Pesti Zsibongó

A cím mindjárt egy szokatlan fogalompárosítás. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter farmakológus-agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a tudomány erkölcsi vonatkozásait boncolgatva különös figyelmet szentel az anyanyelv fontosságának. Nobel-díjas tudósainkra emlékeztet, akik a világ bármely tájára kerülve mindvégig magyarul tanultak és gondolkodtak. A magyar nyelv kifejezetten alkalmas arra, hogy a gondolatainkat tömören, gyorsírásszerűen, összetetten fejezzük ki. A jó iskolarendszer mellett ez a gyors gondolkodásmód is segítheti a tudományos eredmények elérését.

Persze nem ülhetünk a babérokon a nyelvünkkel, mert a tudományt művelni is kell. Egyrészt ez alapozza meg a szellemi tőke működőképességét egy országban (ahogyan Széchenyi István mondta: „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”), másrészt a tudomány művelése tartja fenn az innovációs láncot. Magyarországnak pont az volt a múltban az egyik legnagyobb baja, hogy a hazai felfedezések nem hasznosultak a gyakorlatban. Ahogyan például Jedlik Ányos felfedezése sem – ő egyszerűen leírta a dinamó-elvet, Siemens viszont Bécsben megvalósította. Végül pedig a tudomány biztosítja az oktatás magas színvonalát. Ezért is üdvözölte a professzor olyannyira az óbudaiak (a Szent Margit Rendelőintézet és a San Marco Alapítvány) szabadegyetemét, amelyet a 180 részes televíziós ismeretterjesztő sorozat, a Mindentudás Egyeteme folytatásának tekint.

Egy másik agykutató, Prof. Dr. Freund Tamás egészen más megközelítésből, az idegsejthálózatok szintjén közelít a tudáshoz. A laikus számára is érthető magyarázatot ad az agyunkban lévő memórianyomok keletkezésének izgalmas jelenségeire, valamint ezeknek a nyomoknak a tanuláshoz szükséges hatékony és kreatív előhívására. Az agykéreg alatti belső világ szállítja az érzelmi és motivációs impulzusokat, és testünk általános fiziológiás állapotáról ad információkat. Ezekhez azonban szervesen hozzátartozik az emberiség több ezer éves kulturális öröksége, amely viszont már tanult és agykérgi szinten tárolt információként jelenik meg.. A hatékony tanulás kulcsa a belső világ impulzusainak társítása a külvilági információ-csomagokkal a tárolási folyamatok során. Az előadás az idegsejtektől az agyban megjelenített belső világ működésén keresztül izgalmas társadalmi, kulturális, erkölcsi kérdések tárgyalásáig jut el.

Kábítószer pápai áldással: a XIII. Leo pápa által aranyéremmel kitüntetett Mariani-bort 1863-tól kezdve gyártották bordói vörösborból és koka-cserjéből. A Viktória angol királynő által is kedvelt ital a kokainhoz hasonló alkotórészt (etilészter) tartalmazott

Topolánszky Ákos lelkész-szociológus egy ismeretlen ismerőssel, a kábítószerrel szembesíti az olvasót. A kétarcú szer egyszerre áldás és átok volt az emberiség egész története során. Gondoljunk csak a különböző opiát-, kokain- és kannabisztartalmú gyógyszerekre, amelyekkel számos betegséget kezeltek vagy gyógyítottak a krónikus köhögés csillapításától kezdve a fogfájásig bezárólag. Ha csak az európai kultúrkörben tájékozódunk, rögtön látjuk, hogy ide tartoznak a gyógynövényekben található herbáldrogok is, amelyek a népi és természetes gyógyászat magától értetődő segédanyagai voltak.

Csakhogy magának a „drog” szónak a jelentése sem egyértelmű. Gyógyszerészeti szempontból ugyanis hatóanyagot jelent, míg kultúrtörténetileg nézve csak azokat a szereket soroljuk ide, amelyek kábulatot okoznak. Jogilag viszont pszichoaktív szerekről helyesebb beszélni, amelyeknek a használatát különböző nemzetközi egyezmények szabályozzák.

A szociológiai vizsgálatokkal alátámasztott előadás a mai magyar társadalomban meglévő ellentmondásokra világít rá. Egyrészt egyoldalú elutasítás és irreális veszélyképzetek uralkodnak az illegális drogokkal kapcsolatban, miközben a legális szerekkel – az alkohollal és a nikotinnal – szemben túlságosan is engedékenyek vagyunk. Holott az ún. „elkerülhető haláleseteknek” mindössze 0,2 százaléka írható a kábítószer-fogyasztás számlájára, miközben 60 százalékért a dohányzás, mintegy 20 százalékért pedig az alkoholfogyasztás a felelős. Sajnos ugyanezen a hamis képen alapulva az orvosi kezelés is tévutakon jár.

Dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója egy mindenkit nyomasztó probléma, a daganatos betegségek leküzdésének lehetséges stratégiáit foglalja össze. Miközben az orvostudomány számos területe látványos eredményekkel büszkélkedhet, az onkológia eredményessége nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon elmaradt a várakozásoktól. Ezért is hirdetett a WHO globális küzdelmet a rák ellen, és kérte fel a világ kultúrországait, hogy mindegyik dolgozza ki a saját nemzeti rákellenes stratégiáját, és nevezze meg a kitörési pontokat. Az biztos, hogy a diagnózis felállítása ma ugyanúgy csapatmunkává vált, mint maga a gyógyítás és annak ellenőrzése. A professzor az egységes ellátórendszer fontossága és az onkológiai szakma teljes spektrumát átölelő rákcentrumok létjogosultsága mellett érvel.

Évszázados félelem – a spanyolnáthától napjainkig

Valószínű, hogy az influenza vírusa már az emberiség előtt jelen volt a Földön, és az állatvilágban okozott megbetegedéseket. Mára az influenzával úgy-ahogy megtanultunk együtt élni, de az újabban menetrendszerűen megjelenő, változó elnevezésű világjárványokkal már nem tudunk mit kezdeni. Dr. Ócsai Lajos epidemiológus, az ÁNTSZ Járványügyi főosztályának vezetője előadásában az influenzajárványokkal kapcsolatos tévhiteket próbálja eloszlatni. Megismertet a vírusok viselkedésével, a pandémia, azaz a világjárvány kialakulásának törvényszerűségeivel, és az ellene való védekezés lehetőségeivel. Röviden elmagyarázza, hogyan készül az oltóanyag, és azt is, hogy miért ne higgyünk az áltudományos bulvárhíreknek.

Középkori konyha tűzhellyel - egy augsburgi kiadványból

E súlyos témák után mintegy felüdülésül Henter Izabella dietetikus egy gasztronómiai időutazásra hívja az olvasót az őskortól napjainkig. A manapság divatos paleodiétákat látva különösen érdekes összehasonlítani az őskori étrendet a maival. Az előadásból kiderül, hogy a fehérjefogyasztás magasabb volt, míg a szénhidrátbevitel alacsonyabb, mint ma. A zsírbevitel kb. azonos, viszont az ősember a növényi olajokból, illetve a halak, tengeri állatok zsírjából jobb minőségű zsírsavakhoz jutott, mint mi. Sőt a rostok és az antioxidánsok is bőségesebben voltak jelen a táplálkozásukban a gyűjtögetett, frissen szedett növényekből, bogyókból. Ezzel szemben nekünk a sóbevitelünk lett magas – túlságosan is.

A táplálkozástörténetet nyomon követve azt látjuk, hogy valahol az osztálytársadalmak megjelenésétől kezdve nemcsak az emberiség nagyobbik része szegényedett el, hanem vele a táplálkozása is, miközben a másik véglet, a tehetősek gasztronómiai tobzódása is végigkíséri a történelmet. A mi kultúrkörünkben az utóbbi száz évben bekövetkezett drasztikus életmódváltás idézte elő a legnagyobb fordulatot a táplálkozásban. Az előadás meglepő tanulsága, hogy a huszonegyedik század elején nem minden szempontból élünk jobban, mint az ősember tette. Összességében változatosabb volt az őskorban élt emberek étrendje, mint a miénk, ráadásul jóval többet mozogtak nálunk. A számítógépek előtt gubbasztva emiatt vesszük fel lassacskán az előember görnyedt testtartását. De ez már egy másik történet.

A könyv kapható:
a Püski Kiadó könyvesboltjában (Budapest, I. ker., Krisztina krt. 26., Tel: 375-7763, 214-3905),
a Szent Margit Rendelőintézetben, a földszinti könyvárusnál (Budapest, III. ker., Vörösvári út 88–96.),
valamint az óbudai San Marco Szabadegyetem rendezvényein.
Ára: 1500 Ft

• ÉRTETEK - 1. kötet
• ÉRTETEK - 2. kötet
• Testi-lelki kezelés
• Gepárdbébik
• Tudomány és istenhit
• Meddig bírja a bőrünk?
• Bioetika és költség/haszon az egészségügyben

Könyvek a Pezsin

• Az egészségolimpia szakácskönyve
• Frank Júlia Óriás szakácskönyve
• A bor csodája
• Bókay Árpád memoárja
• A megtévesztés lélektana
• Magyar hanglemeztörténet
• A világvége illemtana
• Rovott múltunk emléktára

Hozzászólások (1)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése