Pesti Zsibongó

Női abszurd

Humorban a pasik verhetetlennek érzik magukat (meg persze egy csomó más dologban is). A nőkön inkább viccelődni szoktak. Humorista nővel elvétve lehet csak találkozni, ezért sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a L'art pour l'art Társulat jeleneteinek többségét – beleértve a Besenyő család legtöbb szóviccét is – Szászi Móni írja.

Egy okos nő, aki a színpadon időnként korlátolt agyműködésű, túlsminkelt nőstények képében nagyítja abszurddá a "második nemhez" tapadó negatív sztereotípiákat. És egy füst alatt a női gyengéket is képes pellengérre állítani. De legyünk igazságosak, Móni az általa megírt hímnemű egyedekkel sem könyörületesebb.

– Akkor most melyik nemen tudsz jobban poénkodni? – kérdezem tőle.

– Bármelyik nemen, és bármelyik lényen, amelyik vicces – az állatokat is beleértve. Meg önmagamon, persze! (nevet)

–Vannak-e vesszőparipáid? Olyan jelenségek, amelyeket szívesen figurázol ki? – kérdezem, és kapom is a stílszerű választ:

– Az írásjeleket rosszul használó lovak a vesszőparipáim. A tréfát félretéve; nem nagy dolgokról szoktam írni, csak apró, emberi csetlés-botlásokról. Olyasmikről, amik valamennyiünkkel megtörténnek; ettől annyira ismerősek, ettől viccesek.

Tényleg. Azon tudunk igazán nevetni, amit igazán ismerünk. Sőt, ha továbbgondoljuk a dolgot, akkor a humor csúcsa az önirónia. Nagy elődöket vélek felfedezni a háttérben, ezért meg is kérdezem Mónitól:

– Milyen olvasmányélményeid voltak meghatározók számodra kezdőként és most?

– Örök kedvenceim: Örkény István, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kurt Vonnegut, Gerald Durrell, Virginia Woolf, Márquez, Shakespeare, és még nagyon sokan mások. Ha valaki „rám-hatást” vél fölfedezni bármelyikükkel kapcsolatban, azt óriási megtiszteltetésnek veszem. (nevet)

– De vajon hogyan lesz a humorista? Pláne egy visszahúzódó lányból... És miképp kerültél a társulathoz?

– Nem vagyok humorista, csak játszom a L’art pour l’art Társulatban. (nevet) Úgy kerültem bele a dologba, hogy először bábokat készítettem nekik, aztán poénokat, jeleneteket, tévéműsorokat. Végül szinte adta magát, hogy belépjek a Társulatba.

– Jó, hát te vagy a Társulatban A NŐ. Minden vonatkozásban. Jól is mutatsz a színpadon, de valószínűleg nem csak ezért vagy tagja a társulatnak. Az előadásaitok kollektív agyszülemények, de te biztosan tudod, hogy főleg mivel járulsz hozzá a végeredményhez.

– Sok jelenet megírásával. Meg a barna hajzuhatagommal. (nevet)

Móni a kertekben van otthon

– Ahogy hallom, te ismered a legjobban a L`art pour l`art-nál a figurákat. Mondd, pontosan milyen rokoni viszonyban van az öregúr a Besenyő családdal? És főleg, hogy a legújabb előadásotokban miért nem jelennek meg együtt mind a négyen? Csak nem veszett össze Margit végleg a Besenyő Pista bácsival?

– Nem ismerem jobban a figurákat, mint a „gazdaszervezetük”, csak mindegyiknek tudok vicceseket írni. Már a család születésénél ott bábáskodtam, hát persze hogy mindent tudok a „kis drágáimról”. (nevet)

Anti bácsi állítólag Besenyő úr vagy Margit apja, bár valószínűbb, hogy egyiké sem. A származását tekintve több történet is kering róla a Társulatban. Elképzelhető például, hogy Margit talált egy kutyát, hazavitte, s csak otthon derült ki, hogy a kutyapóráz másik végén egy bácsi van…

Az előző előadásunkban (Két férfi, egy nő meg egy férfi) együtt játszottak a figurák, sőt finálé-dalra is fakadtak. A mostani estben külön utakon járnak. Margit és Besenyő Pista bácsi nem vesztek össze; ők sosem voltak jóban. (nevet)

– Hát a Boborján hogy született? Ugye a könyvet együtt írtátok a Robival. Mint Ilf és Petrov, vagy valami speciális munkamegosztásban?

– Boborján Dolák-Saly Robi figurája. Na jó, lehet, hogy a kutyák segítettek neki. (nevet) A könyv első részét Robi írta (kivéve azokat a jeleneteket, amelyeket közösen szereztünk), a második rész az én művem. Nekem segítettek a kutyák! (nevet)

– Keveset lehet tudni rólad, ami lehet, hogy a média hibája. De te sem vagy valami könnyen megközelíthető. Legalábbis kevésbé vagy extrovertált, mint általában a színpadi emberek. Úgyhogy áruld el, mit csinálsz a legszívesebben a Társulaton kívül.

– Igen, inkább introvertáltnak vagyok mondható… A Társulaton kívül is írok (könyvet, színdarabot), ezen kívül rengeteget „nyomkodom” a kutyáimat, és nagyon szeretek a kertemben matatni. Mindenféle kertben szeretek nézelődni. Sőt, mezőn és erdőben is. Lenyűgöz az élet sokfélesége.

• Tisztelem a testemet
• A színészet teljes fizikumot kíván
• Kepes iskolái
• Tóth Vera: "Szeretnék maradandót alkotni"
• Pezsi-film: Ochoa a Sportkastélyban
• Dolák-Saly Róbert
• Demjén 2009
• Eliades Ochoa
• Zorán
• Koltai Róbert
• Boros Csaba interjú - Republic

Támogatom a Pezsit...»

• L`art pour l`art a Kertben
• Színház a csillagok alatt
• Amy Winehouse az irodalomvizsgán
• Önvédelmi lecke lányoknak

Az interjú a L’art pour l’art Társulat legújabb színházi estjének budapesti premierje alkalmával készült. Az Anyám tyúk avagy az ember tragédia című darabjukat 2009. április 18-án két teltházas és nagysikerű előadásban mutatták be a pestszentlőrinci Rózsa Művelődési Házban.

• Szó szerint szellemes szóviccek Mónitól - Anti bá előadásában
• Anti bácsi és a kanca

Hozzászólások (2)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése