünk: a pesti Dagály fürdő
Azt hiszem a Dagály strand az emberi kapzsiság áldozata lett ,remélem hamarosan vissza szerzi a ...
Támogatom a Pezsit >>
PayPal számlán keresztül
PayPal - a biztonságos és egyszerű módja az online fizetésnek!
Amennyiben cikkeink, vagy akár csak egyetlen anyagunk is tetszett, az hasznosnak bizonyult, örömöd lelted benne, vagy egyszerűen csak értékazonosságot érzel lapunk szellemiségével, és valamilyen szimbolikus, de anyagai értelemben vett módon szeretnéd támogatni a kiadvány megmaradását, az ilyen fajta közlésformák kiteljesedését, akkor megteheted ezt egyszerűen és biztonságosan, a PayPal globális internetes banknál létesített "Pesti Zsibongó támogatói számla" javára, a PayPal biztonságos fizetőkapuja segítségével, tranzakciós költségektől mentesen.
Bankkártyával is!
Ha nem rendelkezel PayPal számlával és nem is szeretnél nyitni, de támogatnád a Pezsit, akkor ugyancsak a PayPal biztonságos felületén >> PPal számla nélkül is utalhatsz bankkártyával.

Kapcsolódó cikkek

Mozilla Firefox

Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!

Ajánlott böngészőnk - kattints a képre és töltsd le...

A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...

Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!

Pezsi blogger kamera >>

Kattints a képekre!

Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...

Exkluzív

Billy Cobham >>
Kattints a képekre!
Nagyításhoz kattints a képre! Nagyításhoz kattints a képre!

Pesti kertek

Találkozás Pesti Lászlóval, a Népliget örökös főkertészével...

Pesti László írásai

Az első sorozat >>
Kattints a képekre!

Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...

Képforgó

Brosnan-nagy.jpg